Szerkesztő:Samat/Kérdések és válaszok a Wikipédiáról

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Tartalomjegyzék

15 éves a Wikipédia[szerkesztés]

Wikipedia 15 globe wordmark.svg

Milyen elődei vannak a Wikipédiának?[szerkesztés]

A Wikipédia egy nyílt tartalmú, önkéntes közösség által létrehozott és bővített, általános célú, soknyelvű világenciklopédia, melynek célja az emberi tudás összességének összegyűjtése és ennek bárki számára elérhetővé tétele. Tartalmát és legtöbb szerkesztési alapelvét tekintve elődeinek tekinthetőek a hagyományos, nyomtatott általános lexikonok és enciklopédiák is. Közvetlen elődje a már nem elérhető Nupédia, mely egy szabad tartalmú internetes enciklopédia volt, azonban egy hivatásos szerkesztőség szerkesztette, és a cikkek egy bonyolult lektorálási eljárást követően jelentek csak meg a nyilvánosság számára. A Wikipédia ezzel szemben teljesen nyílt, tartalmát bárki bővítheti, módosíthatja; ehhez mindössze internetkapcsolat és valamilyen webböngészőt vagy mobilalkalmazást kezelő eszköz szükséges (számítógép, táblagép, okostelefon stb.).

Lásd még: https://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia#A_Wikip.C3.A9dia_el.C5.91dei

Milyen társprojektjei vannak a Wikipédiának?[szerkesztés]

A Wikipédiát az amerikai Wikimédia Alapítvány üzemelteti és tartalmát az önkéntes Wikimédia-közösség hozza létre és gondozza. A legismertebb Wikipédia mellett a Wikimédia Alapítvány más célú projekteket is üzemeltet, melyek közös tulajdonsága, hogy tartalmukat ugyanez az önkéntes, soknyelvű közösség bővíti, és bárki számára szabadon felhasználhatóak. Ilyen a Wikimédia Commons, mely egy szabad médiállományokat (képeket, grafikákat, animációkat, videókat és hanganyagokat) gyűjtő és rendszerező oldal, a Wikimédia-közösség médiatára, mely mára 30 millió szabadon felhasználható állományt tartalmaz változatos témakörökben. Ilyen a Wikidata, mely adatok akár emberi, akár gépi feldolgozására alkalmas gyűjteménye, és mára közel 16 millió adatbáziselemmel rendelkezik. A család része még a Wikiszótár (többnyelvű szótár és szinonimaszótár), a Wikiforrás (szabad forrásmunkák gyűjteménye), a Wikikönyvek (kézikönyvek és útmutatók), Wikifajok (rendszertani adatbázis), Wikiegyetem (jegyzetek és tanulási segédletek) és a Wikivoyage (útikalauz) is.

Hány szócikk van jelenleg a Wikipédián? Illetve a magyar Wikipédián?[szerkesztés]

A Wikipédiának nagyjából 280 nyelvi változata van, melyek összesen 38 millió szócikkel rendelkeznek. Ezt több mint 2 milliárd szerkesztéssel hozták létre az önkéntes szerkesztők. A nyelvi változatok közül a legnagyobb az angol, 5 millió szócikkel. A magyar Wikipédia jelenleg kb. 380 ezer szócikket tartalmaz. A Wikipédia hazai és nemzetközi szinten is minden idők legnagyobb enciklopédiája. Összehasonlításul, az 1897-ben elkészült A Pallas nagy lexikona 150 ezer, az 1935-ben befejezett Révai nagy lexikona 230 ezer, a 2004-re befejezett Magyar nagylexikon kb. 150 ezer címszót tartalmaz, és még a 32 kötetes Encyclopædia Britannica is eltörpül a Wikipédia mellett. Ráadásul a Wikipédia szócikkei lényegesen bővebbek, mint a papíralapú lexikonoké: a Révai teljes szövege például százmillió karakter körül van, a magyar nyelvű Wikipédia egy nagyságrenddel nagyobb.

Lásd még: https://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:Size_in_volumes és https://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:Size_comparisons

Ön lát arra esélyt, hogy a Wikipédia valaha kiváltja a valódi lexikonokat, enciklopédiákat, vagy a kettő esetleg egymást kiegészítve létezik?[szerkesztés]

Véleményem szerint a Wikipédia már nagyrészt kiváltotta a nyomtatott enciklopédiákat, és nyugodtan tekinthető „valódi” enciklopédiának. Naprakészebb, aktuális témákat is bemutat, bővebb ismeretanyagot biztosít és több lehetőséget ad a témában való elmélyedésre, könnyebben és mindenekelőtt bárki számára (díjmentesen) elérhető, felhasználható. A hagyományos enciklopédiák és lexikonok szerkesztőségei is sokat tanultak a Wikipédiától, pl. megjelentek az online kiadások, lehetőséget biztosítanak arra, hogy az olvasók beküldjék az általuk talált hibákat, sőt, akár új szócikkeket is. Véleményem szerint a hagyományos szerkesztőségek hamarosan (vagy talán már most is) a Wikipédiára mint forrásra fognak tekinteni, melynek felhasználásával a saját kiadású műveiket (a saját belső ellenőrzési, lektorálási eljárásaikat követően) aktualizálni és bővíteni lehet. Mindig, vagy legalábbis sokáig lesznek azonban olyanok, akiknek fontosak a hagyományos enciklopédiák egyes tulajdonságai: a kötetek kézbe foghatóak, polcon tarthatóak, és a témakörönkénti nagyjából egyenletes minőséget egy jó nevű szerkesztőség garantálja.

Hány szerkesztője van jelenleg a Wikipédiának?[szerkesztés]

Potenciálisan a Föld valamennyi lakosa a Wikipédia szerkesztője, hiszen az enciklopédia bővítésében, javításában bárki részt vehet. Az angol nyelvű Wikipédián 27 millió, a magyar nyelvű Wikipédián 300 ezer szerkesztői fiókot hoztak eddig létre. (4,1 millió szerkesztői fiók van a spanyol, 2,4 millió a francia, 2,3 millió a német, 2,2 millió a kínai, 1,8 millió az orosz nyelvű Wikipédián.) Az angol Wikipédián az elmúlt 30 napban kb. 115 ezer, a német Wikipédián 19 ezer, a magyar Wikipédián kb. 1700 szerkesztő szerkesztett legalább egyszer (a regisztráció nélkül szerkesztők nélkül). A nagyon aktív, havonta legalább 100 szerkesztést végző szerkesztők száma világszerte kb. 12 ezer, az angol Wikipédián 3,3 ezer, a magyar Wikipédián 100-120 fő.

Hogyan lehet valaki szerkesztő a Wikipédián?[szerkesztés]

A Wikipédiát bárki módosíthatja, bővítheti, és mindez rendkívül egyszerű: ehhez mindössze a szócikkek felett található szerkesztés, majd a módosítást követően a mentés gombra kell kattintani. Szerkeszteni lehet regisztráció nélkül is, azonban a regisztrációnak számos előnye van, így a rendszeres közreműködők számára mindenképpen ajánlott egy szerkesztői fiók létrehozása.

Hogyan ellenőrzik a szócikkeket, ellenőrzik-e egyáltalán?[szerkesztés]

Az ellenőrzésnek több szintje van. Az ellenőrzést a többi szerkesztő végzi (valójában a szerkesztők egymást ellenőrzik). Az ellenőrzés során a szerkesztők először kiszűrik a kezdők hibás próbaszerkesztéseit, a romboló szándékú vagy reklámcélú szerkesztéseket, valamint a vélhetően jogsértő tartalmakat. Ez az ellenőrzési szint minden változtatással kapcsolatban, szisztematikusan megtörténik. Az egyik legfontosabb alapelv, hogy a szerkesztők a szócikkeket független, megbízható források alapján hozzák létre, és hivatkoznak rájuk a létrehozott szócikkben vagy a módosításnál. A ténybeli ellenőrzés tehát legtöbbször arra vonatkozik, hogy a forrás azt és úgy tartalmazza-e, ahogy azt a cikk feltünteti. Ezután ellenőrzik, hogy a változtatás formailag és tartalmilag is összhangban van-e a Wikipédia szerkesztési irányelveivel (pl. kiegyensúlyozott és semleges nézőpont, enciklopédikus megfogalmazás). A szerkesztők egy része folyamatosan az ún. friss változtatásokat figyeli, más szerkesztők pedig az általuk létrehozott vagy módosított cikkek változtatásait követik.

Mennyire képvisel a Wikipédia valódi tudást? Mennyire bíznak meg az emberek a Wikipédiában?[szerkesztés]

A Wikipédia az összemberi tudás összegyűjtésére és közreadására létrejött talán legnagyszerűbb vállalkozás. 15 évnyi tapasztalat után kijelenthető, hogy egy működő modell ennek elérésére, azonban ez a munka még korántsem befejezett; valójában elvi értelemben valószínűleg sosem fejeződik be. A Wikipédia a kiadott papíralapú enciklopédiákkal szemben egy olyan munkához hasonlít, ami éppen a szerkesztőség asztalán, munkafázisban található: a szócikkek egy része már elnyerte a közel végleges állapotát, a többség azonban félkész (éppen létrejött, hiányos, javítandó vagy bővítendő). A Wikipédia már mostani állapotában is valódi tudást közvetít, azonban a szerkesztők legjobb szándéka ellenére sincs garancia arra, hogy minden állítása hibátlan, így kritika és utánajárás nélkül nem elfogadható. Alapelvei (pl. forrásolási kötelezettség) azonban elvileg lehetővé teszik a cikkbeli állítások, adatok ellenőrizhetőségét, és lehetőséget biztosítanak arra, hogy akinek további információra van szüksége, mélyebben el szeretne mélyedni a kérdésben, az merre induljon tovább (további információk, irodalom).

A Wikipédia elfogadottságának mindkét véglete létezik: manapság az átlagos internethasználó sokszor kritika nélkül, tényként fogadja el a Wikipédiában található információkat, míg sok tudományos szakember és egyetemi oktató általánosságban megbízhatatlannak tartja, mert tartalmaz tárgyi tévedéseket, hibákat. A javasolt hozzáállás valahol a kettő között található: megfelelő forráskritikával a Wikipédia használata nem okozhat problémát. A Wikipédia elfogadottsága az évek során sokat javult, azonban teljes elfogadásához a működésének megértése is szükséges.

Néhány egyetemen már oktatják a Wikipédia-szócikkek írását? Mennyire van erre szükség, miért van erre szükség egyáltalán?[szerkesztés]

Az olvasása vagy forrásként való használata mellett a szerkesztése is javasolt: nem csak újságíró vagy kommunikációs szakos hallgatók számára, hanem valójában szinte bármely tudományterület művelői számára kiváló gyakorlást biztosít egy-egy új szócikk létrehozása, ahogyan egy adott témához az irodalmat fel kell dolgozni és enciklopédikus formába önteni. Egyáltalán nem olyan egyszerű, mint elsőre gondolná az ember, de hamar nagyon élvezetessé tud válni. Ezt felismerve, az évek során számos egyetemi kurzusnak lett része valamilyen Wikipédia-szócikk létrehozása. A Wikipédia csak úgy működik, hogy amennyiben valaki egy hibát vagy hiányosságot talál, akkor ezt rögtön, maga ki is javítja illetve a cikket bővíti, így biztatnánk mindenkit: próbálja ki!

Mennyire képviselnek átfogó tudást a magyar Wikipédia szócikkei? Melyek azok a területek, ahol még hiányos a magyar Wikipédia?[szerkesztés]

A Wikipédia a közreműködők önkéntes munkáján alapul, és mindenki olyan témakört bővít és javít, amihez kedve vagy szaktudása van. (Érdekes módon sok esetben a szerkesztők legtöbbet pont nem a saját szakterületükön dolgoznak a Wikipédiában, hiszen ide hobbiból, a kikapcsolódás vágyával jönnek.) Ezért a Wikipédia a különböző területek feldolgozottságát tekintve nagymértékben inhomogén: vannak olyan területek, amik igen részletesen és alaposan kidolgozottak, és vannak olyanok, amik rendkívül hiányosak. Ezen a szerkesztőség néha próbál javítani (pl. szerkesztési kampányokkal vagy szócikkíró versenyekkel), de a helyzet ettől legfeljebb javul egy kicsit. A magyar Wikipédiában részletesen kidolgozott pl. különböző sporteseményekkel, (európai) történelemmel vagy több matematikával kapcsolatos terület, de hiányosak több tudományterületet alapfogalmait bemutató cikkek, jogi, informatikai és műszaki területek. Nagy számban találhatóak pl. színészekről, énekesekről, együttesekről, TV-sorozatokról, rajzfilmekről szócikkek, azonban ezek kidolgozottsága és minősége nem mindig éri el a kívánt szintet.

Melyek voltak például az elmúlt év legolvasottabb/legkeresettebb szócikkei? És a legtöbbet szerkesztettek?[szerkesztés]

A Wikipédiának (illetve a Wikimédiának) világszerte havi 500 millió olvasója van, a szervereknek havi 20 milliárd lapletöltést kell kiszolgálniuk, felét az angol Wikipédián. Ezzel a Wikipédia egyike a világ 10 leglátogatottabb oldalcsaládjának (pl. a Facebook, a Google keresője vagy a Youtube társaságában), azonban ez az egyetlen nonprofit oldal közöttük.

A leglátogatottabb oldalak rendszerint az aktuális, napi hírekben megjelenő eseményekhez kapcsolódnak, mint jelentős sport-, politikai vagy közéleti események, filmbemutatók, egyházi vagy nemzeti ünnepek, nemzetközi konfliktusok, híres emberek stb. A legutóbbi 30 nap leglátogatottabb oldalai itt találhatóak: https://tools.wmflabs.org/wikitrends/hungarian-most-visited-this-month.html (A historikus adatokat bemutató eszközök sajnos most éppen nem működnek.)

A Wikipédia működéséből következően legtöbbet olvasott és a legtöbbet szerkesztett oldalak nagyrészt azonosak. Az egész Wikipédia 2015-ben legtöbbet szerkesztett oldalairól készített blogbejegyzés és összefoglaló videó elérhetőségei:

Mik a Wikipédia jövőbeli tervei? Megmarad olyannak, amilyen, vagy terveznek-e bármiféle módosítást?[szerkesztés]

A Wikipédia alapelveit és működését tekintve remélhetőleg megmarad olyannak, amilyen most, azonban napról napra bővülő és pontosabbá váló információforrásként. A megjelenését és műszaki megoldásait tekintve azonban folyamatosan változik, fejlődik és próbál alkalmazkodni a változó körülményekhez. A fejlesztők folyamatosan dolgoznak azon, hogy a Wikipédia gyorsabbá és élvezetesebbé váljon az olvasók és egyszerűbben használhatóvá a szerkesztők számára. Az elmúlt év legjelentősebb változásai közé valószínűleg a szerkesztői felület megváltozása (a korábbi, ún. wikikód ismeretét elváró szerkesztőt egy egyszerű, könnyen kezelhető felület váltotta fel) vagy a Wikipédia mind népszerűbbé váló mobileszközökön (okostelefonon, tableten) való használatának kiszolgálása volt. Az elmúlt időszakban a Wikimédia-család két új projekttel bővült, a Wikidatával (adatok gyűjteménye) és a Wikivoyage-zsal (útikalauz), melyeket a Wikipédia is integrált. A közeljövő változásai közé tartozik az interaktív térképek és grafikonok megjelenése, melyek az adatok és térbeli információk bemutatását érdekesebbé tehetik az olvasók számára, valamint a szerkesztői közösség számára egy új, modern kommunikációs felület bevezetése.

Különböző versenyeket is hirdetnek. Milyen versenyeket tartanak, mennyire népszerűek ezek, milyen gyakoriak? Bárki jelentkezhet rájuk?[szerkesztés]

A Wikipédia közössége az utóbbi években évente néhány alkalommal szervezett szócikkíró versenyeket és néhány alkalommal fotópályázatokat. Ezek fő céljai a Wikipédia és társprojektjei tartalmának gazdagítása, egy-egy elhanyagolt terület feljavítása, a már önkéntes közreműködők lelkesedésének növelése és új résztvevők elérése, bevonása, valamint a szabad licencek, szabad tartalmak népszerűsítése. A versenyek teljesen nyitottak, bárki jelentkezhet rájuk. A témakörtől függően változó népszerűségűek, pár tucattól néhány száz főig terjed a résztvevők száma.

Szoktam látni a lehetőségét, hogy adományozzak az oldalnak. Lehet-e arról tudni valamit, hogy az emberek küldenek-e így adományt az oldal fejlesztésére? Mennyien támogatják az oldalt? Illetve nálunk ez egyáltalán jellemző-e valamennyire, vagy inkább külföldön jellemző?[szerkesztés]

A Wikipédia egy teljesen nonprofit, reklámmentes és független projekt. Az oldal fenntartásának költségei (szervertermek, internet- vagy fejlesztési költségek) hasonlóak, mint más, nagy látogatottságú oldalnak (Facebook, Google, Youtube), azonban üzleti modellje alapvetően különböző: ezen költségek döntő részét a felhasználók (olvasók) kis összegű (de nagyszámú) önkéntes adományai, támogatásai biztosítják. Ez biztosítja, hogy az oldal független és teljesen reklámmentes tud maradni. A modell működik, hiszen a Wikipédia az évi rövid (néhány hetes) adománygyűjtő kampánya keretében eddig mindig össze tudta gyűjteni a következő évi működéshez szükséges összeget. A tavalyi pénzügyi évben pl. 4,9 millió olvasó több mint 75 millió dollárt juttatott az oldal működésére. (Részletesen lásd itt: https://wikimediafoundation.org/wiki/2014-2015_Fundraising_Report) Magyarországon ez a működési forma nem annyira ismert és támogatott, ráadásul a felajánlott fizetési formák miatt (PayPal vagy hitelkártyás fizetés) sem előnyösek, így a globálishoz képest a magyarországi bevételek relatív alacsonynak mondhatók, azonban a hazai szervezetnek juttatott 1%-os támogatások és a kisösszegű adományok együtt így is több millió forintos összeget tesznek ki, ami nagyon fontos a magyar nyelvű önkéntes szerkesztőség számára.

Lásd még[szerkesztés]

Ünnepi logók[szerkesztés]