Szerkesztő:Pharmattila/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A fentanil (INN: fentanyl) az egyik legerősebb, klinikai alkalmazásban lévő szintetikus kábító fájdalomcsillapító (analgetikum) és intravénás anesztetikum (narkotikum)[* 1], amely opioid agonista szerként elsősorban a μ-opioid receptorokhoz kötődve fejti ki a hatását.[2] A fentanil a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Fentanylum néven hivatalos, a kábítószerek körébe tartozó gyógyszer.[3][4]

Gyógyszerhatástani besorolás[szerkesztés]

Hatását és klinikai felhasználását tekintve a fentanil két külön farmakológiai csoportba sorolható szer.[5]

Mint erős fájdalomcsillapító farmakon az analgetikumok (ezen belül is a major analgetikumok) köréhez tartozó szer amelyet az erős, különösen elviselhetetlen és rendszerint hosszan tartó fájdalmak enyhítésére használnak (tumoros betegek kezelése, baleseti vagy harctéri sérülések fájdalmának csillapítása stb.).[6]

A fentanil használatos még különböző műtéti beavatkozások során, mint általános érzéstelenítő (anesztetikum) önmagában vagy más anesztetikumokkal együtt alkalmazva. Ezért a farmakológia az anesztetikumok hatástani csoportjában is tárgyalja a fentanilt.[7]

Hatásmechanizmus[szerkesztés]

Az opioidokra jellemző, hogy a jelenleg ismert három opioidreceptor-szubtípus (μ, δ, κ) valamelyikéhez kötődve, azokon keresztül fejtik ki a hatásukat. A három szubtípus különböző hatások közvetítéséért felelősek.[2]

A klinikai gyakorlatban jelenleg alkalmazott opioidok többsége a μ-receptorokhoz kötődik amely kötőhely a fájdalomcsillapító-, eufóriát okozó hatásokért, továbbá a légzőközpontot gátló (légzésdeprimáló) hatásért felelős. Jelen tudásunk szerint ugyancsak a μ-receptorokhoz köthető az opioidiok függőséget azaz dependenciát okozó hatása is. A fentanil molekula szelektíven és nagy affinitással kötődik a µ-receptorhoz, ezért joggal sorolható az opioidok közé, annak ellenére, hogy kémiai szerkezete látszólag eltér a morfin molekula szerkezetétől.[8]

A farmakológiában agonistának nevezik azokat a molekulákat, amelyek bármely receptorhoz kötődve a receptor eredeti endogén ligandjával megegyező fiziológiás választ idéznek elő.[9] A fentanil hatására ez a megállapítás is igaz. Mindezek alapján a fentanil egy szintetikus, opioid agonistának nevezhető farmakon.[2]

Kinetika és metabolizmus[szerkesztés]

A fentanil molekula eliminációs félideje a szervezetben 3,7 óra, aktív metabolitja nincs. Parenterális[* 2] vagy transzdermális[* 3] alkalmazás során a kezdeti fájdalomcsillapító hatása elég hamar, már 1-2 perc után jelentkezik, majd a csúcshatás 20–30 percig tart. A hatás maximális hossza 30–60 perc – tehát egy viszonylag rövid hatású farmakon.[10] Az eliminációs félidőből látható, hogy a szer hatása már akkor megszűnik, amikor a beadott fentanil jelentős része még a szervezetben található. Az analgetikus hatás viszonylagos rövidsége tehát nem a szer lebomlásával vagy a szervezetből történő kiürülésével magyarázható, hanem annak a molekula nagyfokú lipidoldékonysága az oka.[2] A fentanil kémiai szerkezeténél fogva erősen lipofil anyag és mintegy „beoldódik", felhalmozódik a szervezet zsírban gazdag szöveteiben. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fájdalomcsillapító hatást közvetítő μ-receptorok számára a fentanil "elvész". A rövid hatástartam elsődleges oka tehát a fentanil molekula áthelyeződése az agyból a szervezet zsírszöveteibe.[* 4] Ez óvatosságra ad okot a klinikai gyakorlatban a szer ismételt használatakor. Többszöri injekció beadása után különös óvatossággal kell eljárni a zsírszövetraktárak telítettsége miatt, mert ebben az esetben nincs áthelyeződés, ezért az előbbiekben ismertetett rövid hatásprofil megváltozhat. Sovány betegekben a fentanil hatása hosszabb, elhúzódóbb lehet, amivel a kezelőorvosnak számolnia kell.[11] Ugyanakkor a fentanil rövid hatásideje problémát jelent a krónikus fájdalmak kezelésében, ahol a betegnél hosszú ideig egyenletesen kell a biztosítani az analgetikus hatást. Gyógyszertechnológiai módszerrel (tapaszok alkalmazásával) folyamatos hatóanyagfelszívódást, állandó vérszintet és fájdalomcsillapító hatást lehet biztosítani a beteg számára. A tapaszokat általában 72 óránként cserélik.

Terápiás alkalmazás[szerkesztés]

A fentanil elsődleges klinikai alkalmazási területe a fájdalomcsillapítás de emellett jó szedatívum[* 5] is.[12]

A fájdalomcsillapító hatás tekintetében a fentanil felülmúlja a morfint, amelynél mintegy 100-szor erősebb[* 6] de hátránya, hogy ez a hatás rövidebb ideig (30– 60 perc) áll fenn, mint a morfin esetében.[11] Klinikai gyakorlatban általánosan elfogadott, hogy fájdalomcsillapító hatás tekintetében 0,05–0,1 mg fentanil ekvivalens 1–2 mg morfinnal.[11] Korábban opiát kezelésben nem részesülő betegekben az analgetikus hatás 0,3-1,5 ng/ml fentanil szérumkoncentrációval érhető el.[13] Előzetesen opiat kezelésben részesült betegnél azonban fokozott óvatosságra van szükség, mert esetlegesen kialakult toleranciával (gyógyszer hozzászokással) lehet számolni.[14] Korábban opiát kezelésben nem részesülő betegekben az analgetikus hatás 0,3-1,5 ng/ml fentanil szérumkoncentrációval érhető el. Ha a beteget korábban már kezelték valamilyen opiáttal akkor fennáll annak lehetősége, hogy opiátokkal szembeni tolerancia (gyógyszerhozzászokás) alakult ki és a fentanil szokásos terápiás dózisa már nem elégséges a kellő mértékű fájdalomcsillapításhoz. Ebben az esetben a fentanil dózisát emelni kell de ez a nemkívánatos mellékhatások kockázatát erősen növeli. A nemkívánatos hatások előfordulási gyakorisága 2 ng/ml szérumkoncentráció felett nő.[13]

A fentanilt sebészeti beavatkozásoknál általános anesztéziában önmagában vagy az általános anesztézia részeként, annak kiegészítőjeként is alkalmazzák. Előnye, hogy az analgézia mélysége dózisfüggő, és a sebészeti beavatkozás fájdalomküszöbéhez igazítható. A műtét közbeni esetleges túladagolás esetén a fentanil minden hatása, mellékhatása azonnal és teljes mértékben megszüntethető specifikus antagonistával, például naloxonnal, nalorfinnal, vagy levallorfannal.

Morfinra és néhány más gyakran használt opioidra jellemző a hisztaminfelszabadító mellékhatás. Ezek alkalmazásakor a hízósejtekből hisztamin szabadul fel ami a beteg hisztaminérzékenységétöl függően viszketéssel, a bőr kimelegedésével, izzadásával, esetleg vérnyomáscsökkenéssel jár együtt. Előfordulhat, hogy a tünetek súlyossága miatt le kell mondani ezen gyógyszerek alkalmazásáról. Ilyen esetekben térnek át a fentanil használatára, mivel annak – az előbbiekkel ellentétben – nincs hisztaminfelszabadító mellékhatása.

A hatóanyag folyamatos és lassú felszívódását biztosótó fentanil tapasz amellyel tartós fájdalomcsillapító hatást lehet biztosítani a beteg számára

Mellékhatások[szerkesztés]

Káros hatásai hasonlítanak más opioidok hatásaira, beleértve a függőséget, zavartságot, álmosságot, hányingert, hallucinációkat, kómát is.[13][15]

Mint általában a major analgetikumok, az adagtól, az alkalmazás gyorsaságától függően a fentanil is okozhat izommerevséget, valamint eufóriát, miózist és bradycardiát.

xxxxxxxxx

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ A magyar köznyelvben a narkotikum szóhasználat erősen eltér annak orvosi és gyógyszerészi jelentésétől, és tévesen kábítószereket értenek alatta. Ezzel szemben a medicina terminológiája általános érzéstelenítőket ért narkotikumok alatt amelyek nem szükségszerűen kábítószerek (pl. éter). A fentanil egy speciális eset, mert általános érzéstelenítőként narkotikumnak tekinthető miközben társadalmi veszélyessége folytán a kábítószerek körébe tartozó szer is.[1]
  2. ↑ A tápcsatorna megkerülésével.
  3. ↑ Bőrön át tapasz formájában.
  4. ↑ Az ilyen áthelyeződést nevezi a farmakokinetika redisztribúciónak.
  5. ↑ Szedatívum: A mentális relaxáció fokozására és a fizikai aktivitás iránti vágy csökkentésére használt gyógyszer.
  6. ↑ Egyes szerzők a fentanil és morfin fájadalomcsillapító hatásának összehasonlításakor eltérő adatokat adnak meg amely 50–400-szoros érték között változik.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 400. oldal, ISBN 978 963 226 324 3
  2. ↑ a b c d Brunton, L.L.: Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics. New York, McGraw-Hill Medical Publishing Division, 2006. 11. kiadás, 571–572. oldal, ISBN 0-07-142280-3
  3. ↑ https://ogyei.gov.hu/az_orszagos_gyogyszereszeti_intezet_ogyi_ph_hg_viii_12008_sz_kozlemenye_az_europai_gyogyszerkonyv_60_kotetenek_hatalybalepeserol/
  4. ↑ 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200066.KOR
  5. ↑ Knoll József: Gyógyszertan. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 4. átdolgozott kiadás, 86 és 116. oldal ISBN 963 240 021 6
  6. ↑ Smith, C. M., Reynard, A. M.: Textbook of Pharmacology. Philadelphia, London, Toronto, Montreal, Sydney, Tokyo, W. B. Saunders Company, 1992. 245–246. oldal, ISBN 0-7216-2442-1
  7. ↑ Kalant H. R., Roschlau W. H. E.: Principles of Medical Pharmacology. New York, Oxford, Oxford University Press, 1998. 6. kiadás, 275. oldal, ISBN 0-19-510024-7
  8. ↑ Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 477. oldal, ISBN 978 963 226 324 3
  9. ↑ Smith, C. M., Reynard, A. M.: Textbook of Pharmacology. Philadelphia, London, Toronto, Montreal, Sydney, Tokyo, W. B. Saunders Company, 1992. 16. oldal, ISBN 0-7216-2442-1
  10. ↑ Minneman, K. P. Wecker, L. W. :Brody's human farmacology; Molecular to Clinical, Elsevier Mosby, 4. kiadás, 1998. 381. oldal. ISBN 0-323-03286-9
  11. ↑ a b c Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 501. oldal, ISBN 978 963 226 324 3
  12. ↑ Smith, C. M., Reynard, A. M.: Textbook of Pharmacology. Philadelphia, London, Toronto, Montreal, Sydney, Tokyo, W. B. Saunders Company, 1992. 210. oldal, ISBN 0-7216-2442-1
  13. ↑ a b c C. F. Ramos-Matos, K. G. Bistas, W. Lopez-Ojeda: Fentanyl. StatPearls. StatPearls Publishing, 2024. Jan. Bookshelf ID: NBK459275. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK459275/
  14. ↑ Karlsen AP, Pedersen DM, Trautner S, Dahl JB, Hansen MS: Safety of intranasal fentanyl in the out-of-hospital setting: a prospective observational study. Annals of Emergency Medicine, 2014. 63 (6): 699–703.
  15. ↑ Smith, C. M., Reynard, A. M.: Textbook of Pharmacology. Philadelphia, London, Toronto, Montreal, Sydney, Tokyo, W. B. Saunders Company, 1992. 245. oldal, ISBN 0-7216-2442-1245


A keményítő a növényi sejtekben szemcsék formájában raktározódó növényi tartaléktápanyag.

Bazár[szerkesztés]

https://symbl.cc/hu/21C4/


<chem>H2CO3 <=> CO2 + H2O</chem> →


Help:Displaying a formula#Chemistry

Könyvtár[szerkesztés]

BIOKÉMIA

B. Alberts, A. Johnson, J. Lewis, M. Raff, K. Roberts, and P. Walter. Molecular Biology of the Cell. New York: Garland Science; 2008. 5. kiadás, xxx. oldal, ISBN 978-0-8153-4105-5

Baynes, B., Dominiczak, M. H.: Medical Biochemistry. Mosby, London, Edinburgh, New York, Philadelphia, Sydney, Toronto, 1999. xxxx. oldal, ISBN 0 7234 3012 8

Berg, J. M., Timoczko, J. L., Stryer, L.: Biochemistry W. H. Freeman and Company, New York, 2012. 7. kiadás, xxx oldal, ISBN 9781429229364

Dr (Brig) MN Chatterjea, Rana Shinde: Textbook of Medical Biochemistry. Jaypee Brothers Medical Publishers (P) Ltd, Nyolcadik kiadás, 2012. xxx oldal. ISBN 978-93-5025-484-4

Elődi P.: Biokémia. Akadémia Kiadó, Budapest, 1989. xx. oldal. ISBN 963 05 4405 9

Gombkötő Géza, Sajgó Mihály: Biokémia. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1985. xxx oldal. ISBN 963 232 106 5

Guba Ferenc: Orvosi biokémia. Budapest, Medicina, 1988. 2. kiadás, xxx. oldal, ISBN 963 241 711 9

Garrett, R. H., Grisham, C. M.: Biochemistry. Saunders College Publ., Harcourt Brace College Publ., 1995. xxx oldal. ISBN 0-03-009758-4

Lásztity Radomir: Az élelmiszer biokémia alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981. xxx. oldal ISBN 963 231 092 6

Lissák K., Tigyi A., Montskó T., Hollósi G.: Biológiai gyakorlatok. Egyetemi segédtankönyv. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1967. 245–246. oldal.

Lodish H., Berk S.L., Matsudaira P., Kaiser C. A., Kriger M., Scott M. P., Zipursky S. L., Darnell J. : Molecular cell biology W. H. Freeman and company, New York, 2004. 5. kiadás, xx. oldal ISBN 0-7167-4366-3

Mathews, C. K, van Holde, K. E.: Biochemistry. The Benjamin/Cummings Publishing Company, 1990. xxx oldal. Ins. ISBN 0-8053-5015-2

Nelson, D. L., Cox, M. M.: Lehninger Principales of biochemistry W. H. Freeman and Company, New York, 2008. 5. kiadás. xxx. oldal, ISBN 978-0-7167-7108-1

Siegel, G.J., Albers, R. W., Brady, S. T., Price, D. L.: Basic neurochemistry: molecular, cellular and medical aspects. Elsevier, Amsterdam, Boston, London, New York, Oxford, Paris, Tokyo, 2006. 7. kiadás, xxx. oldal. ISBN-13:978-0-12-088397-4

Voet D., Voet J. G.: Biochemistry. John Wiley & Sons, INC. New York, Chichester, Brisbane, Toronto, Singapore, 1995. 2. kiadás, xxx. oldal, ISBN 0-471-58651-X

Zubay G. L., Parson W. W., Vance D. E.: Principles of biochemistry. Wm. C. Brown Publishers Dubuque, Iowa • Melbourne, Australia • Oxford, England, 1995. xxx. oldal ISBN 978-0697241726

FIZIKA & KÉMIA

Erdey-Grúz Tibor: A fizikai kémia alapjai. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969. 3. kiadás, xxx.oldal

Giancoli D. C.: Physics, Principles with Applications. Upper Saddle River, New Jersey 07458, 2005. 6. kiadás, ISBN 0-13-060620-0

Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 1972. xxx. oldal.

Lengyel Béla, Proszt János, Szarvas Pál: Általános és szervetlen kémia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1967. 5. kiadás, xx–xx. oldal.

Tarján Imre: Fizika orvosok és biológusok számára. Medicina Könyvkiadó, Budapest 1968. 149–150. oldal.

T.W. Graham Solomons, Craig B. Fryhle, Scott A. Snyder: Organic Chemistry. Wiley. 2014. xx. oldal. ISBN 978-1-118-13357-6

Straub F. Brunó: Általános és szervetlen kémia orvostanhallgatók számára. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1967. 6. kiadás, xxxxx. oldal.

Szekeres László: Általános és szervetlen kémia. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1966. 3. kiadás, xxx–xxx. oldal.

MIKROBIOLÓGIA

M. T. Madigan, J. Martinko, J. Parke:Brock Biology of Microorganisms Prentice Hall 10. kiadás, 2003. XXX–xxx. oldal ISBN 0-13-066271-2

Kathleen Park Talaro: Foundations in Microbiology. McGraw-Hill Custom Publishing, Fifth Edition, 2005. Xxx. oldal ISBN 0-07-255298-0

J. M. Willey, L. M. Sherwood, C. J. Woolverton: Prescott's Microbiology, The McGraw·Hill Companies, (ninth edition) 2014. Xxxx oldal. ISBN 978-0-07-340240-6

IMMUNOLÓGIA

Helen Chapel, Mansel Haeney, Siraj Misbah, Neil Snowden: Essentials of Clinical Immunology. Wiley Balckwell, 2006. Sixth Edition, xxx oldal. ISBN 978-1-118-47295-8

Gergely János: Immunológia. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1979. XXX oldal. ISBN 963 240 153 0

David Male: Immunology. An Illustrated Outline. CRC Press, Sixth Edition, 2021. XXX. oldal ISBN 978-0-367-68464-8

D. K. Roitt, J. Brostoff, D. Male: Immunology. C.V. Mosby Co., 1998. 5th Edition, xxx oldal, ISBN 0 7234 29189.

FIZIOLÓGIA

Bálint P.: Orvosi élettan, Budapest, Medicina, 1972, xxx. oldal.

Boron, W. F., Boulpaep, E. L.: Medical Physiology. Elsevier, 3. kiadás, 2012. xxxx oldal, ISBN 978-1-4557-4377-3

Paul M. Carvey: Drug Action in the Central Nervous System. Oxford University Press, New York, Oxford, 1998. X. oldal. ISBN 0-19-509334-8

Costanzo, L. S., Physiology, (Board Review Series), Wolters Kluwer | Lippincott Williams & Wilkins Philadelphia, Baltimore, New York, London, Buenos Aires, Hong Kong, Sydney, Tokyo, 5. kiadás, 2011, xxx oldal, ISBN 978-0-7817-9876-1

Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 7. kiadás, 2014. xxxx oldal. ISBN 978-963-226-504-9

Frenkl Róbert: Sportélettan. Sport, Budapest, 1983. xxx–xxx. oldal. ISBN 963 253 029 2

Guyton, A. G., Hall J. E.: Textbook of medical physiology, Elsevier Saunders, 2006, 11. kiadás, xxxx oldal. ISBN 978-0-7216-0240-0

Sherwood L.: Human Physiology from Cells to Systems. Brooks/Cole Thomson Learning, Australia • Canada • Mexico • Singapore • Spain • United Kingdom • United States, 2001. 4. kiadás, xx oldal. ISBN 0-534-56826-2

FARMAKOLÓGIA & TOXIKOLÓGIA

Brunton, L.L.: Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics. New York, McGraw-Hill Medical Publishing Division, 2006. 11. kiadás, xxxxx oldal, ISBN 0-07-142280-3

Feldman, R. S., Meyer J. S., Quenzer L. F.: Principles of neuropsychopharmacology. Sinauer Associates Inc. Publishers, Sunderland, Massachusetts, 1997. xxx oldal. ISBN 0‐87893‐175‐9

Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, xxxxx. oldal, ISBN 978 963 226 324 3

Issekutz B., Issekutz L.: Gyógyszerrendelés. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1979. xxx. oldal. ISBN 963 240 641 9

Kalant H. R., Roschlau W. H. E.: Principles of Medical Pharmacology. New York, Oxford, Oxford University Press, 1998. 6. kiadás, xxx. oldal, ISBN 0-19-510024-7

Katzung B. G.: Basic and Clinical Pharmacology. Norwalk, Connecticut, Appleton & Lange 1995. 6. kiadás, xxx oldal, ISBN 0-8385-0619-4

Klaassen C. D.: Casarett and Doull’s Toxicology. The basic science of poisons. McGraw-Hill, Medical Publishing Division, 2008, 7. kiadás, xxxx. oldal. ISBN 0-07-147051-4

William A. McKim: Drugs and Behavior: An Introduction to Behavioral Pharmacology. Prentice Hall, Upper Saddle River, New Jersey 07458, 5. kiadás, 2003. xxx. oldal. ISBN 0-13-048118-1

Minneman, K. P. Wecker, L. W. :Brody's human farmacology; Molecular to Clinical, Elsevier Mosby, 4. kiadás, 1998. xxxx. oldal. ISBN 0-323-03286-9

Eric J. Nestler, Steven Hyman, Robert Malenka: Molecular Neuropharmacology: A Foundation for Clinical Neuroscience. McGraw Hill Medical Companies, Inc. New York, 2001. xxx. oldal. ISBN 0-8385-6379-1

Page C., Curis, M., Sutter, M., Walker, M., Hoffman, B.: Integrated Pharmacology. Mosby, Edinburgh, London, New York, Philadelphia, St. Louis, Sydney, Toronto 2002. 2. kiadás, 2002. xxx. oldal. ISBN 0 7234 3221 X

Smith, C. M., Reynard, A. M.: Textbook of Pharmacology. Philadelphia, London, Toronto, Montreal, Sydney, Tokyo, W. B. Saunders Company, 1992. XXX. oldal, ISBN 0-7216-2442-1

Szekeres László: Orvosi gyógyszertan. Budapest, Medicina Könyvkiadó, 1980. xxx. oldal ISBN 963-240-111-5

FARMAKOGNÓZIA

S. S. Agarwal, M. Paridhavi: Herbal Drug Technology. Universities Press, 2012. 2. kiadás, szekció 8.19 eISBN 978-81-7371-789-5

Ashutosh Kar: Pharmacognosy and Pharmacobiotechnology. New Age International (P) Limited, Publishers, 2007. xxx. oldal ISBN (13) : 978-81-224-2915-2

S. B. GOKHALE, C. K. KOKATE, A. P. PUROHIT: Text Book of Pharmacognosy. NIRALI PRAKASHAN, 2016. 38. kiadás, xxx oldal. ISBN 978-81-85790-15-2

Varro E. Tyler, Lynn R. Brady, James F. Rubbers: Pharmacognosy. Lea &c Febiger Philadelphia, 2003. 9. kiadás xxx. oldal, ISBN 0-8121-1071-4

Michael Heinrich, Joanne Barnes, Simon Gibbons, Elizabeth M. Williamson:Fundamentals of Pharmacognosy and Phytotherapy. ELSEVIER Churchill 2012. 2. kiadás, xxxx. oldal. ISBN 978-0-7020-3388-9

William Charles Evans: Trease and Evans Pharmacognosy ELSEVIER, Edinburgh London New York Philadelphia St Louis Sydney Toronto 2009 16. kiadás, xxx. oldal.

Á. Farkas, G. Horváth, P. Molnár: Pharmacognosy. Vol. 1, University of Pécs, 2014. xxx oldal ISBN 978-963-642-612-5

G. Horváth, P. Molnár, T. Bencsik: Pharmacognosy. Vol. 2, University of Pécs, 2013. 265–266. oldal ISBN 978-963-642-613-2


Biren N. Shah, A.K. Seth: Textbook of Pharmacognosy and Phytochemistry. ELSEVIER, 2010. xxx oldal,ISBN: 978-81-312-2298-0

Karan Vasisht and Vishavjit Kumar: Trade and Production of Herbal Medicines and Natural Health Products. Document of United Nations Industrial Development Organization (UNIDO), International Centre for Science and High Technology (ICS). 2002. xxx oldal.





GYÓGYSZERTECHNOLÓGIA

Vecsernyés M. és mts.: Recepturai gyógyszerkészítés III. Anyagismeret. Debreceni Egyetemi Kiadó Debrecen University Press, 2011. xxx. oldal ISBN 978-963-318-051-8

ENCIKLOPÉDIA

S. Danert, P. Hanelt, J. Helm, J. Kruse, J. Schultze-Motel: Urania – Növényvilág: Magasabbrendű növények II. Gondolat Kiadó, Budapest, 1976. xxx. oldal. ISBN 963 280 083 4

S. Danert, P. Hanelt, J. Helm, J. Kruse, J. Schultze-Motel: Urania – Növényvilág: Magasabbrendű növények I. Gondolat Kiadó, Budapest, 1976. xxx. oldal. ISBN 963 280 139 3

Erdey-Grúz Tibor: Természettudományi lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967. xx. kötet, xxx. oldal.

Schhott H.: A medicina krónikája. Officina Nova, 1993. xx. oldal, ISBN 963 8185 84 8



A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Pharmattila/próbalap&oldid=27069344”