Szerkesztő:Xnoromeox/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Strukturált Párbeszéd egy olyan eszköz, amely segítségével a fiatalok kinyilváníthatják véleményüket az őket érinti kérdésekben, és eljuttathatják azt az európai uniós döntéshozókhoz. Ez az eszköz segít becsatornázni az Európai Uniós fiatalok véleményét az őket érintő, előre kijelölt ifjúságpolitikai kérdésekben az Európai Uniós politikai döntéshozatalban. Ez esélyt biztosít arra, hogy az Európai Uniós ifjúságpolitikát a fiatalok érdekeinek és igényeinek megfelelően alakítsák a fiatalok és a döntéshozók folyamatos konzultációja réven.

Előzménye[szerkesztés]

A Strukturált Párbeszéd közvetlen előzménye az ifjúságról szóló fehér könyvnek, melyet az Európai Bizottság 2001-ben indította el, és kijelölte azt a négy fontosabb ifjúságpolitikai területet, ahol nagyobb együttműködés szükséges: (demokratikus) részvétel, tájékoztatás, önkéntesség és a fiatalok nagyobb fokú megértése és ismerete. Ezen Fehér Könyv célkitűzése egy olyan új keretrendszer kialakítása az ifjúságpolitika területén, mellyel sokkal hatékonyabban lehet bevonni a fiatalokat az őket érintő döntésekbe [1]. A Fehér Könyvben megfogalmazott új keretrendszer két összetevőből állt. Egyrészt az EU-tagállamok közötti együttműködés fokozása az úgynevezett „nyitott koordinációs módszer” segítségével, másrészt a fiatalok igényeinek figyelembevétele az ágazati politikákban, főleg a foglalkoztatás, oktatás, társadalmi befogadás, mobilitás területén.

A másik előzménye az Európai Ifjúsági Paktum, melyet 2005 márciusában fogadott el az Európai Tanács a lisszaboni stratégia felülvizsgálatának részeként. Az Ifjúsági Paktum egy olyan politikai eszköz, melynek célja az európai fiatalok oktatásban, képzésben való részvételének növelése, valamint a mobilitás, a szakmai és társadalmi beilleszkedés elősegítése. Ezen kezdeményezés célja ezen kívül, hogy a különböző hasonló területeket érintő kezdeményezéseket összhangba hozzák egymással, és az, hogy a tagállamok az előbb említett kezdeményezések kidolgozásával kapcsolatban konzultációt folytassanak a fiatalokkal [2].

Létrehozása[szerkesztés]

Az előző címben említett eszközök fő célkitűzése az volt, hogy a fiatalokat minél aktívabban bevonják az ifjúságpolitikai kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatalba. Ezen célkitűzés hatására 2005-ben a Miniszterek Tanácsa egy olyan állásfoglalást [3] fogadott el, melyben felkéri a Bizottságot és a tagországokat, hogy alakítsanak ki egy olyan strukturált párbeszédet, melyben részt vehetnek fiatalok, ifjúsági szervezetek, ifjúságkutatók és politikai döntéshozók. Egy ilyen típusú strukturált párbeszéd szükségességét egy 2006 novemberi tanácsi állásfoglalás [4], valamint egy 2007 szeptemberében kiadott, a fiatalok társadalomban, oktatásban és foglalkoztatásban való teljes körű részvételének elősegítéséről szóló bizottsági közvélemény [5] is megerősítette. 2009-ben hozták létre a Strukturált Párbeszéd elnevezésű konzultációs eszközt, melynek lényege, hogy a fiatalok (15-30 éves korosztály) kinyilváníthassák a véleményüket az őket érintő kérdésekben.

Felépítése[szerkesztés]

Az Európai Unió Tanácsa elnökének feladata az Európai Unió prioritásainak meghatározása, és az ezzel kapcsolatban kialakult hármas rotációs rendszerének köszönhetően a tagállamokat triókba osztják. Minden trió 18 hónapon keresztül működik, így a tagjaik félévenként váltják egymást. A trió felépítés lényege, hogy a folyamatosságot biztosítsa az adott három tagállam között, valamint az egymást váltó triók között. A Strukturált Párbeszéd erre a felépítésre alapul, így minden trió kijelöl egy számára fontos, átfogó ifjúságpolitikai témát, melyen belül az egyes tagállamok az elnökségi pozíció betöltése alatt választhatnak egy altémát.

Dátum Átfogó ifjúságpolitikai téma Ifjúságpolitikai altéma Soros elnök
2010. január - 2011. június Fiatalok foglalkoztatása Hátrányos helyzetű fiatalok bevonása Spanyolország Spanyolország
Ifjúsági munka Belgium Belgium
Aktív részvétel, önkéntesség Magyarország Magyarország
2011. július - 2012.december Fiatalok részvétele A fiatalok és a világ Lengyelország Lengyelország
Kreativitás és innováció Dánia Dánia
Részvétel és társadalmi befogadás Ciprus Ciprus
2013. január - 2014. június Fiatalok társadalmi befogadása Az ifjúsági munka minősége Írország Írország
A nem foglalkoztatott, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalok Litvánia Litvánia
A fiatalok vállalkozókészsége Görögország Görögország

Működése[szerkesztés]

Európai szint[szerkesztés]

A Strukturált Párbeszéd európai szintű koordinálásért az Európai Irányítóbizottság felelős. Ezen kívül a folyamatot ellenőrzi, értékeli, és az eredményeit kommunikálja. Tagjai között vannak az Európai Bizottság képviselői, Európai Unió Tanács trió elnökségének országaiból az ifjúságpolitikáért felelős minisztériumok, a Nemzeti Ifjúsági Tanács, valamint a Fiatalok Lendületben Program nemzeti irodáinak képviselői és az Európai Ifjúsági Fórum(en) képviselői. Az Irányítóbizottság feladata a nemzeti konzultációkhoz szükséges vezérkérdések megalkotása, valamint a tagállamokból visszaérkező eredmények összefésülése, és egy dokumentumba való összefoglalása. Ezt a dokumentumot, mint háttérdokumentumot használják fel az EU Ifjúsági konferenciákon.

Tagállami szint[szerkesztés]

A Strukturált Párbeszéd alkalmazása minden tagállamban az Európai Irányítóbizottság útmutatásai és az általa kijelölt főbb irányvonalak mentén, nemzeti konzultáció révén zajlik. Az egyes tagországokban a Nemzeti Munkacsoportok felelősek a konzultáció lebonyolításáért, melynek eszközei a kérdőívek, a mini-interjúk, a viták és a fókuszcsoportos beszélgetések. A Munkacsoport tagjai közé az ifjúsági ügyekkel foglalkozó minisztériumok képviselői, ifjúsági szervezetek képviselői, ifjúságkutatók, és ha van, akkor a Nemzeti Ifjúsági Tanács tagjai tartoznak. A Munkacsoportok feladata, hogy minél több fiatalt, minél hatékonyabb módon elérjenek, illetve, hogy a konzultáció eredményéből egy nemzeti riportot készítsenek, amelyet eljuttatnak az Európai Irányítóbizottsághoz.

Ifjúsági konferenciák[szerkesztés]

Minden elnökség ideje alatt megrendeznek egy európai uniós ifjúsági konferenciát az adott elnökség országában, amelyen az Európai Uniós döntéshozók és a tagállamok ifjúsági delegáltjai előre meghatározott kérdésekben konzultálnak egymással. Az Irányítóbizottság által kiadott háttérdokumentum témái alapján workshopokban vehetnek részt a résztvevők, melyekért az Európai Ifjúsági Fórum által kijelölt facilitátori csoport felelős. A konferencia végére az egyes workshopok 3-3 ajánlást fogalmaznak meg, melyet eljuttatnak az Európai Unió Tanácsához, amely azok alapján megállapításokat és döntéseket hoz.

Források[szerkesztés]