Szerkesztő:LouisBB/dioxin homokozó
Honnan származik[szerkesztés]
Nagyon valószínű, hogy a mai napig az en:US EPAnak (USA Környezetvédelmi Hatóság) a en:Dioxin Reassessment Report (Dioxin Újabb Kiértékelése) című jelentés dioxin családba tartozó mérgezo vegyületek legalaposabb beszámolója, de Australia, Uj Zeland és az Egyesült Királyság is sokat kutató munkát végzett ezek megengedheto test-terhelésének (u. n. en:body burden) és a vegyületek származásának megállapításán. Az Egészségügyi Világszervezet is meg egyes kormányzat egyénileg is napi, havi és évi határmaximumokat állított fel ezek kibocsájtására.
A dioxin alapú vegyületek csaknem kizárólagosan a táplálkozás útján jutnak a szervezetbe, különösen hal, hús és tejtermékek fogyasztása útján, mivel ezek a zsírokban igen oldhatóak ami révén a tápanyag létrán gyorsan felhaladhatnak (en:food chain) [1]
Egyes foglalkozási ágak, például vegyipari, vagy vegyi cikkeket felhasználó iparágak stb dolgozói, és ezek között főleg azok akik gyomírtó anyagok készítésével, vagy használatával foglalkoznak nagyobb veszélynek vannak kitéve mint a lakosság átlaga. Ugyancsak magasabb a veszélyben van kitéve a lakosság azon része amely PCDD-t kibocsájtó gyárak, ill azok felhasználó területe közelében tartózkodik, különösen ha a környezetszennyezés nincs megfeleloen korlátozva. A veszélyt felismerve egyes országok előírják a dioxin típusú szennyanyagkibocsájtás maximumát és azt periódikusan ellenorzik. Az bizonyult azonban, hogy ennek folyamatos szabályozására lenne szükség.
Bár kísérleti eredmények azt mutatják, hogy szoptató anyák jelentős test-terhet adnak át a csecsemőknek, ami a szintetikus tejjel etetett csecsemők test-terhével csak a gyerekek 8-10 éves korára egyenlődnek ki, annak más előnyei miatt az Egészségügyi Világszervezet a természetes szoptatás mellett van.
PCDD képzodik kis mennyiségben nemcsak akkor ha klór tartalmú szerves anyagot égetünk, hanem akkor is ha a szerves anyagot klórt tartalmazó szervetlen vegyületek jelenlétében égetjük.
Egy US EPA jelentés szerint a mérgező dioxin eredetének a listája a következő:
Szént égető berendezések Helyi hatósági hulladékégető berendezések [2] Fémgyártásra szolgáló olvasztókemence Diesel gépkocsik kipuffogója Szennyvíz iszap földterítésre való használata Tartósított fa elégetése Háztartási szemét elégetése
A jelentés szerint ez a módja a keletkező mérgező dioxin vegyületek 80%-a
Amikor 1987-ben a dioxinon alapult szenyezőanyagkibocsájtás az összes szennyezőanyagkibocsájtásnak 80%-a volt az US EPA rendeletet bocsájtott ki ennek korlátozására, ami ezt a számot 10 év alatt 3%-ra csökkentette.
A magas homérsékletű elégetés drasztikusan csökenti a káros dioxinkibocsájtást. A mérgező anyagot eltávolító folyamat azonban megfordítható, vagyis ahogy a kéménygáz lehűl a koncentráció megint megemelkedhet a 600°C és 200°C közötti hűlés alatt. Igy a javaslat az, hogy a kéménygázokat ezen a hűlési ablakon keresztül igen gyorsan át kell vezetni hirtelen hűtéssel (30 milimásodperc alatt) [3] Ezt a módszert használva a jelentés szerint a PCDD környezetszennyezés drasztikusan lecsökkent.
Az égétésen kívül más PCDDt eredményező folyamat is van. Ilyen a papír és textil fehérítés és a fenol klórozás, különösen ha ez utóbbinál a folyamat homérsékletét nem szabályozzuk megfelelően. PCDD keletkezik a pentaklórfenol fatartósító anyag, és a klórt tartalmazó ciklikus gyomírtószerek gyártása folyamán is, amikor minél több klórt kívánunk a molekulába bevezetni annál nagyobb homérsékletre van szükség és annál több PCDD keletkezik. A narancs sárga hatóanyagot nézd lejjebb.
Dioxin származék megtalálható igen kis mennyiségben cigaretta füstben is, meg igen sok más gyártási folyamat eredményeképpen, vagy közönséges használati tárgyakban (muanyag tárgyakban, fehérítőkben, gyantákban, csomagolóanyagokban) is, ami azt jelenti, hogy egy átlagember nem kerülhet el teljesen egy kis mindennapi adagot. Ennek mértékét Amerikában több US EPA és magáncég kutató is tanulmányozta
Források[szerkesztés]
- ↑ a b Schecter A, Cramer P, Boggess K, et al (2001). „Intake of dioxins and related compounds from food in the U.S. population”. J. Toxicol. Environ. Health Part A 63 (1), 1-18. o. PMID 11346131.
- ↑ Beychok, Milton R. (1987. January). „A data base for dioxin and furan emissions from refuse incinerators”. Atmospheric Environment 21 (1), 29-36. o. ISSN 0004-6981.
- ↑ Cheung WH, Lee VK, McKay G (2007). „Minimizing dioxin emissions from integrated MSW thermal treatment”. Environ. Sci. Technol. 41 (6), 2001-7. o. PMID 17410797.