Szerkesztő:ZorróAszter/próbalap/Lehet-e autogravitáció a testek tehetetlensége

Engem mindigis nagyon érdekelt az az egyszerű kis kérdés, hogy mi is a kapcsolat a két látszólag különböző dolog között, hogy a tárgyaknak súlya van, vagyis hat rájuk a gravitáció - praktikusan itt a környezetünkben jellemzően a Föld gravitációja.

És aközött a látszólag teljesen másik dolog között, hogy ha ezt a tárgyat arrébb akarjuk taszítani, akkor ahhoz erőt kell kifejtenünk. Vagy ha valaki már megtaszajtotta, akkor erőt kell kifejtenünk a megállításához.

Azaz mi a különbség súlyos és a tehetetlen tömeg között.

Nekem speciel Newton hozzáállása tetszik a legkevésbé, miszerint „Nem gyártok hipotéziseket”. (Pedig egyébként csípem az öreget.)

De a másik homályos magyarázat se nagyon tetszik, miszerint a világegyetemben lévő összes többi anyag által keltett gravitációs mező okozza azt, hogy egy tömeggel rendelkező testet nehéz mozgásba hozni, vagy ha már mozog, akkor megállítani. Ez Einstein professzorának, Ernst Mach professzornak a magyarázata (Mach-elv). (És tulajdonképen úgy hírlik, maga Einstein is ezt vallotta haláláig.)

Vagyis ő tulajdonképpen azt mondja, hogy ha csak egy 1 tonnás kőgolyó lenne az egész világegyetemben, és egy bója a viszonyítás kedvéért rajtunk, kísérletezőkön kívül, akkor azt a kőgolyót minden erőfeszítés nélkül lökdösgethetnénk akármilyen sebességre a bójához képest. Sőt ha jól belegondolunk, a legkisebb pöccintésünkre is azonnal fénysebességre gyorsulna.

Nem segít a dolgon Higgs se. Ő úgy hírlik, megmagyarázza magát a tömeget, mint olyat, de eme viselkedésének (tehetetlenség) mélyebb okát nem.

Namármost én ezzel sokakat maceráltam a környezetemben, már aki hagyta magát, de most az jutott eszembe, hogy Einstein tulajdonképpen tökéletesen megmondta, hogy mi is itt a helyzet, csak maga se vallotta be magának?

Vagy tudta, csak nem mondta ki valamiért? Vagy még ki is mondta, csak én nem hallottam róla?

Mert hát mi is itt a helyzet?

Tőle tudjuk, hogy minden tömeg meggörbíti maga körül a teret a tömegétől függő mértékben.

És azt is tudjuk, ő mondta ki, hogy semmilyen kölcsönhatás sem terjedhet legfeljebb fénysebességgel.

Ha pedig ez így van, akkor ezzel azt is mondja, hogy maga a gravitáció sem terjedhet legfeljebb fénysebességgel. Bár ezt ugye máig se bizonyította senki.

Pedig hát a bizonyíték maga a tehetetlen tömeg lehetne. Ennek a jelenségnek, a testek tehetetlenségének a megléte.

Mert hát mi is a helyzet a tehetetlen tömeggel?

Hát az, hogy egy tömeg bármilyen kicsi is, meggörbíti maga körül a teret.

Ha megmozdítom akármilyen kis erővel és akármilyen kicsit is változik meg ettől a mozgásállapota (gyorsul), a saját maga generálta térgörbület nem követheti azonnal a változást, hanem csupán fénysebességgel.

Ilyenkor pedig a gravitáció, a test saját maga által keltett gravitációja ellen kell dolgozni. És ez lenne maga a tehetetlen tömeg jelensége.

Tehát eszerint a tehetetlenséget is a gravitáció jelensége okozná, mégpedig a tehetetlen tömeg egyfajta öntömegvonzása, autogravitációja, vagyis elmozdulása a sajátmaga által keltett téridő görbület centrumához képest, amely mintegy „visszahúzza”, „visszavonzza” őt magát, ha gyorsítani akarom. (Lassításnál fordítva: ott a szellemtérgörbület megelőzi a testét, és ellentétes irányból fejt ki visszahúzó erőt.)

Vagyis a tehetetlenség jelensége nem akkor szűnne meg, ha eltűnne a világegyetem összes többi anyaga, a sokszázmilliárd galaxis minden sötét anyaggal egyetemben.

Hanem akkor, ha a gravitáció terjedési sebessége végtelen lenne. És azért a testek tömegközéppontja és az általuk keltett téridő görbület centruma mindig mindenkor hajszálpontosan egybeesne.

(Másik érdekes következmény, hogy mivel a fénysebesség nagyon nagy, ezért a gyorsított test tömegközéppontját a lehagyott térgörbület középpontja nagyon közel (nanométerekre) követi. Vagyis ez azt mutatja, hogy a gravitációs törvény egészen kicsi távolságoknál nem érvényes. Más függvény szerint változik. De ez várható is volt, hiszen nullához tartó távolságoknál végtelenhez tartana. Ebből a jelenségből viszont kikövetkeztethető lenne a gravitációs törvény az abszolút parányi távolságokon.)

És akkor már csak az az egy kérdés maradt, hogy miért nincs ez így leírva sehol? Vagy le van írva, csak én nem találtam? Vagy azért, mert ekkora marhaságot még kisiskolások se írnának le?

Pedig a kisiskolások is nyernének vele: soha többé nem lehetne legorombítani őket, ha véletlenül tömeg helyett súlyt mondanak :o)

Budapest, 2017. július. 14.

                               ZorróAszter