Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet.
Az 56-os forradalom eszmeiségének titkai, máig megoldatlan rejtély a világ közvéleménye előtt. Az emberiség az együttérzés és az elképedés vegyes csodálkozásával szembesült az 1956. október 23.-án kitört magyar forradalom és szabadságharc eseményeivel. Még a napjainkig sem tudták megfejteni a magyar nép e halálmegvető szabadságvágyának a kiteljesedését. Teljes körűen a magyar nemzet előtt sem ismertek az akkori világ legerősebb szárazföldi hadseregével rendelkező Szovjetunió elleni forradalmi harc motivációi. E csodálatos eszmeiségű népfelkelés hatvan éves évfordulója tiszteletére immár egyszer és mindörökre, végérvényesen fel kell tárni az igazságot. Az ünnepi felmagasztalás mindezt megköveteli.
Mivel eddig nem sikerült e forradalom eszmeiségének a valódi mozgatórugóit megfejteni, még nekik sem, akik a legteljesebb résztvevői voltak az eseményeknek, ezért az, az utókornak maradt a feladatává [1]. Bizonyítani lehet, ugyanis egy nép forradalmi cselekedeteit minden esetben a saját történelmének az indítékai motiválják. Beépül az ősiség a nemzet génállományba, rajta keresztül a társadalom biológiai erejébe, életébe. Nagyon fontos a megértéshez a következő mondatrész: hiába vették el a közép és újkori hatalmak a magyar nemzet őstörténetének valódi és hiteles tudását, a nemzet génjeiben e fejlődés tudatalatti módon is tovább élt és hatott a mindennapjai során.
Egy forradalom igazi motivációit keresve, a helyes eredmény csak a nemzet valódi történelmének feltárása esetén kapható meg [2]. És valóban a titok legnagyobb része, a magyar nemzetnek a kezdetektől felépülő egységes szabadság szeretetében foganatosítható. Ha csak az utóbbi feudális államalapítás ezer évét tekintjük, szinte minden évszázadra jutott az idegen hódító hatalmak elleni honvédő háborúkból, és az utóbbi 500 évben pedig a belső elnyomatás elleni forradalmi eseményekből a nemzetnek.
Felteendő kérdés: mégis milyen történelmi folyamatok vezettek el az 56-os magyar forradalom és szabadságharc kirobbanásához? Egy össznemzeti forradalmi folyamathoz vezető tényezők logikailag három csoportba sorolhatók [3].
Aktuális, vagyis az időszerű kiváltó történelmi tényezők összhatása.
Közvetlen, vagyis az egyenes ági nemzeti történelmi tényezők együttállása.
Közvetett, vagyis a genetikailag rögzült őstörténeti tényezők motiváló ereje.
Az 56-os forradalom kirobbanásának aktuális történelmi tényezői[szerkesztés]
Az aktuális tényezők elemzése azok tiszte, akik abban részt vettek. Csak a fő okokat említve: a háborúban vesztes ország, az újjáépítés nehézségei, az elkövetett gazdasági és politikai bűnök okozta elkeseredettség mindenki előtt ismert. Történelmi okokból mégis felmerült a kérdés: vajon ezek elégséges okot szolgáltatnak-e egy egységesülő nemzeti forradalom kitöréséhez? Önmagában nem látszanak elégségesnek. Ugyanis ahhoz, hogy egy elégedetlenségi lázadás forradalommá változhasson, kell hozzá egy olyan biológiai erő felhalmozódás [4], amelyet csak az azonos nyelvhez, kultúrához való tartozás képes egységes cselekvéssé kovácsolni. A magyar nyelvhez való tartozás, annak egyesítő ereje egyben a hazaszeretet éltetője is. Értelemszerűen a magyar nemzet mellérendelő emberi viszonyait támogató ragozó nyelve az, amely egyedüli e világunkban, magán hordozva az emberek egyenrangúságának az elvét, ami egy társadalom szabadságharcának kirobbanásához elengedhetetlen tényező. Megemlítendő, amely a leszármazás, a filiáció [5] alapján képződött nyelvekhez tartozik.
Az 56-os forradalom kirobbanásának közvetlen történelmi tényezői[szerkesztés]
A közvetlen, vagyis az ismert történelmi tények forradalom kiváltó okai, már inkább a tudományos kutatások témaköre. Elemei a Kárpát-medence egyenes ági történetében fedezhetők fel. Az utóbbi ezer év során lezajlott magyar honvédő és szabadságharcok tudati tényezője immár fontos össznemzeti indukáló erővé válhatott. Főként annak a társadalmi tudata, hogy az őseink önfeláldozóan és többnyire eredményesen védték a hazát. Hiszen a teljesítménye látványos, mert Magyarország fenn tudott maradni az ellenséges európai körülmények ellenére is. Ezek közül eklatáns példaként csak az elsőt kiemelve, az Árpád-féle honfoglalás honegyesítése után alig száz évvel, 997-ben robbant ki az első, a Koppány-féle kárpát-medencei forradalom és szabadságharc. Melyet ma inkább pogánylázadásként ismer a történelem. Ezer év után végre már ki kell mutatni, és meg kell követni Koppány vezért, mert a lázadása nem a kereszténység ellen irányult. Ő ezt nem is tehette, ugyanis nemzetével együtt ősidők óta keleti keresztény vallású volt, amit szkíta kereszténységként [6] is aposztrofálhatunk. E keleti kultúrának volt az egyik legnagyobb prófétája Úr Jézus, vagy nemzetközi nevén Jézus Krisztus, akit az utókor Istenné, vagyis Krisztus fiává fogadott.
A magyar történelem nagy titka tehát, hogy Koppány, a Kárpát-medence népeinek szabadsága és a védelme érdekében, a Német-római Császárságság hűbéri terjeszkedése ellen fogott fegyvert [7]. Egészen pontosan, a Magyar Szent Korona eszmeiségében rögzített elvek, az évezredek alatt kifejlődött és a fenntartható életet biztosító, a magyari népek akkor még viruló nemzetségi társadalmi formája fennmaradásáért harcolt a híveivel. Amelyben jellemzően minden életfenntartó tulajdon a magyar nemzetségek csoport illetve vegyes tulajdonviszonyában állt. Vele szemben Vajk, vagyis I. István magyar király, az akkor világszerte terjedő haszonelvű magántulajdon középkori formája, a feudális hűbériség új társadalmi alakulatának a megvalósításáért küzdött. Ő úgy látta, hogy az országnak a fennmaradása az akkori nyugat-európai hatalmi rendszerbe való beillesztésétől válik függővé.
Tudatni kell mindenkivel, hogy István király és Koppány is a Haza megmentése céljából – egyetlen eseteként a történelmünkben – mindketten pozitív hősként küzdöttek a meggyőződésükért. Mivel István győzött, és általa a nyugati feudalizmus, már sohasem tudhatjuk meg, hogy a Koppány-féle ősi igazság milyen Magyarországot eredményezett volna mára. De bukásában is, még legalább ötszáz évig képes volt az idegen hűbériség terjedését lassítani, illetve megállítani az ország ilyetén kiszolgáltatását. Ha Koppányt és követőit, a Vazul és Vata fémjelezte ezer évvel ezelőtti küzdelmeiket kivetítjük az 56-os forradalomra, az egyenes ági egybeesésük megcáfolhatatlan, csak egy másik világhatalom, a Szovjetunió ellenében. Tehát, az 56-os hősök teljes joggal tekinthetik magukat Koppány és társai eszmei utódainak. A hősies szabadságvágyuk még a bukásukkal is az ország jövőjét szolgálta.
Pontosítható, hogy az 56-os forradalmat és szabadságharcot közvetlenül, egy közismert társadalmi tudat vezérelte. Amely a magyarok egyetlen szakrális szabadságot megtestesítő ereklyéjéből, az emberek egyenrangúságát hirdető Magyar Szentkorona-tanban rögzített ókori működéséből ered. Természetesen a belőle fakadó „lyukas” nemzeti zászlóval egyetemben.
Az 56-os forradalom kirobbanásának közvetett történelmi tényezői[szerkesztés]
A forradalomnak a közvetett, vagyis genetikailag rögzült eszmeisége a legizgalmasabb történelmi igazsága a magyar nemzetnek, de az egész világnak is. Miként ókori történetírók is leírják: Szkíták Hérodotosz szerint: a görögök minden sztyeppei népet „szkítáknak”, a perzsák pedig ugyanezeket mind „szakák”-nak hívják. Anonymus a Gesta Hungarorum második Szcítia fejezetében írja:A szittya földnek széle-hossza igen nagy. Az embereket meg, akik rajta laknak, közönségesen dentü-mogyeroknak nevezik a mai napig, és soha semmiféle uralkodó hatalmának az igáját nem viselték. A szcítiaiak ugyanis jó régi népek. E tényekből adódik, hogy a törzsfejlődés során magyarrá váló szkíta törzsek a kezdetektől szabadságban és igazság hitben éltek, ami így rögzült a nemzettudat genetikai állományában.
Az ókori történelmi tényekből egyértelmű, hogy az 56-os forradalom eszmeiségének a gyökerei a nemzet több ezer éves fejlődéséből merítkezik. Népünk génjeibe kitörölhetetlenül beépült az ősiségéből eredő fenntartható élet szabadsága. Ezért nem tűri, tűrhette soha a szabadsága elvesztését. De ha ez be is következett, amikor csak tehette fellázadt ellene.
A Szent Korona keletkezése szócikk megállapításaiból egyenesen következik, hogy a magyar nemzet genetikailag rögzült tulajdonságai az ókori koronatan alapján az újszövetségbeli kereszténységre épül, és Jézus Krisztus tanai alapján. Bizonyításként a korona keletkezése kori három fő zománc képét említve: legfelül a keresztpántokon a teremtő Atya Pantokrátor; az abroncson elől a Krisztus Pantokrátor, a megváltó Jézus, a Fiú; és az abroncs hátuljáról lecserélt Szűz Mária képpel alkotott Ősi- Szentháromság tiszteletén keresztül. Mely keleti vagy szkíta keresztény hitelv, a természeti népek, jelen esetben a hunmagyarok, a Hungaria két szövetségben élő néptörzsében tovább élő teremtők, az ókori Szentháromság hitelvéből gyökerezik.
Az 56-os forradalom három tényezőjének szakrális elemei[szerkesztés]
Egy össznépi forradalmat kiváltó történelmi tényezőkhöz, minden esetben tartozik egy-egy vagy több szakrális ereklye, illetve olyan társadalmi kommunikációs eszközrendszer, maga a nyelv, ami képes egységbe rendezni egy nép ilyetén megmozdulását.
Első helyre téve a nemzet összefogását szolgáló ragozó nyelvét, amelyet megközelítőleg 15 millió ember beszéli a napjainkban is. Másodikként megnevezve a Magyar Szent Korona, igaz jelenleg inaktív állapotban az Országházban őrizve, de szakralitásában működőképesen. Harmadiknak pedig a keresztény Biblia Újszövetsége, melynek tanai ma is a keresztények erkölcsi tanításainak keretét adja. Magyarország népének az 56-os forradalom bukását követően is, megtalálható a nemzeti tulajdonában mind a három, az előző címsorban tárgyalt tényezők szakrális eleme.
Kiemelten a három szakrális elem:
A magyarok ragozó nyelve, mely az emberek mellérendelő viszonyát támogatóan, Lükő Gábor, A magyar lélek formái,1942 kiadása alapján, vagyis a ragozó (agglutináló) szerkezetével, képes volt a forradalmi egység felé vezetni a társadalmat.Fájl:A magyar nyelv ősisége.jpgA magyar nyelv ősiségeEgyetemesen az ókori tanában Magyarázata az, hogy a magyarok gondolkozását is kifejező nyelvére nem a fogalmak egymás alá, hanem sokkal inkább az egymás mellé rendelése a jellemző. A világ nyelvei közül leginkább ez a nyelv alkalmas az emberi közösségek együttműködésének a szolgálatára. Ki kell emelni, hogy egyedül a magyar ember az, aki még az Istenét is tegezi. Mivel a magyar forradalmakban a nép anyanyelve jól szolgált, mert csak a nagyhatalmak voltak képesek leverni a forradalmainkat, ugyanígy képes lenne az egész világot is szolgálni. Különösen az emberiség jövőjét, de csak össznépi igény esetén, az osztálynélküli társadalmi rendszerek reformációjával és elterjesztésével. Miként napjainkban is látható, mindez a hajlító (flektáló), alá és fölé rendelő hódító nyelveken sohasem érhető el!
A Magyar Szentkorona, mely a világ egyesítésének egyetlen működőképes ereklyéje.Fájl:Szent Korona felirattal.jpgA Szent KoronaEgyetemesen az ókori tanában rögzítetten, a hozzá tartozó ősi nemzetségi társadalmi rendszer alapjainak megvalósítását példaképezi. A Föld minden népét ugyan ezzel az ősi történelmi alkotmánnyal lehetne egyesíteni, a régi/új első világkorszak modern rekonstrukciójával, a jövő világkorszakának, a természeti világtársadalom [8] közeli megvalósulásában. A hódítók világrendjével soha!
JÉZUS Krisztus „újszövetségi” tanai[9] és azok második eljöveteleA szent család lehet az emberiség jó erkölcsiségének az egyetlen megújítási alapja. Egyetemesen az ókori tanában Mely szintén az emberek egyenrangúságának tanára épül. A keresztény vallás legnagyobb prófétájának egyetemes tanításaiból ered, magának a Szentkorona-tan íratlan történelmi alkotmányának a megfogalmazódása. Példaként a valaha elhangzott leghíresebb beszéd, Jézustól a HEGYI BESZÉD: Máté evangéliuma 5-7 fejezete. Tartalmában: kik a boldogok, majd tovább az élet útjának a meghatározása ami a természettörvények követése, és a vége előtt átvitt értelemben a kősziklára épített ház esete, vagyis az emberi jövő megalkotása. Mindezen tanítások a koronatan vegyes tulajdonviszonyú nemzetségi társadalmának az eszmeiségében, továbbá a hunmagyarok szeretetvallásának hitében és a valódi egyenrangú osztályok nélküli államrendszer képében csúcsosodik ki. A monoteista istenvallásokkal mindez nem elérhető, mert azok a jelenlegi osztálytársadalmak vallásformái.
Az 56-os forradalom nemzetközi kihatásairól elég kevés szó esik a közbeszédben. Habár a túlerőben levő Szovjetunió katonailag leverte ezt a magyar forradalmat, a jelentőségének tudata azonban fennmaradt a világban. A fentiek szerinti levezetésben, a magyar népnek – így a világnak is – a birtokában még megvan mind a három szakrális tényező és azok elemei, amelyek az emberiség jövőjét meghatározhatják. Amennyiben az emberi fejlődés a jelenlegi válságokból meg akarja találni a kivezető utat, akkor e három felvázolt szakrális tényező igénybevételével mindenkor megteheti.
Az emberiség a fenntartható fejlődés globális zsákutcájából [10] csak a magyar nyelv nyújtotta mellérendelő emberi viszonyaival, a Szentkorona-tan egyenrangú nemzetségi jellegű társadalmával és a JÉZUSI tanítással, az etikus demokráciák [11] átmenetével vezethető ki. A három szakrális tényező használatához csak bátorság, előrelátás és a világ össznemzeti akarata szükségeltetik. A jelenlegi hierarchikus társadalmi alá-fölérendeltség nem a jövő útja.
Ha elfogadják az 56-os hősök e szócikk feldolgozásait, legyenek büszkék arra, hogy a szabadságharcukat a magyar nép sok ezer éves szabadság szeretetének egyik utolsó fellángolásaként tiszteljük. Legyenek nagyon büszkék tettükre, miként Koppány hazaszeretetére is. Az 56-os Magyar Forradalom és Szabadságharc váljék a nemzetünk, de a civilizációnk fennmaradásának világítótornyává! Bukásukban is valószínűleg a legnagyobb emberi cselekedetet valósították meg, túlmutatva a Hazán, az önzetlen nemzet és világmegmentő emberi akarat kifejeződését.
