Szerkesztő:Phurtoo/fegyverek 000
Lőfegyverek[szerkesztés]
* A lőfegyverek fejlődése (angol)
* Kislexikon - LŐFEGYVEREK * Pallas lexikon - LŐFEGYVEREK * KELENIK JÓZSEF - A császári-királyi hadsereg fegyverzetének jellege Magyarországon a tizenötéves háború éveiben * Kelenik József - A hadügyi forradalom hatásai Magyarországon a tizenötéves háború időszakában. Tények és megjegyzések a császári hadsereg valódi katonai értékéről.
* KELENIK JÓZSEF - SZAKÁLLAS PUSKÁK XVI. SZÁZADI MAGYARORSZÁGI INVENTÁRIUMOKBAN
egyik-másik vélemény ellentétes:
"A XVII. században a kanócos lőfegyverek általános elnevezésévé a muskéta vált, míg az arquebus kifejezés — ismét megváltoztatva jelentését — a rövid, keréklakatos fegyvereket jelölte."
" a nehéz puska az (arquebuse), a könnyű puska a (muskéta) "
Szakállas puskák[szerkesztés]
"a visszalökő erő oly mértékben megnövekedett, hogy azt a lövész teste — fizikai károsodás veszélye nélkül — már nem foghatta föl. A lövéskor fellépő jelentős erőt a fegyverek csövének alsó részén kiképzett nyúlvány segítségével igyekeztek csökkenteni. Német nyelvterületen ezt a korai kézilőfegyverek olyan fontos és jellegzetes részének tekintették, hogy magát a fegyvert is erről nevezték el Hakenbüsche-nek. A kifejezés e korai jelentését — értelemszerűen — a magyar szakállas, szakállas puska adja vissza a legpontosabban "
Kanócos lakat[szerkesztés]
* A kanócos lakat és kezelése (kapszli)
Kovás lakat[szerkesztés]
* Elöltöltő fegyver működési elvek magyarázata * 2.3.Európai fejlesztések a középkorban * [file:///F:/-%20-%20-%20-%20-%20-%20%20IDET%C3%96LT/-%20-%20-%20-%20WIKIpadia/fegyver/fegyverek_fejlodestortenete.pdf S fegyverek fejlodestortenete] * Az elöltöltő fegyveres lövészet alapjai cikksorozat * A kovás hátultöltős puskák története * az-eloltolto-fegyveres-loveszet-alapjai-7-az-utokakasos-es-kovas-lakat-tortenete/ * Az elöltöltő fegyveres lövészet alapjai 12.: A fegyver részei – a lakat és működése * A porosz gyútűs puska és töltényei
Lövészet kovás sütésû fegyverekkel
Amikor elöltöltõ-fegyveres lövészetrol beszélünk, hajlamosak vagyunk automatikusan a legelterjedtebb perkussziós fegyverekre gondolni, holott a tûzfegyverek történetének az ilyen gyújtású fegyverek viszonylag rövid életû szereplõi voltak. A csappantyú vagy kapszli a 19. század elején (1807) kezdte meg hódító útját, s mindössze az 1860-70-es évekig, a szerelt lõszerek megjelenéséig tartott tiszavirág élete. Jóval nagyobb idõintervallumot ölel át ellenben a kovás sütésû fegyverek története. A kovás lakat használata széles körben az 1600-as évektol kezdett elterjedni. A fõtöltet gyújtását az õsi tuzgyújtóeszköz, a kova és acél biztosítja. A mechanikai kölcsönhatás közben a kovakõrõll apró, izzó részecskék hasadnak le,melyek a serpenyõbe hullva belobbantják a primer, felporzó töltetet.
1. A lakat:
Nagyon fontos, hogy a lakatfõrugó ereje és serpenyofedél rugójának ereje pontosan össze legyen hangolva. Ha a serpenyõfedél rugója túl gyenge, a fedél korán fel fog csapódni s nem lesz elég szikránk a gyújtáshoz, ha túl erõs, a képzõdött szikrák nem tudnak majd a kellõ idõben, kihúnyásuk elõtt a serpenyõbe hullani.
Nagyon fontos az acél keménysége is. A puhább acél felületén képzõdött szikrák hõmérséklete messze elmarad a keményre edzett felület szikráitól, színük fehéren izzó helyett inkább vöröses lesz. Az acél utánedzése lehetséges, de ehhez inkább forduljunk szakemberhez. Biztonsági félállásban a kakaspofáknak nagyjából párhuzamosan kell állniuk a serpenyõvel, elsütött állapoban pedig a kõ élének kb. az acél és serpenyofedél érintkezési pontjára kell muatnia.
2. A kakas és kovakõ:
Fekete kovaEredeti török kori kovaA kovakövek közül a két legelterjedtebb fajta az angol feketekova és a fehér kova. Helyes beállítás esetén mindkettõ kielégítõ szikrát fog adni, feltéve, hogy a kõ éleit folyamatosan karban tartjuk. A kovakövet a kakaspofákba egy ólomlemezbe vagy bõrdarabba csomagolva szorítsuk. Véleményem szerint a bõrdarab erre a feladatra jobban megfelel, mert ez biztosít a kõnek egy kis rugalmasságot. Az ólomlemezes rögzítést inkább a nagyobb hadimuskéták esetében alkalmazták. Tapasztalatom szerint a követ nem kell teljes erobõl a pofákba szorítani, inkább engedjünk neki egy kis játékot, hogy magától helyezkedhessen az acélon. A követ úgy kell beállítanunk, hogy a kakas félállásában éppen ne érjen hozzá az acél felsõ részéhez. A cél az, hogy a kõ minnél hosszabb utat tehessen meg az acélon, ezért a kõ nyugodtan "fejjel lefelé" is fordítható ennek érdekében. A kovát minden 4-5 lövés után vizsgáljuk meg, ha kell igazítsunk rajta, tisztítsuk, élezzük meg vagy ha már nem ad elegendõ szikrát ez után sem, cseréljük ki.
3. A serpenyõ és a gyúlyuk:
A serpenyõ és serpenyõfedélfedél illesztéseinek igen pontosnak kell lenni, hogy megakadályozhassa szennyezõdések, nedvesség felporzóloporba való jutását. Korabeli módszerrel ezen illesztéseket egyszerûen úgy tesztelték, hogy a lövésre elõkészített lakatot 1 percre víz alá merítették. Ha ezután a fegyver elsült, átment a vizsgán. A vízhatlanságot e teszthez természetesen az illesztések zsíradékkal való bevonásával biztosíthatjuk, esõ ellen pedig a teljes lakat vízhatlan textíliával, bõrrel történõ borításával. (A hagyományos anyag erre a célra a marha lábszár könyök részének olajjal átitatott bõre volt.) A gyúlyuk tisztasága nagyon fontos. A túl kicsi vagy rosszul elhelyezett gyúlyuk kínszenvedéssé teheti a lövészetet. A lakat gyorsaságának biztosításához arra van szükség, hogy ne a gyúlyukba tömött lõpor gyújtsa be a fõtöltetet, hanem a serpenyõben képzodött lobbanás lángja. A fegyver ezen részét minden lövés után apró kefével tisztítsuk meg, a gyúlyukat tisztítótuvel húzzuk ki. Szintén a sütési sebesség optimalizálása érdekében ne használjunk túl sok felporzólõport. Elég, ha a serpenyõ 1/3-át töltjük meg FFFFg lisztlõporral. A helyesen beállított kovás lakat sütési ideje nem lesz sokkal lassabb egy perkussziós lakaténál.
4. Sütési problémák és okaik:
A: A primer töltet belobban, a fotöltet nem:
A hiba oka lehet a túl sok, vagy túl kevés felporzólõpor vagy a gyúlyuk átjárhatatlansága, szennyezettsége. A fegyver csövét tartsuk kb. 30 másodpercig biztonságos irányba majd tisztítsuk meg a gyúlyukat és környékét.
B: Nincs vagy kevés a szikra:
Tisztítsuk meg a kovakõ élét és az acél felületét. Néhány fegyver esetében a lecsapó kakas annyira mélyen fejezi be útját, hogy elcsettenés esetén a kõ éle beleér a lõporba. Amennyiben a kõ már nagyon kicsorbult élezzük meg vagy cseréljük ki. A kõ élezésénél figyeljünk arra, hogy szikra képzõdhet. Mindig, ha a töltött fegyvert állítgatjuk, helyezzünk bronztût a gyúlyukba és húzzunk vékony borcsuklyát az acélra. Átmeneti megoldásként az is segíteni szokott, ha kicsit (max. 1mm-t) elfordítjuk a követ.
C: Van szikra, a primer töltet mégsem gyullad be:
A lakat szerkezeti elemeinek mûködése nincs jól összehangolva. Teendõk: rugó erõk összehangolása. Az acél nem elég kemény. Teendõk: utólagos edzés.
5: Néhány észrevétel az APLE Kentucky kovás pisztolyához:
Mint azt már sokan tapasztalhattuk a lövészet nem egy leányálom e fegyverrel. A 13 lövés leadása igen csak embert próbáló feladat, még akkor is ha magunk ellen dolgozva teletömködjük a gyúlyukat lõporral. Az egyébként igen pontos fegyverrel így az eredményes pontlövészet gyakorlatilag lehetetlen.
A fegyver hibái:
A: Beállítási hibák: ha van szikra, akkor sem biztos, hogy begyullad a felporzólopor. Sokszor 4-5 rásütésre van szükség egyetlen sikeres lövéshez.
B: A kõ túl rövid utat tesz meg az acélon, elcsettenésnél a kõ éle beleér a lõporba és szennyez[dik.
C: A felporzó lopor gyulladása esetén sem biztos, hogy a fõtöltet elindul. A gyúlyuk túl pici, és túl közel van a serpenyõ aljához, így nagyon érzékeny az eltömõdésre.
D: E fegyver a fenti gondok miatt különösen érzékeny a csorbult kore, mellyel használtuk.
E: A serpenyõ és csõ között rés van, melyen keresztül a felporzólõpor és szennyezõdések az agyazásba juthatnak. Az apró rést ésrdemes egy formára vágott ólomlemezzel kitölteni.