Szerkesztő:Kreamar/Belvedere (Bécs)
 |
Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet. |
| Belvedere kastély | |
.JPG) | |
| A felső Belvedere | |
| Ország |  Ausztria |
| Település | Bécs |
| Építész | Lukas von Hildebrandt |
A Belvedere kastély (Schloß Belvedere) Bécs híres látnivalója. Felső- és alsó palotából áll. Lukas von Hildebrandt tervei alapján építették a 18. század elején Savoyai Jenő herceg számára.
A Belvedere ad otthont az Österreichische Galerie, a nevezetes képtár számára.
A magyar történelem szempontjából emlékezetes, hogy a Belvedere kastélyban hirdették ki az első bécsi döntést, amely a szlovák és a magyar fél által felkért két döntőbíró, Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano gróf olasz külügyminiszter 1938. november 2-án meghozott döntése volt.
A szó eredete[szerkesztés]
Az olasz belvedere szóból szárazik, amely magasabb helyen emelt, árkádokkal, vagy teraszokkal körülvett olyan épületnek a neve, amely szép kilátást nyújt a körülfekvő vidékre.[1]
Története[szerkesztés]
Lukas von Hildebrandt tervei alapján építették 1713 és 1716 között Savoyai Jenő herceg számára. Később a császári ház tulajdonába ment át és előbb az Ambras kastély gyűjteménye nyert benne elhelyezést, utóbb pedig (1903 óta) a Moderne Galerie. 1923-ban teljesen újjászervezték.
A múzeum[szerkesztés]
Az alsó Belvedere az osztrák barokk művészet festészeti és szobrászati emlékeit foglalja magában (Altomonte, Kremser Schmidt, Maulbertsch, Franz Xaver Messerschmidt, Rafael Donner stb.) szakszerű elrendezésben, míg a felső palotában a 19. század képzőművészeti alkotásai, a Moderne Galerie nyert elhelyezést. A Burg termeiben, az egykori Hofmuseumban és másutt szétszórtan heverő anyagból ajándékozásokkal, újabb vásárlásokkal gyarapodott képtár jelentékeny gyűjteménnyé nőtt, súlypontja természetesen az osztrák művészetre esik: Fügertől kezdve Friedrich von Amerling, Schwind, Franz Eybl, Fendi, Danhauser, Dahl, Waldmüller, Romako, Alt, Hans Makart és Pettenkofenig, de szóhoz jutnak a német művészet általánosabb jelentőségű mesterei is, mint Hans von Marées, Lenbach, Wilhelm Leibl, Adolph Menzel, Max Klinger. Az újabb francia iskola törekvései felől Millet, Gustave Courbet, Théodore Géricault, Monet és két Renoir-festmény (Fürdőző nő és Fürdő után) ad némi fogalmat.
A Harrach-képtár, 400 képet tartalmaz, 17. és 18. századbeli olaszokat és franciákat és 18. századbeli németalföldieket és spanyolokat. Különösen jelentősek az utóbbiak:
A Liechtenstein-Galerie a világ legnagyobb magángyűjteménye. ( ?) Alapítása a 17. századra nyúlik vissza. Körülbelül 800 képet tartalmaz. Rubens és Van Dyck számban és minőségben kitűnően van képviselve. A képtár fő kincse Leonardo da Vinci kis női arcképe volt, amelyet azonban később eladtak. A Schönborn-képtár gyűjteménye kb. 100 képet tartalmaz, főleg németalföldi művészek munkáit. A Czernin-képtár, fődarabja Vermeer van Delft interieur-képe.