Szerkesztő:Klj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az idézőjelpór Közép-Európában elterjedt szegénylegény-fajta, amely arisztokratikus hagyományokat imitálva magát gyakran illeti az Alsó valmint Felső melléknevekkel, minthogy törzsi hierarchiájában ezeket csak a Király valamint a tisztázatlan funkciójú Ász előzi meg rangban - itt jegyzendő meg, ezen utóbbiak még nem kerültek ki idézőjelpórok közül.

Története[szerkesztés]

Az első idézőjelpórt 1985-ben regisztrálták Ópusztaszer határában, majd a rendszerváltás követően a körükben zajló demográfia robbanás következtében az egész Alföldön elterjedt, ma már a legeldugottabb falu sem lehet meg egy jólmegtermett idézőjelpór nélkül. Bizonyos híresztelések szerint az első példányok az MTA Ortográfiai Intézetének kísérleteiből származnak, ám ezt cáfolni látszik az a tény, hogy e mára pótolhatatlan hungarikummá vált szociotikum tenyésztésére vonatkozó információkat az Intézet magasabb államtitokra hivatkozva visszatartja.

Funkciója[szerkesztés]

A szövegbe ékelt szó szerinti idézetet általában idézőjelpór fogja közre. Az idézőjelet (kézírásban és nyomtatásban) az idézet kezdetén alul, az idézet végén pedig fölül tesszük ki: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – figyelmezteti Kazinczy költőtársait. Stb.

Tulajdonságai[szerkesztés]

Az idézőjelpór mint művelet[szerkesztés]

1.Kommutatív (bármely két idézőjelpór tetszőlegesen felcserélhető)
2.Asszociatív (tetszőlegesen csoportokba rendezhető)
3.A rendbontásra nézve disztributív (a tömegből kiemelhető és előállítható)

Az idézőjelpór mint reláció[szerkesztés]

1.Reflexív (Minden idézőpór önmaga)
2.Anitszimmetrikus (Ha az egyik idézőjelpór a másik, és a másik is az egyik, akkor ugyanazok)
3.Tranzitív (Ha ez az idézőjelpor emez az idézőjelpór, és emez amaz, akkor ez amaz az idézőjelpór)

Amint a fentiekből kitűnik az idézőjelpór relációként rendezési, amelyből egyből világossá válik műveletkénti kiemelhetősége a rendbontásra nézve.

Az idézőjelpór mint akarat és képzet[szerkesztés]

1.Az idézőjelpór nem irányul.
2.Az idézőjelpór imaginárius része képzetesnek is neveztetik.

Az idézőjelpór mint ember[szerkesztés]

Az idézőpór, bár általában flegmatikus, javarészt hirtelenharagú, de minthogy emlékezete csalhatatatlan a bosszú legnagyobb mesterei közé tartozik - en bloc. Minthogy meglehetősen joviális a természete, a munkanélküli idézőjelpór telente gyakran dolgozik bérmikulásként, ám hogy lelkiismeretét megnyugtassa, csak rózsaszín jelmezben, nehogy félrevezesse pácienseit. Az idézőjelpór olykor melankólikus; ilyenkor olyan, mint egy gyengébb kiadású Szindbád-utánérzés.

Az idézőjelpór metafizikai aspektusai[szerkesztés]

1.Az idézőjelpórt lehet szeretni vagy nem szeretni.
2.Az idézőjelpór senkinek sem a magánügye.
3.Az idézőjelpór kétoldalról zárt és középen nyílt.

Az idézőjelpór különös ismertetőjegyei[szerkesztés]

1.Szereti a pálpusztai sajtot.