Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Tipingtapong/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Petendi Pálinkaház a Balaton északi partjához közeli Művészetek Völgyének szívében Vigántpetenden található. A családi vállalkozásban működő kézműves termelés 2011 nyarán kezdődött, mely a régió és közvetlen környezetének kiváló adottságú gyümölcsöseire épül.

2014. január 1-jétől nem védi a szerzői jog Rejtő Jenő műveit. A közkincsbe kerüléssel a jogutódok engedélye nélkül lehet a könyveket újból kiadni, megfilmesíteni, interneten közvetíteni – vagy éppen megzenésíteni, átdolgozni. A Petendi Pálinkaház ekkor döntött úgy, hogy első márkáját (Magitusz) lecseréli, és bevezeti a Fülig Jimmy és a Piszkos Fred pálinkákat. A fiatalos Fülig Jimmy pálinka a gyümölcsösségében könnyed, 40%-os pálinkák védjegye. Ezzel szemben Piszkos Fred pálinka a töményebb italok kedvelőit szólítja meg. 60% - csak erős idegzetűeknek!

A Petendi Pálinkaház különlegessége abban rejlik, hogy a továbbfejlesztett kisüsti berendezésen párolt zamatos nedű élete során, csak három anyaggal érintkezik: a rézzel, a tölgyfahordós érlelésnek köszönhetően fával, és az üveggel. Ennek köszönheti gazdag illat, és selymes ízvilágát. Nem "csak" pálinka, hanem egy felejthetetlen gasztronómiai élmény.

Szlogen[szerkesztés]

Hamarosan a poharadban, örökre az emlékezetedben. Élvezd a különbséget!

Termékek[szerkesztés]

  1. Fülig Jimmy pálinkák - alk.: 40% v/v
  • Alma pálinka
  • Körte pálinka
  • Szilva pálinka
  • Cigánymeggy pálinka
  • Irsai Olivér szőlő pálinka
  • Kajszibarack pálinka
  • Ágyas meggy pálinka
  • Ágyas szilva pálinka
  • Ágyas barack pálinka
  1. Piszkos Fred pálinkák - alk.: 60% v/v
  • Cigánymeggy pálinka

Hagyományos kisüsti technológia[szerkesztés]

A hagyományos magyar kisüsti technológia lényege a kétszeri lepárlás 1000 literesnél kisebb, rezet is tartalmazó üstökben. Az első lepárláskor a cefréből ún. alszeszt desztillálnak. A második lepárlás ennek az alszesznek a desztillációja, amit finomításnak vagy “tisztázásnak” is neveznek. Ennek során frakciókat különítenek el, melyek első része az előpárlat, középső része maga a pálinka, harmadik része pedig az utópárlat. A pálinka szeszfoka törvény szerint 37,5-86 tf% közötti lehet. Ennek a technológiának nagy előnye, hogy egyszerű és olcsó. Szinte bárhol űzhető vele az “ipar”. Bérfőzdében, pajtában, sufniban, garázsban vagy konyhában, kinek hol van szabad helye. Erről a 2003 évi CXXVII törvény 2010-es[1] rendelkeznek. Különösebb szaktudást nem igényel a berendezés kezelése. A rokonok, barátok pedig udvarias emberek, így sűrűn dicsérik a termékeket. A desztilláció lényege az elválasztás. Mit kell pálinkafőzéskor elválasztani? A gyümölcs több tucat kellemes aromaanyagát az erjesztéskor és a főzéskor keletkező kellemetlen, büdös sőt egyes mérgező anyagoktól. Ezért szednek minden égetett szesz lepárlásakor több frakciót és csak a középsőt (a francia a párlat szívének nevezi) illik fogyasztani. A kisüsti módszer legnagyobb hátránya, hogy a frakciók csak nagyon pontatlanul választhatók szét vele. Az eredmény pedig egy erősen karakteres, számtalan kellemetlen illat- és ízérzetet keltő alkotóelemmel terhelt termék. Persze ezt is meg lehet szokni. Sőt az ilyen pálinkákon szocializálódott idősebb korosztály, főleg ha a megszokás a nyitottság hiányával párosul, kifejezetten keresi ezt az ízvilágot. Ne akarjuk őket meggyőzni. Egyszerűen csak irigyeljük őket, hiszen sokkal több számukra megfelelő pálinkával találkoznak, mint azok akik ennél többet várnak el egy prémium terméktől.

1000 liternél kisebb lepárló(k) + kétszeri lepárlás = kisüsti pálinka

Oszlopos vagy tornyos lepárlás[szerkesztés]

A pálinkák kereskedelmi piacán a kisüsti technológiát egyre inkább háttérbe szorítja az úgynevezett oszlopos vagy tornyos lepárlás, mely Nyugat-Európából alig több mint tíz évvel ezelőtt érkezett hazánkba. Egy főzőüstből és egy hozzá kapcsolódó oszlopból áll. Az üstbe töltik a cefrét és a torony segítségével, amely többszöri (általában 10-13) lepárlásnak megfelelő hatással bír, egy lépcsőben magas, 80-90% alkoholtartalmú párlatot állítanak elő. Ezt hígítják palackozás előtt a kívánt töménységűre ionmentes vízzel. Az eljárás előnye, hogy a frakciók elválasztása nagyságrenddel pontosabb a kisüstihez képest. Ennek köszönhetően jóval kisebb mennyiségű kellemetlen alkotóelemet tartalmaz a termék, így előtérbe kerülhetnek a gyümölcs illatanyagai. Hátránya a bonyolultabb, nagyobb szakértelmet és műszerezettséget igénylő technológia és a túl egyszerű ízvilág. Bár ezen pálinkák illata tiszta, kellemes és gyümölcsös, ivás után az oly fontos hosszan tartó íz- illatélmény legtöbbször rövid ideig tart vagy teljesen hiányzik.

Lepárló üst + oszlop = oszlopos/tornyos pálinka (snapsz)

Petendi Pálinkaház egyedi technológiája[szerkesztés]

Az említett előnyöket és hátrányokat szem előtt tartva készült el a Petendi Pálinkaház egyedi technológiája. Saját tervezésű berendezésük alapvetően a Hagyományos kisüsti technológia és az oszlopos vagy tornyos lepárló rendszer kombinációja. Csakúgy, mint a hagyományos kisüsti főzés esetében két lepárlási lépés van, de a második lepárláshoz oszlopot alkalmaznak. Eredmény egy tiszta, gyümölcsös illatvilágú, ízében is karakteres pálinka.

Kétszeri lepárlás + oszlop + tölgyfahordó = Fülig Jimmy / Piszkos Fred pálinka

Tölgyfahordós érlelés[szerkesztés]

A Fülig Jimmy és Piszkos Fred pálinkák a lepárlás után nem kerülnek közvetlenül üvegpalackba, mert a Petendi Pálinkaházban minden pálinkát tölgyfahordóban érlelnek. Ezért van termékeiknek az érlelési idő növekedésével egyre mélyebb aranysárga színe. A tölgyfa az a típus, mely elég tömör szerkezetű a jövőben tervezett évekig tartó érleléshez elfogadható veszteség mellett. A közkedvelt eperfa annyira szivacsos szerkezetű, hogy mindössze néhány heti érlelést tesz lehetővé, ráadásul fájának karaktere is jóval szegényebb a tölgyénél. Tölgyfahordóban hosszú évek alatt a pálinka ízei lekerekednek, kellemes vaníliás, fűszeres zamatokkal bővülnek. A törvény szerint érleltnek pl. az a pálinka, amelyik három hónapnál tovább érlelődött 1000 liternél kisebb fahordóban. Ópálinkánál az érlelési idő minimum egy évet jelent 1000 liternél kisebb fahordó esetében. A Fülig Jimmy és Piszkos Fred pálinkák érlelt vagy ópálinkák. A pálinkaház célja a minimum két-három éves érlelési idő minél előbbi elérése.

Ágyas pálinka[szerkesztés]

Ágyas pálinkának hívjuk, ha a párlatot meghatározott arányban friss vagy aszalt gyümölcsön legalább 3 hónapig állni hagyjuk. Ez a gyümölcságy az adott gyümölcs karaktereit erősíti és tovább színezi a pálinkát. A Fülig Jimmy és Piszkos Fred termékek esetében a tölgyfahordóban érlelt pálinkákat kiszedik a hordóból és üvegballonokban aszalt gyümölcsön ágyazzák, majd a gyümölcsről lefejtett ágyas pálinkák visszakerülnek a hordókba.

Ajánlott fogyasztási hőmérséklet[szerkesztés]

Mivel a pálinkák különböző tulajdonságú gyümölcsökből, különböző módon készülnek és különböző ízlésvilággal rendelkező emberek fogyasztják, minden általánosítás megbukik valamin. Nem jelenhetjük ki, hogy a pálinkát 20 °C fokosan kell fogyasztani. Van amelyik hidegebben, van amelyik szobahőmérsékleten élvezhető, és van, aki egyszerűen hidegen szereti az alkoholos italokat. Nem jelenthetjük ki, hogy ennyi meg annyi százalékosan legjobb a pálinka. Ezt mindig a konkrét ital és a konkrét fogyasztó határozza meg. Mindenkinek próbálkozással kell megkeresnie a számára kedvező kombinációt. Tapasztalataink alapján a körte aromák illékonyabbak, ezért 5 °C fok környékén is nagyon kellemesek és karakteresek. A szilva szobahőmérsékleten kiváló, és forró italokba keverve is adja a gyümölcs jellegzetes aromáját. A barackra bármilyen hőmérsékleten emlékezni fogunk.

Mértékletes fogyasztás[szerkesztés]

Minél magasabb egy ital alkoholfoka, élvezete annál nagyobb odafigyelést igényel. A Petendi Pálinkaház híve a pálinka mértékletes, kulináris célokból történő fogyasztásának.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A pálinkafőzés jogi háttere , 2003 évi CXXVII törvény 2010-es módosításai

Források[szerkesztés]

A Petendi Pálinkahaz honlapja

Irodalom[szerkesztés]

Petendi Pálinkaház Termékbemutató 2014.02.27.