Szerkesztő:Zsopa/próbalap
Firtosi József Dezső (Firtosváralja, 1886 – Gyula, 1965) Festőművész; hitoktató; művészeti és mértani rajztanár
A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett, ahol mesterei Révész Imre és Edvi Illés Aladár voltak. 1919-től élt és dolgozott Gyulán. A gyulai polgári leányiskolában tanított rajzot, természetrajzot, szépírást és éneket. Kezdeményezésére 1922-ben megalakult a Békésmegyei Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat (BÉKIT). Részt vett a város és a megye képzőművészeti életének szervezésében. 1948-ban rajziskolát szervezett. 1921-ben és 1959-ben műveiből önálló kiállítást rendeztek Gyulán. Főként figurális kompozíciókat, portrékat, tájképeket és csendéletet festet. Tanítványai voltak többek között: Kohán György, Koszta Rozália, Szénási Mihály, Kiss György.
Életpályája[szerkesztés]
Firtosváralján született, apja tanító volt. Udvarhelyen agyag¬ipari és kőipari tanuló volt, de ugyanott tanult az állami főreáliskolá¬ban is. Innen a székelykeresztúri állami tanítóképzőbe ment, ahol 1908-ban szerzett tanítói oklevelet. Még ebben az évben 100 aranyat kapott az Eötvös Alaptól. 1908-ban beiratkozott a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. 1912-ben polgári iskolai néptanári diplomát szerzett, tanári pályafutá¬sát Abrudbányán kezdte. Iskolájában vezette a Közművelődési Egyesület dalárdáját és zenekarát. Az iskolát három nagy lépcsőházi falfestménnyel díszítette. 1915-ben megnősült. Felesége Tabakovits Ilona volt, akivel 1919. október 15-én áttelepült Magyarországra. Gyulán rajzot, természetrajzot, éneket és karéneket tanított a polgári leányiskolában. A kolozsvári tudományegyetem Ásványtani Múzeuma részére 1917-ben megfestette a verespataki római bányaműveket és részt vett az erdélyi festők kiállításán. Kezdeményezte 1922-ben a Békés¬ megyei Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat (BÉKIT) megalapítását, amelynek 36 festő- szobrász és iparművész lett tagja. A társulat fennállásának 14 éve alatt 16 kiállítást rendezett, ebből 14-et Gyulán, a Vármegyeházán. Figurális kompozíciókat, portrékat, táj- és csendéletképeket festett. Háromszor nyert díjat, kiállított a budapesti Nemzeti Szalonban és Gyulán. Városunkban 1921-ben, 1959-ben és 2011-ben volt gyűjteményes kiállítása. 1923-tól a gyulai unitárius tanulók megbízott hitoktató¬ja, 30 évig gondnoka és kántora volt a szórvány egyházközségnek. Írt turisztikai és néprajzi cikkeket is. A II. Világháború idején nem menekült el a városból, átvette és megőrizte a polgári iskola pénztárát. Szabad rajziskolát hozott létre 1948-ban Gyulán, amely vezetésével 1963-ig működött. Számtalan fiatalt tanított a művészet szeretetére. Kohán György őt tekintette igazi mesterének. Élete végéig székely ember maradt. Szülőfaluját sohasem felejtette el, 1929-ben emlékezetből megrajzolta Firtosváralja térképét, és azon gondolkodott, hogyan lehetne a falu vízellátását megoldani. Két példányban előfizetett a Székelyudvarhelyen megjelenő Székelység című folyóiratra (1931 – 1942), amelynek összes darabját megőrizte. Az egyik előfizetéssel a gyulai könyvtárat ajándékozta meg. Több írása is megjelent az újságban. Anyagilag is hozzájárult a Firtosváralján 1942. július 26-án állított Országzászló megépítéséhez. Kolozsváron 1943-ban Nyikómenti gyermekjátékok címmel saját pénzéből könyvet is megjelentetett. Házában az 1947 után kialakult politikai viszonyok között is ott függött a falon Erdély címere és a szülői házáról festett kép. Temetésekor egy marék 1943-ban hazahozott firtosváraljai föld is került koporsójába. (Durkó Károly – Székely Árpád)
Emlékét márványtábla őrzi egykori otthona, az Ecsedi utca 22. szám alatt álló ház homlokzatán. A Gyulai Városbarátok Köre a sokak által ismert és szeretett jeles pedagógus tiszteletére állítatta az emléktáblát, melynek felavatására ünnepélyes keretek között, az Erkel Ferenc Vegyes Kar közreműködésével július 29-én került sor. Az általa 1948-1963 között vezetett szabadiskolában több száz fiatalt tanított meg a rajzolás alapjaira – olvasható a kőbe vésve, s az avatóünnepen az egykori tanítványok közül többen is tiszteletüket tették. Ahogy az eseményen avatóbeszédet mondó Kiss György Munkácsy-díjas szobrászművész is növendéke volt József Dezsőnek. Tiszteletér Gyulán utcát neveztek el, valamint művész alkotókör viseli még nevét és ápolja emlékét, rendszeres kiállításokkal és rendezvényekkel.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
http://mno.hu/migr_1834/firtosi_rezedak-308070 https://www.gyulaihirlap.hu/104374-firtosi-jozsef-dezso-festomuvesz-rajztanar-emleket http://www.gyulaievszazadok.hu/index.php/gyulai-mveszet/16-jozsef-dezs http://www.varosbaratok.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=332&Itemid=56 http://www.foodandwine.hu/2011/07/10/firtosi-rezedak-jozsef-dezso-1886-1965/ http://www.joalkoto.hu/index.php?site=main https://www.gyulaihirlap.hu/5373-kiallitas-nyilik-jozsef-dezso-alkotasaibol-a-durer http://www.korospart-galeria.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=74&Itemid=79