Szerkesztő:Feroce/Plázacica nyelv

A plázacica nyelv egy rendkívül gyakran használt nyelvjárás. Tulajdonképpen a magyar nyelvből alakult ki. Mondatszerkezete, ragozása hasonló a magyarhoz. A Plázacicanyelvet leginkább a fiatalok körében beszélik, azon is belül a plázacicák. A plázacica nyelvet sokat kutatják a tudósok, rendkívül változatos, több formája is ismert. Az írásbeliségben latin betűket, arab számokat és érthetetlen jeleket használnak.

Itt egy élő példa is, de készüljetek fel, és ha 5 percnél tovább maradtok káros lehet az egészségre: http://pcosz.gportal.hu/

Formái

Rövidített Magyar

A rövidített magyar leginkább az írásbeliségben nyilvánul meg. A szavak értelmetlenül rövidített változataival találkozhatunk ilyenkor, melyet csak egy plázacica nyelven beszélő ember ért meg. (Pl.: Ez np, me én n v fáradt → Ez nem probléma, mert én nem vagyok fáradt)

Számosított Magyar

Ezekben az esetekben egy-egy számmal helyettesíthetünk egy szótagot, például a "6" használatával: "Ez nem 6 (jelentése: Ez nem hat)" A számbeli rövidítések más nyelvekből is származhatnak, például: "8" (angol eight) Jó8 → Jó eight (kiejtve Jó éjt)

Általános Plázacica beszéd

Az általános Plázacica beszéd a legelterjedtebb formája a plázacica nyelvnek. Ilyenkor a szavakat megpróbálják a "legédesebb, legcukibb", vagyis legérthetetlenebb módon mondani. Ezt a nyelvjárást beszélik a legtöbben: a fiatal lányok, néhány homoszexuális, metroszexuálisok és a plázacicáknak tetszeni akaró fiatal fiúk.

Érthetetlen jelek

Az érthetetlen jeleket mindegyik formával lehet kompatibilisen használni. Ilyenkor egy-egy hangulatot, érzést vagy betűt érthetetlen jelekké alakítanak. (Pl.: <3 (szerelem jele), ^^, ^_^(mangásított boldog arc)

Bővebben az Általános Plázacica beszédről (ÁPCB)

Minden szóra alkalmazhatunk bizonyos szabályokat:

• Becéző szabály: A legtöbb főnevet becéző alakban használják. Pl.: könyvecske → könyv, táblácska → tábla
• Az „I” szabály: A szavakban az „I” betűt „eee”-re változtatjuk. Pl.: cuki → cukeee, ari → areee
• Az „SZ” szabály: A szavakban az „SZ” betűt „C”-re változtatjuk. Pl.: szép → cép, szia → cia
• Az „Y” szabály: Bizonyos rendkívüli esetekben az „I” betűt „Y”-ra változtatjuk. Pl.: szia → szya, sya, cya
• Az értelmetlenség szabálya: valamikor egy-egy karaktert véletlenszerűen megváltoztatunk. Pl.: hello → hella
• Angolból átvett szavak fonetikusan írva szabály: Sok angol szót fonetikusan használnak a magyar plázacicák: hi → háj, bye → báj
• Az „R” szabály: „R” betűket nagyon ritkán alkalmaznak, helyette „J”-t mondanak. Pl.: rendben → jendben, terem → tejem
• Kiesésszabály: Sok esetben véletlenszerűen kihagynak bizonyos betűket. Pl.: nagyon → naon, szuper → szuer
• A „GY” szabály: A szavakban a „GY” betűt sokszor változtatják „D” betűre. Pl.: nagyon → nadon, kagyló → kadló
• Az „X” szabály: A szavakban a „KSZ” betűkapcsolatokat sokszor változtatják „X” betűre. Pl.: hol lax? → hol laksz?
• A cenzúraszabály: Vulgáris szavakban egy-egy betűt megváltoztatnak. Pl.: fax → fasz, xar → szar, hulye → hülye
• Betűszabály: Ha egy-egy szóban egy-egy „ejtett betű” (vö. keresztrejtvények) jön ki, akkor a betű írott alakjára rövidítik^[forrás?]. Pl.: értem → értm.

Egy-két sűrűn használt szó

• ari, cuki, édi, cukorfalat, édi-bédi, tündi-bündi → aranyos
• lúv, láv → szerelem (angolból)
• lávollak → szeretlek (angolból)
• cia, szya, háj, cija, hali, szió → szia
• ikszdé, lol → arra mondják amit viccesnek tartanak
• mizu? mizújs? hogy vagyol? → hogy vagy?
• semkül → semmi különös
• köcc, köcce, thx → köszönöm
• komcsi → komoly
• wekkamcsi → webkamera
• oan → olyan
• ne harizz → ne haragudj
• oksa, oksa-moksa, rendicsek, rendi-bendi, → Rendben
• szupi → szuper

Egyéb megnyilvánulások

Az MSN messengerben történő beszélgetések során elárasztják a normális embereket érthetetlen smile-kal, melyeknek szerintük van értelme. Ennek is több változata ismert:

• Betűk képekben: egy-egy betű megváltoztatása egyéni hangulatjellé
• egyszerű szavak képekben: ilyenkor egyszerű szavakat változtatnak meg értelmetlen hangulatjelekké, melyek a szövegben teljesen értelmetlené válnak (Pl.: „én” megváltoztatása egy magáról készült képre, mely a szövegben gyakran így fordul elő: „pÉNteken”, ilyenkor a „p” és a „teken” között egy értelmetlen jel van.
• különleges hangulatjelek: Ilyenkor egy nem alap hangulatjelet használnak, hanem valami csicsásabbat, zavaróbbat esetleg nagyobbat.

Ezek a hangulatjelek azért zavarják az átlagos embereket, mert betöltődésük rendkívül lassú, a szöveget rondává, követhetetlenné teszik, valamint a legtöbbről nem lehet eldönteni, mit is jelent valójában.