Szerkesztő:Hungaria1995/próbalap

Bakony
A Vén Duna 2019 júniusában a Dunán
Hajótípus	Ganz-LI. típusú gőzüzemű csavaros személyhajó
Tulajdonos	GSZ Kft. (Hungária Group érdekeltsége)
Üzemeltető	GSZ Kft. (Hungária Group érdekeltsége)
Pályafutása
Építő	Ganz és Tsa. Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt.
Megrendelés	1920
Vízre bocsátás	1921
Honi kikötő	Budapest, Magyarország
Sorsa	üzemel
Általános jellemzők
Hossz	37,325 m
Szélesség	6,67 m
Merülés	1,5 m
Hajtómű	1 db SKL 6NVD36A-1U dízelmotor
Üzemanyag	gázolaj
Teljesítmény	315 LE
Sebesség	21 km/h (holtvízi)
Férőhelyek száma	180 fő
Sablon Wikidata Segítség

A Bakony (ex. A BOSS ex. BAKONY ex. ERCSI ex. LI. ex. TBILISI ex. LI.) 1921-ben épített, Ganz-LI. típusú gőzüzemű csavaros magyar személyhajó, amely sétahajóként üzemel a Dunán. Több, mint 100 éves, kiemelkedő műszaki értékű hajó.

Gróf Széchenyi Rendezvényhajó

Paraméterei

Építés éve:	1921
Gyár:	Ganz és Tsa. Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt.
Legnagyobb hossz:	37,33 m
Hossz a függélyek között:	36,45 m
Legnagyobb szélesség:	6,67 m
Szélesség a főbordán:	6,35 m
Oldalmagasság:	2,170 m
Legnagyobb merülés:	1,50 m
Vízkiszorítás:	200-253 t
Főgép típus:	SKL 6NVD36A-1U
Főgép teljesítmény:	315 LE
Fixponti magasság	7 m
Holtvizi sebesség	21 km/h
Befogadó képesség	180 fő

A hajó története

Megépülésétől a második világháború végéig

A Ganz és Tsa. Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. 1921 és 1923 között hat darab közepes méretű csavargőzöst épített a görög Sztathatosz testvérek megbízásából, akik az Al-Dunán folytattak hajózási vállalkozást. Ezek a modern, csavaros meghajtású hajók – szemben a korábban elterjedt, nagyobb és nehézkesebb lapátkerekes gőzösökkel – elsősorban városi közlekedésre, illetve rövidebb távú szállításokra voltak alkalmasak. Az 1870-es évektől kezdve a csavargőzös hajók hatékony és biztonságos átkelési lehetőséget nyújtottak a Dunán, különösen abban az időszakban, amikor még kevés híd kötötte össze a két partot.

A Sztathatosz család vállalkozása azonban időközben csődbe ment, így az elkészült hat hajót (amelyek az LI, LII, LIII, LIV, LV és LVI jelzéseket kapták) a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt. vásárolta meg. Ezek a hajók eredetileg 260 lóerős gőzgéppel működtek, és a második világháború kezdetéig elsősorban a Budapest–Esztergom útvonalon közlekedtek. Emellett részt vettek átkelő szolgálatokban Budapesten és a ráckevei Duna-ágban, valamint vontatási feladatokat is elláttak.

1941-től a hajókat katonai célokra használták, főként a délvidéki (Jugoszlávia területén húzódó) Duna-szakaszon. A háború végéhez közeledve, 1944-ben az óbudai Duna-ágban négy példány elsüllyedt, feltehetően hadi események következtében, másik kettő pedig hadizsákmányként Ausztriába került.

A történet jól példázza, hogyan alakult a Duna-hajózás technológiai és gazdasági fejlődése a 20. század első felében, valamint azt is, hogy a hajók – függetlenül eredeti rendeltetésüktől – milyen sokrétű szerepet töltöttek be a közlekedésben és a hadviselésben egyaránt.

A második világháború után

A második világháború súlyos veszteségeket okozott a magyar személyszállító csavargőzös flottában: 1945-re egyik hajó sem maradt szolgálatban a magyar vizeken. Négy elsüllyedt, kettő – köztük az LI – pedig Ausztriába került hadizsákmányként, szovjet kézre. A háborút követően azonban fokozatosan visszatértek a Dunára: az LI 1955-ben jutott haza, míg az LV-t – amelyet 1944-ben süllyesztettek el az óbudai Duna-ágban – még 1945-ben kiemelték és helyreállították.

Az 1960-as évek elején a MAHART (Magyar Hajózási Részvénytársaság) megkezdte a háborút túlélt négy csavargőzös teljes körű korszerűsítését. Az LI, LIII, LIV és LV jelű hajókat 1962 és 1966 között sorban felújították az újpesti MAHART Hajójavító Üzemben. A munkálatok során a hajótesteket kiszélesítették, a felépítményt modernizálták, és a régi gőzgépeket Láng gyártmányú, 6 KNCR 80 típusú, 400 lóerős dízelmotorokra cserélték. A hajók ezzel nemcsak műszakilag újultak meg, hanem jelentősen megnövekedett a befogadóképességük is – 300, illetve 400 fő szállítására lettek alkalmasak.

Az átépítések nemcsak technikai, hanem arculati megújulást is jelentettek. A korábbi számjelzéseket személyesebb, a Duna menti településekhez kapcsolódó nevekre cserélték. Az LI hajó Ercsi, az LIII Tahi, az LIV Zebegény, míg az LV – amely eredetileg a görög Sztathatosz család megrendelésére épült – a Szentendre nevet kapta. Bár az átalakítások szinte minden szerkezeti elemet érintettek, a hajók megtartották kecses, karcsú arányaikat, így továbbra is elegáns megjelenéssel szolgálták az utasokat a Dunán.

A Szentendre névre keresztelt LV hajó az átépítés után ismét személyszállítóként üzemelt a Dunán, immár dízelmotorral hajtva, 400 fős kapacitással. Ez az átalakítás – csakúgy, mint a többi testvérhajó esetében – példaértékűen ötvözte a műszaki fejlesztést az esztétikai hagyományőrzéssel, lehetővé téve, hogy ezek a hajók még évtizedekig kiszolgálják a közönséget.

A Balatonon

1968-ban a megnövekedett balatoni utasforgalom miatt az Ercsi – két testvérhajójával, az Szentedrével és a Zebegénnyel együtt – a Balatonra került. Ezek a korábban a Dunán szolgált, felújított „400-asok” – elnevezésüket 400 fős befogadóképességükről kapták – a tó második legnagyobb hajóinak számítottak, közvetlenül a 650 fős Beloiannisz mögött. Az átalakítások révén a korábban folyami használatra tervezett, de kiszélesített testtel és dízelmeghajtással felszerelt hajók jól beváltak tavi közlekedésre is.

Az Ercsi a Balatonon hosszabb távú vonaljáratokon közlekedett, elsősorban a Siófok–Badacsony és a Balatonkenese–Balatonföldvár útvonalakon. A nappali menetrendi járatok mellett esténként diszkó- és sétahajóként is működött, gyakran napi 15-16 órás szolgálatot teljesítve. A balatoni köznyelv hamarosan „dunai 400-asokként” kezdte emlegetni ezeket a hajókat, utalva eredetükre és kapacitásukra.

A hetvenes évek végén a Szentendre főgépét lecserélték: a Láng gyártmányú dízelmotort egy kelet-német SKL 6NVD36A–1U típusú dízelmotor váltotta fel. Ekkor a hajó hátsó fedélzetét is zártra építették, ami bár funkcionálisan indokolt volt, sokak szerint rontott a hajó eredeti esztétikáján.

A rendszerváltás után a hajókat átnevezték: az Ercsi 1991-ben a Bakony nevet kapta, míg a Zebegény Haláp, a Szentendre pedig Gulács néven folytatták. Ugyanebben az évben, a csökkenő utaslétszám és az elöregedés miatt a korábban hosszabb távú vonalakat fokozatosan lerövidítették, majd egyes járatok meg is szűntek. Az elsőként kivont balatoni „400-as” a Haláp lett 1994-ben, míg a Gulács 2004-ben tette meg utolsó útját, testvérhajója, a Bakony pedig 2005-ben búcsúzott el végleg a tótól.

A hajók selejtezésének oka műszaki állapotunak romlása volt. Bár a hetvenes években történt főgép-csere a Bakonyon és a Gulácson, hosszabb időre biztosította működésüket, további érdemi felújításokat nem végeztek rajtuk, a Haláphoz pedig hozzá sem nyúltak. 1979-ben, a főgépcserékkel egyidőben történt meg az Ercsi (Bakony) hátsó utasterének zárttá történő átépítése. A korábban a MAHART-tól kivált, önállóvá vált Balatoni Hajózási Rt. végül a hajók korszerűsítése helyett azok pótlására használt, 180 fős kapacitású, szintén felújításra szoruló orosz gyártmányú tengerparti vízibuszokat vásárolt.

Ismét a Dunán

A 2000-es évek közepén a Balatonon már nem üzemelő, Gulács és Bakony hajók a DunaYacht Kft. vásárolta meg 2005-ben. A hajókat visszavontatták a Dunára, és 2006 és 2010 között teljes körű felújításon esett át. Az SKL „nagysakál” motor mindkét hajóban tovább szolgált – ez a megbízható, alacsony fogyasztású, de mára már kihalóban lévő motortípus külön érdekességnek számított. A főfedélzeteket átalakították és a hajók új nevet kaptak: A Bakony A BOSS, a Gulács pedig Vén Duna lett. A Vén Duna 2010-től, a A BOSS pedig 2012-től álltak újra szolgálatba Budapesten, városnéző sétahajókként.

Az A BOSS és a Vén Duna egészen 2020 elejéig aktívan közlekedtek, ám a COVID-19 világjárvány miatt a turizmus leállása a hajókat és üzemeltetőjüket is súlyosan érintette. A DunaYacht Kft. tevékenysége megszűnt, hajóit és eszközeit a Balatoni Sétahajózási Kft. vásárolta meg, amely a Dunai Sétahajózási Kft. megalapításával próbálta megvetni a lábát Budapesten. Bár a Vén Duna számára ambiciózus átépítési terveket készítettek, ezek végül nem valósultak meg.

Az A BOSS és a Vén Duna ezután üzemen kívülre kerültek, állapotuk romlani kezdett. Sorsuk már a szétvágás küszöbén állt, amikor 2023-ban a TSB Yacht Service Kft. – néhány, a dunai hajózás iránt elkötelezett magánszemély képviseletében – megvásárolta és megmentette az A BOSS-t. Ezzel elkerülte a megsemmisülést, ami a testvérhajójára, a Vén Dunára már nem mondható el: az ő sorsa a szétvágás lett.

A 2010-es évek elején, mintegy 50 évvel újjászületésük után, mind a négy, a második világháborút túlélt és a csavargőzös múltból származó hajó ismét üzemképes állapotban szolgálta a közönséget. Az LI-ből lett Ercsi (majd Bakony), az LIII-ból lett Tahi, az LIV-ból Zebegény (majd Haláp), és az LV-ből lett Szentendre (majd Gulács, végül Vén Duna) – ezek a hajók a budapesti Duna-szakasz meghatározó, karakteres szereplői voltak, üde színfoltot jelentve a túlnyomórészt „Moszkva” típusú járművek között. Noha mára közülük több is eltűnt az aktív forgalomból, történetük, formaviláguk és örökségük a magyar hajózás egyik különleges fejezetét képviseli – amely nem zárult le végleg.

Teljes felújítás és újbóli üzemelés

Az A BOSS hajót 2024 év végén vásárolta meg a GSZ Rendezvényszervező Kft. 2025-ben elkezdődött a felújítás Budapesten, később pedig a komáromi hajógyárba úszott esztétikai és műszaki, gépészeti felújításra és modernizációra – “saját lábán”. A hajóba orrsugárkormány került beépítésre, a vezérlési rendszerek áttelepítésével és a kamerarendszer kiépítésével menetbiztonsága megfelelővé vált a modern kor elvárásainak.

A BOSS-t 2025 januárjában tulajdonosa visszanevezte Bakony-ra, amely nevet a balatoni évei során viselte . A hajót igen magas minőségben újították fel: a kormányállás nautikai eszközparkja komolyan modernizálásra került, a lépcsősorok átalakításával a biztonsági előírásokat bőven meghaladó menekülési utak kerültek kialakításra. A hajó svédasztalos étkezésre is alkalmassá vált, illetve teljes értékű italbár is kialakításra került a főfedélzeten. A mellékhelyiségek, a burkolatok, a mennyezet teljes felújításon estek át és korszerű légkondicionálás is kialakításra került. A hajótesten korábban található nagyméretű kipufogó csövek a vendégtestekben kerültek elvezetésre, illetve több, mint 60nm lemez került kicserélésre a hajótesten.

A korábbi kabinok átalakításra kerültek, elsősorban raktárak kerültek kialakítása a helyükön. A hajó főfedélzetén jelenleg egy rendezvényterem található, míg a panoráma tetőteraszon 96 fő részére található dedikált ülőhely.

Források

• A magyar hajózás nagy túlélői: a "Dunai 400-asok", 2014. február 24. Magyar Hajózásért Egyesület (hajocsavar.hu)
• A Vén Duna a Hajóregiszterben (hajoregiszter.hu)

További információk

• A hajót üzemeltető DunaYacht Kft. honlapja Archiválva 2014. december 19-i dátummal a Wayback Machine-ben

Hungarian GastroCellar (múzeum)

Hungarian GastroCellar
Hivatalos név	Pálinka Társaság Kft.
Jogelőd	Pálinka Experience Budapest, Pálinka Museum Shop Bar
Alapítva	2017
Székhely	Budapest
Vezetők	Spasic Máté
Iparág	Gasztronómia
Tulajdonos	Hungária Group (Pálinka Társaság Kft.)
Forma	Kft
Szolgáltatások	Kóstolók, rendezvények
Anyavállalata	Hungária Group
Leányvállalatai	Király Catering Kft.
A Hungarian GastroCellar weboldala
Sablon Wikidata Segítség

A Hungarian GastroCellar (korábban Pálinka Experience Budapest) budapesti étterem és rendezvényközpont, amely a magyar gasztronómia és hungarikumok emlékeit és értékeit mutatja be. Az intézmény egy vendéglátóegység és egy látógatóközpont keverékeként működik a korábbi múzeumi tapasztalatokra építkezve; célja bemutatni a legfontosabb magyar gasztronómiai értékeket. Önálló épülete nincs, a Király utca 20. szám alatti műemlékileg védett épület pincéjében üzemel. Az épület 1840 körül épült Kollerich Pál tervei alapján, majd III. emelete Gottgeb Antal tervei alapján került ráépítésre 1867-ben. Az épület teljes felújításon esett át 2012-ben.

Története

Alapítás, kezdetek (2017-2023)

2015-ben Almási Gábor alapító ismerte fel a pálinkának szentelt külön múzeum és kóstolótér hiányát a fővárosban. Két éves előkészítő, gyűjtő és kóstoló munkát követően 2017-ben Almási többedmagával nyitotta meg a Pálinka Museum Shop Bar-t a jelenlegi helyén. A Covid-19 járványt megelőzően vásárolta be magát a Hungária Group a távozó korábbi üzlettársak helyére. A járványt követően a múzeumot újrabrandelték, immáron Pálinka Experience néven találták meg az érdeklődők az egységet.

A Pálinka Experience különlegessége a kifejezetten a hungarikum röviditalnak szentelt interaktív kiállítás és a fővárosban páratlan, több, mint 120 tételből álló pálinka szortiment volt. A munkatársak mind speciális pálinka kóstoló képzést kaptak, hogy hitelesen tudjanak kommunikálni az italról. A tulajdonosok célja a Pálinka, mint a világon egyedülálló ital bemutatása volt a szélesebb közönségnek, úgy magyaroknak, mint a Budapestre látogató külföldi és külhoni turistáknak.

Átalakítás, névváltás (2024-)

A pálinka nemzetközi ismertségének és a megfelelő marketingtámogatásnak, illetve a hely relatíve kicsi befogadóképessége miatt a tulajdonosok 2023-ban az átalakítás mellett döntöttek. Az immáron GastroCellar néven újranyitó egység 2024. júniusától 2024. júliusáig tartó átalakítása során a különálló terek egybenyitásra kerültek, az önálló múzeum megszűnt és a fókusz kiszélesedett. Az új cél a teljes magyar gasztronómia legkiválóbb részeinek részletesebb megismertetése interaktív eszközökkel. A vendégek "assisted tasting" jellegű bor-, pálinka-, illetve szörp & lekvár kóstolókból választhatnak, amelyeket tradicionális magyar ételek (pl. gulyásleves, marhapörkölt, töltött káposzta, stb.) kísérhetnek.

A GastroCellar jelenleg egy több, mint 50 borból, 30 pálinkából, hazai sörökből, kézműves szörpökből és tradicionális, magyar ételekből álló szortimenttel rendelkezik. A kóstolósorokat kipróbálni vágyók 3, 5, és 7 tételes borkóstolók, egy 5 tételes pálinkakóstoló és 3, illetve 5 tételes kézműves szörp- és lekvárkóstolóból válogathatnak kedvükre.

"Hisszük, hogy egy nép a konyháján keresztül ismerhető meg igazán. Egy kultúrát a gasztronómiája éppúgy jellemez, mint a zenei művei, irodalmi alkotásai vagy szépművészete. Minden egyes itt kínált étel és ital mögött ott van egy történet – valamennyi Magyarországról szól. Arról, hogy miként éljük és élvezzük az életet."

Termékek és szolgáltatások

A GastroCellar a helyszíni értékesítésen túl foglalkozik saját termékek forgalmazásával is. Az cég történetére alapozva állítja, hogy a magyar pálinka egyik legszéleskörűbb ismeretével rendelkezik, így saját pálinka válogatást forgalmaznak, ahol saját palackokba kerülnek az általuk legkiválóbbnak minősített főzdék párlatai. A kitelepüléses bor- és pálinka kóstolók ugyancsak megtalálhatóak a cég kínálatában.

Étterem

Éttermünk a magyaros gasztronómia elkötelezett híveként autentikus és ínycsiklandó fogásokkal várja vendégeit, hogy átélhessék Magyarország kulináris örökségét. Kiváló séfjeink hagyományos receptek alapján készítik el az ételeket, mint a töltött káposzta, a pörkölt és a gulyásleves, melyekhez friss, helyi alapanyagokat használunk. Borkínálatunkban megtalálhatóak Magyarország legjobb borvidékeiről származó borok, míg pálinkáink a legkiválóbb gyümölcsökből készülnek. Barátságos és családias légkörünk, valamint a magyar népi motívumokkal díszített belső tér tökéletes helyszínt biztosít egy felejthetetlen étkezési élményhez. Éttermünk célja, hogy minden vendégünk megismerje és megszeresse a magyar konyha gazdagságát és sokszínűségét.

Kóstolás

A magyaros italokat bemutató kóstoló programunkon a résztvevők felfedezhetik hazánk gazdag italválasztékát, amely a pálinkáktól a borokig és a kézműves sörökig terjed. Az esemény során szakértőink mesélnek a különböző italok történetéről, készítési folyamatáról és jellegzetességeiről, miközben a vendégek megkóstolhatják a legkiválóbb termékeket. A program egy autentikus magyaros vacsorával zárul, ahol a kiválasztott italok tökéletesen kiegészítik a hagyományos fogásokat. Célunk, hogy minden résztvevő különleges élményekkel és új ismeretekkel gazdagodjon, miközben megismeri Magyarország ízeit és kulturális örökségét.

Rendezvény

Éttermünk különleges rendezvényszervezési lehetőségeket kínál mindazok számára, akik szeretnék megismerni a magyaros gasztronómia gazdagságát és sokszínűségét. Legyen szó céges vacsoráról, családi ünnepségről vagy baráti összejövetelről, tapasztalt csapatunk gondoskodik arról, hogy minden esemény emlékezetes legyen. A vendégek megkóstolhatják a legfinomabb hagyományos ételeket, mint a gulyás, a töltött káposzta és a somlói galuska, melyekhez kiváló magyar borokat és pálinkákat kínálunk. Az autentikus díszítés, a barátságos légkör és a zenei programok biztosítják, hogy mindenki átélhesse Magyarország vendégszeretetét és kulináris örökségét.

A Dunszt prémium lekvárok és szörpök ugyancsak a Hungária Group cégcsoport érdekeltségébe tartozó termékek, amelyek szerves részét képezik a GastroCellar kínálatának. A Dunszt termékek széleskörűen elérhetőek kiskereskedelmi forgalomban.

Elismerések, média megjelenések

• TripAdvisor Travelers' Choice Awards 2020 Winner
• TripAdvisor Travelers' Choice Awards 2021 Winner
• TripAdvisor Travelers' Choice Awards 2022 Winner
• TripAdvisor Travelers' Choice Awards 2023 Winner
• TripAdvisor Travelers' Choice Awards 2024 Winner
• The Independent
• PimpMyTrip.it
• RoadAffair.com
• BUDnews
• We <3 Budapest
• Funzine HU
• Funzine EN
• GeekTrips 1.
• GeekTrips 2.
• Wanderlog
• OTP Travel
• TheBetterVacation.com