Szerkesztő:SFeri/Dorosmai Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Dorosmai Imre /Arad, 1918. szeptember 4. - Sopron, 2004. október 26./

Kisiskolás éveit Aradon végezte, majd azt követően soproni Bencés Gimnáziumban érettségizett. Az 1927-es költözés és Magyarország ismert történelmi eseményei is különösen érzékennyé tették a magyarság sorsa és eredete iránt.


Rövid élettörténete[szerkesztés]

A soproni Bencés Gimnáziumban végzett tanulmányai után, Pécsett jogot hallgatott. Ezen évek alatt jelentek meg első újságcikkei. A háború vége felé katonaként vonult Ausztriába az orosz és bolgár támadás elől. Fegyverletételük után fogolyként került a jánosházi gyűjtőtáborba, majd Konstancába, ahonnan hajón a Kaukázus délnyugati részébe hurcolták. Az örmény nyelv elsajátítása számára könnyű volt. Gyakran jutott eszébe Kőrösi Csoma Sándor, akinek a munkásságát jól ismerte. Őstörténeti és nyelvészeti érdeklődése ifjúkorából eredt, ezért írta Csontos Péter róla:” ..”Ezt követő élete során úgy érezte, hogy talán egyedüli, a mintegy hárommillió magyar hadifogoly közül, akinek megérte ez a kényszerű kirándulás.”

Dorosmai Imre (bal oldalon) és családja; Sopron 1942.

Életét a kutatásainak szentelte. Az összefüggéseket kitűnően meglátta. Sok a magyarság eredetével kapcsolatos gondolata igazolást nyer, s egyre többet hivatkoznak nyelvészeti munkáira, írásaira is. Sok évtizedes, kitartó munkájának eredménye egy kéziratként maradt kalandregény, amiben emléket állított barátainak, akik eltűntek az élet viharos esztendeiben. Írásai közül figyelemre méltó a kézzel írt, mintegy 36 000 szót tartalmazó magyar-örmény szótár, és egy örmény úti szótár. Verseket írt, és rajzolt, a karikatúra műfaját szerette. Munkája mellett tanított is és gondozta apja, Dorosmai János (1886-1966) hagyatékát.

Gondolatai az örmény és a magyar szavakról[szerkesztés]

A magyar nép története a Krisztus előtti 7. századtól Árpád népe honfoglalásáig (levél Csihák Györgynek, a ZMTE elnökének) - részlet[szerkesztés]

"A hadifogságom idején a leghosszabb időt a fővárosban, Erivánban (Jereván) töltöttem. Jó a nyelvérzékem és az utcán figyelve-hallva nagyhamar rám ragadt az örmény nyelv jó néhány szava. Egy házbontás alkalmával régi (1901) francia-örmény szótár is a kezembe került. Franciául tudván legalább 5 000 szót tanultam, könnyű volt az örmény megfelelőket elsajátítani. Hazajutván kapcsolatot találtam Jerevánnal és onnan több mint 60 könyvet szereztem be. Van örmény történelem, valamint etimológiai könyvem és több (8-10 000) örmény-francia, angol-örmény, orosz-örmény és más könyvem. Így láttam neki az örmény-magyar szótárnak, amit 15 év alatt meg is alkottam. 40 000-re terveztem, de nem sikerült így. Csak 36 300 szó van a szótáramban. Nem hiszem, hogy kiváló szótár, de bizonyára használható. A lényeg nem ez, hanem az, amit előtaláltam benne. 300 szavuk azonosítható a magyarral. Mindez lényeges és fontos, de nyomósabb érv az, hogy az örmény mondat szórendje azonos a magyarral, a jelzőt nem ragozzák a tőszámneveket úgy képezik, mint a magyarok, és létezik nyelvükben a birtokos személyrag (ebben a finnekkel azonos az örmény), de csak az egyes számban. A legdöntőbb az, hogy az ősi örményben is és a ma is használatos a magyarral azonos mutató szavuk: ez és az valamint az itt-ott és az itten-ottan. Ezek olyan bizonyítékok, amiket az örmények "ismeretlen nyelvből" származtatnak."


"Az örmények Հայերեն արմատական ​​բառեր I-IV.kötetének kb.6000 gyökszava sokat elárul a magyar nép és nyelv ősi kapcsolatairól, mert feltehető és bizonyos is, hogy a két nép valaha, az i.e. X-VII. században közvetlen kapcsolatban állott egymással." (DOROSMAI Imre, A magyarság útja Perzsiától Pannóniáig, Magyar Adorján Baráti Kör, Budapest,1995)



Munkái a teljesség igénye nélkül[szerkesztés]



• Több ezer éves a magyar írás Sopron Vármegye, 1939.
• Magyarok a Donnál 1944.
• A kaukázusi Magyarország Sopron Vármegye, 1942.
• Első honfoglalás népe Népszava, 1984. február 18.
• Magyarok származása Iskolakönyvtáros, II. évf.-1998/2-7 14
• Bán ispán (zsupán) szavunk eredete és ami körötte van

A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Negyedik Magyar

Őstörténeti Találkozó előadásai és iratai. Felsőőr/Oberwart 1989

• Az őshaza nyomozása MAGYAR ÉLET, 1989. április 30.

• Magyarságkutatás újabb ösvényeken Magyarok Világszövetsége 1993.július 6.

• Találkozás egy káldeussal NÉPSZAVA, 1983. március 12.

• Az örmények kapcsolatai a fehér, és a kaukázusi hunokkal ARARÁT Kulturális közéleti folyóirat

VIII. évfolyam 2. szám 2002


Könyv:

DOROSMAI Imre, A magyarság útja Perzsiától Pannóniáig, Magyar Adorján Baráti Kör, Budapest,1995


Előadások:


Az örmény nyelv története az V. századtól a XIX. századig, Sopron, 1983. február 17.

Az ősörmény és Középperzsa szavak a mai magyar nyelvben, Sopron, TIT Székház, 1987. október 15.

A Bán, ispán (zsupán) szavunk eredete, és ami körötte van, Őstörténeti Konferencia, Oberwart,1989

A Magyar (szabir-onogur) nép története az V- X. században, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 1990. szeptember 27.

A magyar nép /Szabir – Hunugor nép/ eredeti őshazája, Sopron 1990. december 3.




Hivatkozások
[szerkesztés]

http://www.magtudin.org/Eredetunk%20III.htm
http://www.hhrf.org/nepujsag/01sep/1nu0922.htm
http://mek.niif.hu/05500/05516/05516.pdf
http://tengri.gportal.hu/gindex.php?pg=6752258&nid=1298188
http://www.ősmagyaregyház.hu/js/tinymce/plugins/filemanager/files/magveto_3.pdf
http://www.arpadfarkasai.gportal.hu/gindex.php?pg=20239478&nid=3316325&dt=01012008

Irodalom
[szerkesztés]

http://www.zmte.org/hu/page.php?11
http://mek.niif.hu/05900/05927/fulszoveg.html
http://www.matarka.hu/cikk_list.php?fusz=45166
http://epa.oszk.hu/01500/01575/00007/pdf/
http://www.scribd.com/doc/22395989/05927

Bakay Kornél,Csajághy György, Dorosmai Imre, Dr. Bárdi László: Magyar Őstörténet, Magyar Fórum Kiadó 1996
Perlov, Borisz; Vértessy György; Lükő Gábor; Juhász Péter; Dorosmai Imre; Henkey Gyula: Válogatott magyar őstörténetei tanulmányok; Forrás különszáma 1981

[[Kategória:Magyar nyelv]] [[Kategória:Nyelvészet]] [[Kategória:Magyar_szakírók]]