Szerkesztő:Kreamar/Kartellbíróság

A kartellbíróság felállításáról az 1931 : XX. t.-c. intézkedett, amely kimondta, hogy a kartellbíróság a kir. Kúria körében szervezett külön bíróság, amely elnökön kívül két ítélőbíróból és két ülnökből álló tanácsban jár el. A kartellbíróság elnöke a kir. kúria elnöke vagy a kir. Kúria elnökének kijelölése alapján a kir. Kúria másodelnöke, vagy egyik tanácselnöke. A kartellbíróság két tagját a kir. Kúriának annak elnöke által előre kijelölt tanácselnökei és ítélőbírái közül az eljáró tanács elnöke hívja be. Az ülnöktagokat viszont az eljáró tanács elnöke azon 10 szakember közül hívja be, akiket az igazságügyminiszter a közgazdasági miniszter által összeállított, legalább 30 szakember nevét tartalmazó jegyzékből háromévenként kijelöl. Az idézett törvény a kartelek és hasonló gazdasági alakulatok működésébe csupán a közérdekből kíván beleavatkozni s ehhez képest az egyes kartelek jogellenes cselekményeinek megtámadását a kartelbizottság előtt is csupán akkor teszi lehetővé, ha azt a közgazdasági miniszter közérdekből szükségesnek találja. A magyar kartelltörvény ezen magatartásával tehát eltér a külföldi hasonló tárgyú törvényes intézkedésektől, amelyek általában a magánfeleknek is megengedik, hogy a kartellekkel szemben jogorvoslatért külön, speciális szakértelemmel bíró kartellbírósághoz forduljanak. A magyar karteltörvény viszont az érdekelt felek magánjogi ügyeinek elbírálását a törvény rendes útján, a rendes vagy a választottbíróságnál hagyja, többek között már azért is, mert a kartellbíróság mint a legfelsőbb bíróság körében szervezett, sürgős eljárásra utasított bíróság túlságosan meg lenne terhelve és közérdekű hivatásának nem tudna kellőleg megfelelni, ha az ország minden részéből valamennyi magánfél valamely kartellel szemben támasztott magánjogi igény esetén ehhez az egy bírósághoz fordulna. A kartellbíróság eljárása az idézett törvény szerint csupán vagy a közgazdasági miniszter megkeresésére, vagy pedig a kincstári jogügyi igazgatóságnak a közgazdasági miniszter utasítása alapján előterjesztett keresetével indul meg. A kereset rendszerint úgynevezett közérdekű kereset,amely azt kérheti, hogy a bíróság

• 1. valamely kartelalakulatot feloszlasson és további működését pénzbírság terhével tiltsa el ;
• 2. valamely kartel tevékenységét vagy magatartását pénzbírság terhe alatt tiltsa el. A közérdekű kereset megindításának elrendelését a közgazdasági miniszternél a rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok előterjesztésével bármely hatóság vagy magánfél kérelmezheti. A kartellbíróság határozata mind a rendes bíróságot, mind a választott bíróságot köti.

Ausztriában

Kartellgericht (első fokon) - Kartellobergericht (másodfokon)

Das Kartellgericht (beim OLG Wien) entscheidet über Anträge der Amtsparteien (Bundeswettbewerbsbehörde und Bundeskartellanwalt) sowie sonstiger legitimierter Institutionen bzw Unternehmen in Verfahren nach dem Kartellgesetz und auf Grundlage des Gemeinschaftsrechts.

In zweiter Instanz ist der OGH als Kartellobergericht zuständig.

A téma időszerűsége

„A különbíróságok az utóbbi idők reorganizációs folyamatai révén különös figyelmet kaptak. Befejezés előtt áll a közigazgatási bíráskodás hazai történetét összegző munka. A kartellbíróság történetének levéltári feltárása megkezdődött, az esküdtbíróságok, a népbíróságok szervezetének és működésének kutatása is nagy intenzitással folyik. A szabadalmi bíróság, a konzuli bíráskodás, a katonai bíróságok és a hatásköri bíróság iratanyagai gazdára leltek, ezeken a területeken is intenzív kutatások folynak. Az egyházi bíráskodás történetének kutatása terén is jelentős eredmények születtek. Komoly jelei vannak annak, hogy a forrásfeltárások nem csupán az országos, hanem a területi és helyi bírósági szervezeteket is célozzák.”

További információk

• Stipta, István (2015) Az első magyar kartelltörvény (1931. évi XX. tc.) dogmatikai jellemzői. FORUM: ACTA JURIDICA ET POLITICA, V. évf (1. sz). pp. 115-131. ISSN 2063-2525