Szerkesztő:Pálfi Flóra

Felnőttoktatás

Andragógia

Andragógia jelentése, eredete:

Már a történelmi idők kezdetén folyt felnőtt-tanítás: mítoszok- és törvénymagyarázatok, erkölcs, Biblia és más vallásos szövegek magyarázása, értelmezése a felnőtt (férfiak) kiváltsága és egyben feladata volt. Módszeres felnőttoktatás a görög demokráciában a szofistákkal jelenik meg, akik retorikára, grammatikára, logikára tanították a felnőtteket.

Rotterdami Erasmus humanista személyiségkoncepciója, Comenius embernevelési felfogása az andragógiai gondolkodás ősforrásaiként említhetők. A könyvnyomtatással, az anyanyelvű könyvkiadással, az olvasni tudók kiszélesedésével megteremtődtek a felnőttek képzésének előfeltételei. Ezek eleinte a vallási nevelés szolgálatában álltak, később tartalmában is kiszélesedett és egyben mindenki számára hozzáférhetővé váltak.

Az intézményes felnőttképzés kezdetei:

A szervezett felnőttképzés a 18. században két irányba terjedt ki.

1. az első ipari forradalom teremtette új szükségletek: lakosság nagy része analfabéta, ami a gépek pontos használatát akadályozta
2. egyházi törekvések: a vallásos hit megerősítésének szándéka

Ekkoriban terjedtek el a Vasárnapi iskolák, melyek kezdetben gyermek-istentiszteletek voltak, majd később a felnőttekre is kiterjedtek. 1798-ban Nottinghamban önálló felnőttiskola kezdte meg működését. A felnőttképzés intézményesülésében nagy előrelépés a 19. század közepe táján ment végbe. A felvilágosodás során új meglátás került előtérbe: az emberek közti különbségnek legfőbb oka a tudatlanság – ez művelődéssel megszüntethető.

Az önművelés legfontosabb eszköze az elmúlt egy-két évszázadban a könyv volt. Elterjednek az olvasókörök, hálózatokká szerveződnek a kölcsönkönyvtárak. A skandináv országokban, majd Európa-szerte kifejlődik a népfőiskolai mozgalom, amelynek létrejöttében Grundtvignak volt nagy szerepe.

A rohamos ipari fejlődés meghatározó – a gépek kezelése szakértelmet kíván. A munkásszövetségek és pártok mindenütt felnőttképzési funkciókat töltenek be. A 19. századig az andragógia teljes egységben működött a pedagógiával, fel sem merült, hogy eltérő szükségletei és sajátosságai lennének a felnőttek tanításának, mint a gyerekének. Míg a II. világháború után viszonylag önálló tudománnyá vált.

Franz Pöggeler 1957-ben Bevezetés az andragógiába címmel írt egy művet, amelyben különválasztotta:

pedagógia:a felnövekvő nemzedék nevelésével és oktatásával foglalkozó tudomány

andragógia: felnőttekkel foglalkozó tudomány

gerontológia: az öregekkel való sajátos foglalkozást vizsgálja és nyújt segítséget

Alapfogalmak:

Oktatási intézmények, melyekben oktatják Magyarországon:

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem , Budapesti Gazdasági Főiskola, Debreceni Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Kodolányi János Főiskola, Pécsi Tudományegyetem, Szent István Egyetem, Zsigmond Király Főiskola (forrás: http://www.felvi.hu/felveteli/szakok_kepzesek)

Milyen képzés folyik egy egy szakirányon?

A művelődésszervező szakirányon végzettek előtt kulturális és közösségszervező feladatok állnak. A kulturális intézményrendszer működésének ismeretében arra készülnek fel, hogy településeken, kistérségekben kulturális és közösségfejlesztő projekteket tervezzenek meg, és megfelelő tudással rendelkeznek ezek megszervezéséhez, lebonyolításához is. Általánosságban azt is mondhatjuk, hogy a művelődésszervezők segítik a kulturális, művészi és tudományos értékek közvetítését, és ehhez teremtik meg a szükséges szervezeti hátteret.

A felnőttképzési szervező szakirányon végzettek feladatai a felnőttoktatást fogják át. A szakirány munkájuk végzéséhez felruházza őket a felnőttoktatás módszerét, történetét, tendenciáit, intézményi és gazdasági hátterét érintő ismeretekkel. A végzettek feladatai között gyakran szerepel a felnőttoktatási programok tervezése, azok akkreditációra történő előkészítése, szervezése, lebonyolítása és az eredmények értékelése, valamint a kész felnőttoktatási programok marketingjének irányítása. Emellett felkészülnek intézmények és települések felnőttoktatási igényeinek feltárására, illetve a rejtett igények artikulálására.

A munkavállalási tanácsadók andragógiai ismereteiket közgazdasági, munkaügyi tudással egészítik ki. Alapvető gazdasági tájékozottságuk mellett naprakészek a hazai és az uniós munkaerőpiac változási tendenciáit illetően, ismerik a munkavállalás elméleti és gyakorlati kérdéseit. Mindezeket az ismereteket hatékonyan alkalmazzák tanácsadási munkájuk során. A szakirányon végzettek tudják, hogy maga a tanácsadás is tudomány, amelyet meg kell tanulni: ismerni kell elméleti és módszertani alapjait, a tanácsadás intézményes rendszerét, helyszíneit és fórumait, valamint egyéni és csoportos formáit, telekommunikációs eszköztárát. Ennek a tudásnak a birtokában a munkavállalási tanácsadó az egyéni igények kiszolgálásától kezdve akár komplex munkaerő-piaci programok szervezésére is alkalmas.

A személyügyi szervező szakirány ugyancsak közgazdasági alapismereteket nyújt hallgatóinak, amelyek a munkavállalókra vonatkozó szakmai tudással egészülnek ki. A végzettek az emberi erőforrás gazdálkodásban szereznek jártasságot. A személyügyi feladatok közé a toborzás, kiválasztás, képzés, ösztönzés, teljesítményértékelés, munkaerő-tervezés tartozik: ezek ellátására készít fel a szakirány. (www.felvi.hu)

Milyen kompetenciákkal rendelkező egyéneknek ajánlott?

A felnőttoktató kompetenciái - jellegükből adódóan - elméleti és gyakorlati elemekből állnak, melyek elsajátítása és fejlesztése a jelenlegi képzési struktúra sajátosságai miatt nagyobbrészt a tanári praxis során történik.A felnőttoktatók kompetenciáinak meghatározására egy lehetséges megközelítési mód lehet az alábbi, melyben a következő kompetenciaterületek szerepelnek:

Szakmai kompetenciák: az oktatott tudományterület, professzió (tantárgyak, modulok) oktatását teszik lehetővé. Elsősorban azt a szaktudást takarják, mellyel a tanár az adott (elméleti, gyakorlati) területen megfelelően felkészültnek tekinthető.

Andragógiai kompetenciák: lehetővé teszik, hogy a tanár tudását felnőtteknek adja át. Ide tartoznak a releváns andragógiai ismeretek, a tananyagtervezési és szervezési ismeretek. A tanuló társadalom megteremtésének elősegítése, valamint a felnőtt tanulók felkészítése az egész életen át tartó tanulásra. A tanulási képességek fejlesztése.

Szociális kompetenciák: a tanár képes megérteni, átérezni a felnőtt diák tanulással kapcsolatos gondjait és nehézségeit, lehetőség szerint orvosolni ezeket az egyén szintjén (anyagi, családi, időszerkezeti, munkaerőpiaci konfliktusok) ugyanúgy, mint adott célcsoportok (kisebbségek, szegregáltak, halmozottan hátrányos helyzetűek) tekintetében. 5

Technológiai kompetenciák: a XXI. században elengedhetetlen információs és kommunikációs technológiák ismerete, valamint az oktatás során való felhasználása (szemléltetés, e-learning, stb).

Kommunikációs kompetenciák: képessé teszik a tanárt arra, hogy párbeszédet folytasson és együttműködjön más oktatókkal, képző intézményekkel, társadalmi és szakmai szervezetekkel, munkáltatókkal, döntéshozókkal. Az interakciók hatására képes változni és változtatni (rugalmasság).

Ajánlott szakirodalom:

Henczi Lajos: Felnőttoktató

Durkó Mátyás: Andragógia – A felnőttnevelés és közművelődés új útjai

Durkó Mátyás: Felnőttnevelés és Népművelés

Durkó Mátyás: Felnőttnevelés és Népművelés

Arapovics Mária:

1. "Véndiákok"- tanulni időskorban

2. A közösség tanulása

Forrásmegjelölés:

http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/felnottkori_tanulas/32_a_felnttoktat_kompetencii.html

http://www.felvi.hu/felveteli/szakok_kepzesek/szakleirasok/!Szakleirasok/index.php/szakleirasok/szakleiras_konkret?szak_id=4&kepzes=A&sz=szakleir