Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Mozo/Szerkesztések LaTeXben

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy dokumentum részlete, melyet LaTeX segítségével készítettek

A LaTeX egy szövegformázó rendszer, amely segítségével a legkülönbfélébb dokumentumok állíthatóak elő nyomdai minőségben. Segítségével számítógépen szerkeszthetők kiváló minőségű dokumentumok, de igazán a matematikai és tudományos dokumentumok létrehozásához alkalmas. A LaTeX a TeX programot használja a szövegek megformázására. Mind a TeX, mind a LaTeX teljesen ingyenes (freeware), a programért semmit nem kell fizetnünk.

Ezen az oldalon az alapvető parancsok találhatók, amelyek segítségével könnyedén használható a LaTeX, és megszerkeszthetjük a saját LaTeX dokumentumunkat.[1]


LaTeX

FejlesztőLeslie Lamport
Legfrissebb stabil kiadás2ε
LicencLaTeX Project Public License
[www.latex-project.org A LaTeX weboldala]

Példa

[szerkesztés]

Példa egy LaTeX dokumentum felépítésére.

\documentclass[13pt]{article}

\title{Példa}

\author{Wikipedia}

\begin{document}

\maketitle

\section{1.fejezet}

...

\subsection{1.alfejezet}

...

\section{2.fejezet}

...

\end{document}


Példa egy LaTeX dokumentumra A dokumentum kimenete
\documentclass{article}
\usepackage[latin1]{inputenc}
\usepackage[T1]{fontenc}
\usepackage[magyar]{babel}


\title{Próbadokumentum}
\author{Wikipedia}
\date{2008-05-08}
\begin{document}

\maketitle
\tableofcontents
\section{Bevezetés}

Ide kerül a bevezetés, amely automatikusan 
bekerül a Tartalomjegyzékbe.

\subsection{Formula}

A \LaTeX{} könnyedén tudja kezelni a táblázatok, 
képletek és grafikonok minden fajtáját.
A képletek egy kicsit bonyolultabbak, 
mégis álljon itt egy egyszerű példa. 
Einstein leghíresebb képletei közül kettő így hangzik:

\begin{align}
E &= mc^2                                  \\
m &= \frac{m_0}{\sqrt{1-\frac{v^2}{c^2}}}
\end{align}
De ha valaki nem ír képletet, 
nem szükséges ezzel sem foglalkoznia.
\end{document}

Dokumentumosztályok

[szerkesztés]

Amikor a LaTeX megtervezi a dokumentumot, szüksége van fontos információkra a tervezés előtt, ez pedig a dokumentum típusa. Ez a parancs meg kell hogy előzzön minden más parancsot.

book Valódi könyv hozható létre a segítségével.
report Rövid könyvek, diplomamunkák létrehozására alkalmas. Nincs benne \part rész.
article Rövid dokumentumok létrahozására alkalmas. Nincs \part és \chapter rész.
letter Üzleti és magánlevelek formázására alkalmas.
slides Nagy és jól látható betűket használ, így fóliákat, diasorokat hozhatunk létre vele.

Definiálása:
\documentclass{osztály}
Tartalom begépelése előtt használjuk a \begin{document}, valamint a dokumentum végén a \end{document} parancsot.

Kapcsolók

[szerkesztés]

A kapcsolók használatával a dokumentumosztályok paraméterei kisebb-nagyobb mértékben módosíthatók.

10pt/11pt/12pt Az alapértelmezett betűméret változtatható.
letterpaper/a4paper A papírméret állítható be.
twocolumn A teljes dokumentum 2 hasábos lesz.
twoside Két oldalasra állítja a dokumentumot.
draft Dupla sorközt állít be a dokumentumban.


Használata: \documentclass[kapcs,kapcs]{osztály}.

Csomagok

[szerkesztés]
fullpage 1 inches margók.
anysize Margók beállítása: \marginsize{l}{r}{t}{b}.
multicol n darab hasáb használata: \begin{multicols}{n}.
latexsym LATEX szimbólum.
graphicx Kép beszúrása: \includegraphics[width=x]{file}. A LaTeX a .png kiterjesztésű képeket fogadja el.
url Url beszúrása: \url{http://...}.

Használata a \begin{document} parancs elött.
\usepackage{package}

\author{szöveg} Dokumentum írója.
\title{szöveg} Dokumentum címe.
\date{szöveg} Dátum.

Ezek a parancsok a \begin{document} elé kerülnek. A \maketitle deklaráció a dokumentum elejére kerül.

Egyéb

[szerkesztés]
\pagestyle{empty} Üres fej-, lábléc, valamint nincs oldalszámozás.
\today Beszúrja az aznapi dátumot, [Hónap Nap, Év] formátumban.

Dokumentum struktúrák

[szerkesztés]
Görök betűk

A könyveket, hosszabb dokumentumokat általában részekre, fejezetekre és szakaszokra bontják, hogy az olvasó jobban el tudjon igazodni. Természetesen a LaTeX segítségével ezt is meg lehet valósítani. A függelék parancson kívül, minden parancs kötelező paramétere a fejezet illetve a szakasz címe. Ezek a címek kerülnek majd a Tartalomjegyzékbe, amelyet a \tableofcontents paranccsal készíthetünk el. A Tartalomjegyzék oda kerül majd, ahova a parancsot beírjuk.

\part{cím} rész \chapter{cím} fejezet
\section{cím} szakasz \subsection{cím}/tt> alszakasz
\subsubsection{cím} alalszakasz \paragraph{cím} bekezdés
\subparagraph{cím} albekezdés \appendix függelék

Idézetek és versek

[szerkesztés]
\begin{comment} Megjegyzést írhatunk vele, de az a nyomtatásban nem fog látszódni.
\begin{quote} Idézetek, példák írásához megfelelő környezet.
\begin{quotation} Hosszabb idézetekhez használható. Az új bekezdéseket beljebb kezdi.
\begin{verse} Versek idézéséhez kitűnő, figyel a sortörésekre.

Listák

[szerkesztés]
Példák listákra
\begin{enumerate} Számozott lista
\begin{itemize} Felsorolás, pontozott lista
\begin{description} Kiemelt lista, ahol az első (néhány) szó kiemelten szerepel

A kezdő parancs után \item elem paranccsal adhatjuk hozzá a listához az elemeket. Mind a számozott, mind a pontozott listánál megadható egy opcionális paraméter az elemekhez (\item[x]), így a sorszám és a pont helyett a megadott paraméter kerül. Az opcionális paraméterként megadott jel a description környezet kiemelt szava/jele lesz. A listákat \end{enumerate}, \end{itemize}, \end{description} parancsokkal zárjuk le.

Hivatkozások

[szerkesztés]

A hivatkozások segítségével az úsztatott objektumokra akár oldalszám, akár szakasz alapján is hivatkozhatunk. A lábjegyzetek számozásáról és elhelyezéséről a LaTeX gondoskodik.

\label{címke neve} A dokumentumban egy adott helyen elhelyezett címke.
\ref{címke neve} A címke helyére hivatkozhatunk.
\pageref{címke neve} A címke oldalszámára hivatkozhatunk.
\footnote{szöveg} Lábjegyzetet helyez el az oldal alján.

Úsztatott objektumok

[szerkesztés]
Matematikai jelek

Az úsztatott objektumok megnevezés arra utal, hogy az objektumoknak nincs kötött helye a dokumentumban. A LaTeX a legjobb külalak érdekében máshova helyezi őket. Ez a módszer azt eredményezi, hogy ha sok ábrát és táblázatot használunk, akkor azok össze-vissza fognak úszkálni a dokumentumban. Az elhelyezés paraméterrel megadhatjuk az objektum elhelyezését. A LaTeX a megadott karakternek megfelelően próbálja elhelyezni a táblázatot.

h=ide, t=az oldal tetejére, b=az oldal aljára, !="akkor is ha nem néz ki jól"


\begin{table}[elhelyezés] Számozott táblázatot szúr be.
\begin{figure}[elhelyezés] Számozott ábrát szúr be.
\begin{equation}[elhelyezés] Számozott egyenletet szúr be.
\caption{szöveg} Táblázatok, ábrák egyenletek nevét adhatjuk meg.

Szöveg formázása

[szerkesztés]

Nyomtatás szó szerint

[szerkesztés]

A \begin{verbatim} és a \end{verbatim} parancsok közé írt szöveget a LaTeX nem formázza meg, így ahogy leírjuk a szöveget, úgy fog nyomtatásban is megjelenni. A szövegben lévő parancsok a szöveg részei lesznek, annyi szóköz fog megjelenni, amennyit mi begépelünk. Ez főleg programok forráskódjának beírásakor hasznos. \begin{verbatim*} parancs beírásakor a szóközök is láthatóak lesznek.

Bekezdések igazítása

[szerkesztés]
Környezet Deklaráció Eredmény
\begin{center} \centering Középre zár
\begin{flushleft} \raggedleft Jobbra zár
\begin{flushright} \raggedright Balra zár

Egyéb

[szerkesztés]

Szimbólumok

[szerkesztés]
\& & \textbackslash \
\# # \& &
\ldots ... \textbar |

Sorköz

[szerkesztés]
\linespread{x} x-szeresére növeli a sortávolságot.

Lásd még

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A szócikkhez alapvetően a
    Wettl–Mayer–Szabó: LaTeX kézikönyv, Panem, 2004
    könyvet használtuk fel. A könyv első két fejezete (pdf).

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

[[Kategória:TeX]]