Szerkesztő:Mirus Luna/Marketing-mix

Marketing mix-nek nevezzük a marketing-eszközök különböző kombinációit, amelyeket a vállalat a különböző piaci helyzeteken alkalmaz. Szokták 4P-nek is nevezni, mely elnevezés a mixelemek angol nevének első kezdőbetűit jelölik (ld. később).

Története

A marketing-mix első verzióját 1948-ban James Culliton fejezte ki aképp, hogy a marketing döntéseknek olyasfélének kell lennie, mint egy receptnek. Ezt 1953-ban Neil Borden folytatta az Amerikai Marketing Szövetség (American Marketing Association) elnöki ülésén, ahol már egy lépéssel tovább ment és Marketing Mix-nek nevezte el a jelenséget. Végül E. Jerome McCarthy, a Michigani Egyetem (Michigan State University) marketing professzora 1960-ban írta le a 4P kifejezést, és kapcsolta össze a marketing-mix fogalmával. Mára a marketing-mix alapvetően tanítják és alkalmazzák szerte a világon.

A marketing eszközök

A hagyományos marketing-mix négy részből, eszközből áll. Központi eleme a termék vagy szolgáltatás, mert megfelelő minőségű termék vagy szolgáltatás nélkül még a kiváló reklámakciók sem hozhatnak piaci sikert.

A termékpolitika (product)

arról szól, hogy a vállalatok termék- és szolgáltatás kínálatukat a mindenkori piaci igényekhez igazítják. A vásárlók igényei szerint alakítják a választékot, fejlesztik az új termékeket és termékváltozatokat.
Alapvető kérdései: Milyen termékeket és szolgáltatásokat vár a piac? Milyen új termékeket/szolgáltatásokat fejlesszenek és minek a gyártását szüntessék be?
Feladatai: terméktervezés, termékválaszték alakítás, termékek piaci bevezetése és kivonása, szolgáltatások, sorok menedzselése.

Az árpolitika (price)

a vállalat folyamatos ármunkájáról szól, melyben megállapítja a termékeinak vagy szolgáltatásainak árát. Ez a vállalatok számára az egyik legnehezebb feladat, mivel egyszerre kell figyelni az árak stratégiai és taktikai hatásait is. A vállalat lehetőségeit behatárolják az állandó- és változó költségek, valamint a nyereség is.
Alapvető kérdései: Hogyan árazzák egyes termékeiket/szolgáltatásaikat a vállalatok? Eltérhetnek-e az áraktól; ha igen, akkor mikor és hogyan? Hogyan reagáljanak a versenytársak árpolitikájára?
Feladatai: költségvizsgálatok, listaárak kialakítása, költésgtérítések, hitelek és engedmények megfogalmazása, csomagár-képzés, rugalmasságmérés.

Az értékesítés-politika (place)

a folyamat, mely alatt a termék eljut a fogyasztóhoz. A vállalatnak ehhez értékesítési hálózatra van szüksége, melyet saját eladószemélyzet vagy piaci közvetítők segítségével működtet.
Alapvető kérdései: Hogyan juttassák el a termékeket a gyártási helytől a vásárlás/felhasználás helyére? Hogyan optimalizálják a frgalmazást?
Feladatai: értékesítési út tervezése, logisztika, hálózatépítés és elhelyezés, készletezés, üzletbelső alakítása.

A reklámpolitika (promotion)

folyamán a marketingkommunikáció feladata a fogyasztók tájékoztatása a termékről/szolgáltatásról, hogy az kedvező képet alakíthasson ki a vállalatról, ösztönözze az eladásokat, befolyásolja a fogyasztó véleményét és viselkedését. A jó reklámüzenet elkészítéséhez elengedhetetlen a megfelelő reklámfajta és a médiaterv elkészítése.
Alapvető kérdései: Milyen üzenetet, milyen reklámeszközön és mikor juttassák el a fogyasztókhoz? Hogyan mérjék a reklámkampány eredményességét?
Feladatai: hirdetés, Public Relations, promóció, kreatív- és médiaterv, reklámköltésgvetés, hatás- és hatékonyságvizsgálatok.

A marketing-mix elemeinek kiválasztása, működtetése, a kapott információk értékelése a marketing-menedzsment feladata. Ahhoz, hogy a marketing betöltse a szerepét egy szervezetben, nincs szükség külön marketingosztályra. Az a fontos, hogy a fogyasztókra figyelve betartsák a marketing főbb szabályait. A folyamat feladatai megoldhatók saját hatáskörben, vagy külső szervezetek szolgáltatásainak igénybevételével is.

4P-ből 4C

Míg a 4P a gyártóról szólt és annak érdekeit vette figyelembe, Lauterborn úgy gondolta, a modern világban inkább a vevő szemszögéből kell űzni a marketinget. A 4C elnevezés az egyes elemek angol elnevezéseiből származnak (ld. a zárójelben).

szükségletek (customer value)

az egyén azon lélektani jellemzői, melyek megmutatják hogy az adott egyén mennyire van tudatában saját szükségleteinek. Egy belső állapot, amelytől vonzóbbnak érzünk bizonyos dolgokat. A szükséglet, mely nincs kielégítve, belső feszültséget okoz, mely hajtóerőként jelentkezik. Ez a hajtóerő minél nagyobb, annál több erőfeszítést fejtünk ki a kielégítésére.

összköltség (cost)

azt jelenti, hogy a fogyasztónak fontos, hogy mennyit költ a termékre. Van, akinek mindegy a költség, és a presztízstermékeket, a márkákat veszi meg. A kisebb fogyasztóknál azonban figyelembe kell venni, hogy mennyit tudnak költeni a fizetésükből a különböző cikkekre.

kényelem/elérhetőség (convenience)

azt jelenti, hogy a lehető legkényelmesebb helyen és módon szueretnek vásárolni a vevők. Pl. az üzlet essen útba hazafelé, nyisson korán / tartson későig nyitva, mindent megtaláljon egy helyen (pláza), stb.

kommunikáció (communication)

(fogy.véd is ide) azt jelenti, hogy hogy kommunikálják a vevő felé a terméket. Mennyi információt tud már akkor a fogyasztó, mielőtt elmenne megvenni. Ide tartozik a fogyasztóvédelem is, melyet mindenképp szem előtt kell tartani.

Különböző szemléletek és a további P-k

Hagyományos marketing szemlélet

Ezen szemlélet követői szerint az ötödik P a csomagolás (packaging). A szakemberek úgy gondolták ugyanis, hogy külön kategóriát kell belőle csinálni, hisz tekinthető a termék egyedi azonosítójának. Ide tartozik azon dolgok megtervezése, amit a termék csomagolásán látunk. Ekkor döntik el, hogy milyen legyen a formája, mekkora legyen a tömege, milyen dizájn kerüljön rá, mit és hogyan írjanak rá. A kötelező elemektől kezdve (pl. nettó tömeg, összetevők, gyártó neve, EAN kód (vonalkód), beltartalom, minőségét megőrzi, stb.) a pluszinformációkig (elkészítési javaslat, a csomagolás környezetbarát, nem tesztelték állatokon, stb.)

A csomagolás funkciója kettős:

technikai funkció: védelem a mechanikai és környezeti hatásoktól, a szállítást elősegítése, a kiszerelési egységek kialakítása.
marketing funkció:
- kommunikációs felület: figyelemfelkeltő eszköz, esztétikai kifejező eszköz, termékfelismerés elősegítő, imázs kialakítása, pozícionálás),
- információs felület: tájékoztatás a gyártóról, gyártás helyéről és idejéről, a termékösszetevőkről, nettó tömegről, beltartalomról, stb.

A szolgáltatás szemlélet

E szerint még három P létezik a marketingben, ezek:

emberek, személyzet (people)

Az emberi tényező nagyon fontos a vásárlási folyamatban. Néhány marketingszakértő javasolta, hogy ez az összetevő jelentse azokat az embereket, akik szállítják a marketingelt szolgáltatást (ez egyébként a szolgáltatások között egy kritikus faktor). Mások úgy gondolják, hogy két fajta ember van: egy, akikhez a marketing szól és egy, akiknek ezek az emberek terjesztik az üzlet hírét.

folyamat (process)

A folyamat azt jelenti, hogy milyen módon jut el az üzenet a célcsoporthoz. Minden csoportot különféle csatornákon el lehet érni, melyek közül csak egynéhány olyan van, amin érdemes is kommunikálni a termékről vagy szolgáltatásról.

fizikai környezet (physical evidence)

Ez a tényező magát a helyet jelöli, ahol a terméket vagy szolgáltatást értékesíteni kívánjuk. Nem mindegy, hogy mennyire világos - vagy éppen sötét a helyiség, milyen illatok terjengenek, milyen színek dominálnak, közlekedésileg milyen könnyű - vagy éppen nehéz megtalálni.

Egyéb szemléletek

A további szemléletek szerint a hagyományos és a szolgáltatási szemlélet összemosódik, így egybevonják a 4+1 és a 4+3 szemléletet 4+4-es szemléletté. A modern szemléletek szerint további más P-ket „fedeznek fel” / „találnak ki”, jóformán naponta

Források

Kiss Mariann: Alapmarketing, AULA, 2005, I.2-es fejezet, Marketingmenedzsment (18-20. oldal)
Angol szócikk
Dr. Csépe Andrea PhD előadása (Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, 2007-2008, 2. szemeszter)

Ez a szócikk részben vagy egészben a Marketing mix című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

[_[Kategória:Marketing]]