Szerkesztő:Karmela/Arakhné
ittlink[szerkesztés]
John Windham +[szerkesztés]
John Wyndham (July 10, 1903 – March 11, 1969)
http://en.wikipedia.org/wiki/John_Wyndham
Most of Wyndham's novels have a 1950s English middle-class setting, which today gives them an old-fashioned sense, and implies a proper sense of rationality
Arachnology[szerkesztés]
http://www.arachnology.be/pages/Stories.html
Képek[szerkesztés]
- #Slovenian oldal cég: araHne
- Paintings - Athena strikes Arachne Engraving from 1677
- Minerva and Arachne Engravings by Johannes Baur. 1703
- Athena's Epiphany Drawing by Jean-Jacques-François Le Barbier, 1738-1826
- http://www.uvm.edu/~hag/ovid/garth/garthb6p55.html
- http://www.uvm.edu/~hag/ovid/sandys1640/sandys1640b6p1.jpeg
- http://www.uvm.edu/~hag/ovid/sandys1640/sandys1640book6-10.html
- http://www.uvm.edu/~hag/ovid/
- http://www.uvm.edu/~hag/ovid/baur1703/baur1703b6p55.jpeg
- http://www.uvm.edu/~hag/ovid/garth/garthb6p55.html
- Ovid: Garth Text; Baur B6, p55
- baur1703b6p55.jpeg (JPEG Image, 768x512 pixels)
- Univ. of Vermont, Hope Greenberg: Ovid Project
- Ovid Project, University of Vermont
- The Ovid Project: Sandys 1640 Edition, Images
- sandys1640b6p1.jpeg (JPEG Image, 504x714 pixels)
Linkgyüüjtemények[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
Slovenian oldal cég: araHne[szerkesztés]
- situated in Ljubljana, the capital of Slovenia.
- http://www.applehollow.com/arachne.html
- Szöveg:
- Excerpt from A.R. Hope Moncreiff: Classical Mythology
- prózában a történet az Átváltozásokból
- The irreverent Arachne, for her part, had picked out stories that cast shame or derision upon gods.Zeus and his brethren were shown wooing mortals in unworthy form, Apollo humbly serving as a shepherd on earth, Dionysus playing his drunken pranks, nay, scandalous memories of old Cronos himself. From such ancient tales she could choose but too many to fill out her picture
- With a cry that was half envy and half indignation,
- Arachne could not bear her spiteful shame. She stole away to hang herself in despair
- Képek:
- ahogy a keze változik, megrázó
- magatetszetöö modern rajz
- rokkás kép, a háttérben az elöökelööségekkel
- athéne kitörö haragja
- athéne megismerteti magát
- alvilági pók
THE ARACHNOLOGY HOME PAGE[szerkesztés]
- Myths, stories & spiders in history
- linkgyüüjtemény
- Képek:
- L'Industria (o Dialettica), Paolo Veronese (Italia, 1528-1588)
- az ipar keze között pókháló
Képek[szerkesztés]
Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia +[szerkesztés]
Arachnion Journal[szerkesztés]
Arachnion. A Journal of Literature and Ancient History on the Web http://www.cisi.unito.it/arachne/arachne.html
angol wiki[szerkesztés]
- NEM TUD WINDHAMRÒL
- kiadós popular television leírás
- Spenser's adaptation, which "rereads an Ovidian story in terms of the Elizabethan world
- (also Arachné) is a late addition to Greek mythology, recorded in Ovid's Metamorphoses ( (vi.5-54 and 129-145) and mentioned in Virgil's Georgics, iv, 246. The anecdote does not appear in the myth repertory of the Attic vase-painters. Arachne's name simply means "spider" (αράχνη).
- Athena wove the scene of her victory over Poseidon that had inspired the people of Athens to name their city for her. According to the Latin narrative, Arachne's tapestry featured twenty-one episodes of the infidelity of the gods: Jupiter being unfaithful with Leda, with Europa, with Danae.
- In Ovid's telling, Athena took pity on Arachne. Sprinkling her with the juices of aconite, Athena loosened the rope, which became a cobweb, while Arachne herself was changed into a spider.
- The story suggests that the origin of weaving lay in imitation of spiders and that it was considered to have been perfected first in Asia Minor.
- are derived the taxonomical class name Arachnida, and the name for spiders in many romance languages.
- The tale of Arachne inspired one of Velázquez' most interesting paintings: Las Hilanderas ("The Spinners, or The fable of Arachne", in the Prado), in which the painter represents the two important moments of the myth. In the front, the contest of Arachne and the goddess (the young and the old weaver), in the back, an Abduction of Europa that is a copy of Titian's version (or maybe of Rubens' copy of Titian). In front of it appears Athena in the moment she is punishing Arachne. It transforms the myth into a reflection about creation and imitation, god and man, master and pupil (and therefore about the nature of art).angol wiki Las hilanderas
linkek[szerkesztés]
- Próteus - ókortudomány a világhálón
- Homéroszi földrajz
- THEOI PROJECT, Guide to Greek Mythology & the Ancient Gods
- Illustrated biographies of the Gods, Spirits, Nymphs, Fabulous Tribes, Fantastic Creatures and Monsters of Greek mythology, including quotes from classical texts and pictures from ancient art.
- User:Karmela/Arakhné - Wikipédia
- Devecseri Gábor - Wikipédia
Temples - Lydia map - Full Screen Lydia map The Sanctuary of Athena Polias at Notium The Sanctuary of Athena at Notium The Paintings of the Goddess Athena The Paintings Gallery of the Museum of the Goddess Athena Paintings - Athena strikes Arachne This page has a painting of Athena striking Arachne. Paintings - Minerva and Arachne This page has a painting of Minerva and Arachne Paintings - Athena's Epiphany - Full Screen Arachnion. A Journal of Literature and Ancient History on the Web Arachnion, n. 2.1, May 1996 - Schmitzer: Gallus im Elysium Arachnion, n. 2.1, May 1996 - Schmitzer: Gallus im Elysium Literatursammlung Arachne georgica site:http://gutenberg.spiegel.de - Google Search Georgica Vergilius fordításában - Google-Suche Internet Resources: Ancient Greece
Internet resources for the study of the Ancient World - Google-Suche Arachnion n. 2.1, May 1996 - Contents Arachnion. A Journal of Literature and Ancient History on the Web
Fonás[szerkesztés]
Spinnstock zum Spinnrad Spinning wheel Spinnrad
?[szerkesztés]
?[szerkesztés]
?[szerkesztés]
Szócikk +[szerkesztés]
Arakhné a görög mitológiában Kolophón hercegnője volt, aki igazán tehetséges volt a szövő- és hímzőmesterségben. Nemcsak elkészített gobelinjei voltak gyönyörűek, hanem az is, ahogyan elkészítette őket. A legenda szerint még a nimfák is felhagytak pajkos játékukkal, hogy megnézzék Arakhné varázslatos munkáját. Így csodálói gyakran mondták neki, hogy ezt a mesterséget biztosan a szövés és hímezés istennőjétől, magától Athénétől tanulta. Arakhné ezen felbátorodva eleinte csak kacagott, majd fel volt háborodva, hogy az ő munkáját az istennő tudása alá helyezik.
Arakhné kérkedése hamar Athéné fülébe jutott, aki egy öregasszony testébe bújva egy utolsó esélyt akart adni a hercegnőnek, hogy visszavonja szavait. Az öregasszony figyelmeztette Arakhnét, hogy ne hívja ki az istenek haragját, ám ő állította, hogy szívesen megmérkőzne egy versenyen Athénével. Erre felfedte magát az istennő, amire a nimfák hátrarezzentek, de Arakhné remegve, de vállalta előbbi szavait. Elkezdődött a verseny. Athéné fonalaiból azt a jelenetet szőtte meg, amikor Poszeidónnal megküzdött Athén városáért, és ellenfelét egy sós vizű forrással, saját magát pedig olajfák között ábrázolta. Arakhné eközben egy gobelint készített Zeusz félrelépéseiről, így a hattyúról és Lédáról, a bikáról és Európéról valamint Danaéról és az aranyesőről. Munkája igazán tökéletesen sikerült, és szinte életre keltek a szövet szereplői. Még maga Athéné is elismeréssel adózott a munka iránt, de tiszteletlensége miatt, és az apjáról készült szövet témája miatt a versenyben tulajdonképpen alulmaradt Athéné darabokra tépte a szövetet és szétzúzta a szövőgépet is. Arakhné szégyenében felakasztotta magát, ám Athéné megsajnálta és visszaadta életét, de nem ember alakjában, hanem éjjel-nappal fonó pók lett belőle, és utódaiból.
Graves 25.h)[szerkesztés]
Források: Ovidius, Vergilius[szerkesztés]
- Ovidius: Átváltozások VI. 1-145.;
- Vergilius: Georgica . 246.
Graves 25.6. +[szerkesztés]
Terv[szerkesztés]
Bevezető[szerkesztés]
Arakhné a görög mitológiában egy a szőnitudására büszke lány, aki halandó létére Athénét, aki többek között a szövés istennője is, versenyre merte kihívni. Arakhné munkája nemcsak kifogástalannak bizonyult, hanem Athéné szőttesénél még dúsabbnak is az ábrázolt jelenetek számát tekintve. Arakhné ugyanis egy csaknem kimeríthetetlen témát választott, az istenek kéjsóvárságát. A versenyben is alulmaradt, a halandó lány tiszteletlenségén is felbőszült istennő Arakhnét pókká változtatta és minden pók ősanyjává tette.
A történet két latin változatban maradt ránk: Vergilius (Kr.e.70 – Kr.e.21) Georgiconjában és Ovidius (Kr.e. 43 – Kr.u. 17) Átváltozások című művében. Az azóta is sokakat megihlető történetet végül John Windham (1903 – 1969) szőtte tovább „El szövőpók, itt ne járj...” című fantasztikus írásában. Ebben az örökéletűvé is lett Arachné egy angol középosztálybeli házaspár otthonában bukkan fel furcsa pókszokásaival.