Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Feroce/Plázacica nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


A plázacica nyelv egy rendkívül gyakran használt nyelvjárás. Tulajdonképpen a magyar nyelvből alakult ki. Mondatszerkezete, ragozása hasonló a magyarhoz. A Plázacicanyelvet leginkább a fiatalok körében beszélik, azon is belül a plázacicák. A plázacica nyelvet sokat kutatják a tudósok, rendkívül változatos, több formája is ismert. Az írásbeliségben latin betűket, arab számokat és érthetetlen jeleket használnak.

Itt egy élő példa is, de készüljetek fel, és ha 5 percnél tovább maradtok káros lehet az egészségre: http://pcosz.gportal.hu/

Formái

[szerkesztés]

Rövidített Magyar

[szerkesztés]

A rövidített magyar leginkább az írásbeliségben nyilvánul meg. A szavak értelmetlenül rövidített változataival találkozhatunk ilyenkor, melyet csak egy plázacica nyelven beszélő ember ért meg. (Pl.: Ez np, me én n v fáradt → Ez nem probléma, mert én nem vagyok fáradt)

Számosított Magyar

[szerkesztés]

Ezekben az esetekben egy-egy számmal helyettesíthetünk egy szótagot, például a "6" használatával: "Ez nem 6 (jelentése: Ez nem hat)" A számbeli rövidítések más nyelvekből is származhatnak, például: "8" (angol eight) Jó8 → Jó eight (kiejtve Jó éjt)

Általános Plázacica beszéd

[szerkesztés]

Az általános Plázacica beszéd a legelterjedtebb formája a plázacica nyelvnek. Ilyenkor a szavakat megpróbálják a "legédesebb, legcukibb", vagyis legérthetetlenebb módon mondani. Ezt a nyelvjárást beszélik a legtöbben: a fiatal lányok, néhány homoszexuális, metroszexuálisok és a plázacicáknak tetszeni akaró fiatal fiúk.

Érthetetlen jelek

[szerkesztés]

Az érthetetlen jeleket mindegyik formával lehet kompatibilisen használni. Ilyenkor egy-egy hangulatot, érzést vagy betűt érthetetlen jelekké alakítanak. (Pl.: <3 (szerelem jele), ^^, ^_^(mangásított boldog arc)

Bővebben az Általános Plázacica beszédről (ÁPCB)

[szerkesztés]

Minden szóra alkalmazhatunk bizonyos szabályokat:

  • Becéző szabály: A legtöbb főnevet becéző alakban használják. Pl.: könyvecskekönyv, táblácskatábla
  • Az „I” szabály: A szavakban az „I” betűt „eee”-re változtatjuk. Pl.: cukicukeee, ariareee
  • Az „SZ” szabály: A szavakban az „SZ” betűt „C”-re változtatjuk. Pl.: szépcép, sziacia
  • Az „Y” szabály: Bizonyos rendkívüli esetekben az „I” betűt „Y”-ra változtatjuk. Pl.: sziaszya, sya, cya
  • Az értelmetlenség szabálya: valamikor egy-egy karaktert véletlenszerűen megváltoztatunk. Pl.: hellohella
  • Angolból átvett szavak fonetikusan írva szabály: Sok angol szót fonetikusan használnak a magyar plázacicák: hiháj, byebáj
  • Az „R” szabály: „R” betűket nagyon ritkán alkalmaznak, helyette „J”-t mondanak. Pl.: rendbenjendben, teremtejem
  • Kiesésszabály: Sok esetben véletlenszerűen kihagynak bizonyos betűket. Pl.: nagyonnaon, szuperszuer
  • A „GY” szabály: A szavakban a „GY” betűt sokszor változtatják „D” betűre. Pl.: nagyonnadon, kagylókadló
  • Az „X” szabály: A szavakban a „KSZ” betűkapcsolatokat sokszor változtatják „X” betűre. Pl.: hol lax?hol laksz?
  • A cenzúraszabály: Vulgáris szavakban egy-egy betűt megváltoztatnak. Pl.: faxfasz, xarszar, hulyehülye
  • Betűszabály: Ha egy-egy szóban egy-egy „ejtett betű” (vö. keresztrejtvények) jön ki, akkor a betű írott alakjára rövidítik[forrás?]. Pl.: értemértm.

Egy-két sűrűn használt szó

[szerkesztés]
  • ari, cuki, édi, cukorfalat, édi-bédi, tündi-bündi → aranyos
  • lúv, láv → szerelem (angolból)
  • lávollak → szeretlek (angolból)
  • cia, szya, háj, cija, hali, szió → szia
  • ikszdé, lol → arra mondják amit viccesnek tartanak
  • mizu? mizújs? hogy vagyol? → hogy vagy?
  • semkül → semmi különös
  • köcc, köcce, thx → köszönöm
  • komcsi → komoly
  • wekkamcsi → webkamera
  • oan → olyan
  • ne harizz → ne haragudj
  • oksa, oksa-moksa, rendicsek, rendi-bendi, → Rendben
  • szupi → szuper

Egyéb megnyilvánulások

[szerkesztés]

Az MSN messengerben történő beszélgetések során elárasztják a normális embereket érthetetlen smile-kal, melyeknek szerintük van értelme. Ennek is több változata ismert:

  • Betűk képekben: egy-egy betű megváltoztatása egyéni hangulatjellé
  • egyszerű szavak képekben: ilyenkor egyszerű szavakat változtatnak meg értelmetlen hangulatjelekké, melyek a szövegben teljesen értelmetlené válnak (Pl.: „én” megváltoztatása egy magáról készült képre, mely a szövegben gyakran így fordul elő: „pÉNteken”, ilyenkor a „p” és a „teken” között egy értelmetlen jel van.
  • különleges hangulatjelek: Ilyenkor egy nem alap hangulatjelet használnak, hanem valami csicsásabbat, zavaróbbat esetleg nagyobbat.

Ezek a hangulatjelek azért zavarják az átlagos embereket, mert betöltődésük rendkívül lassú, a szöveget rondává, követhetetlenné teszik, valamint a legtöbbről nem lehet eldönteni, mit is jelent valójában.

Plázacica nyelv a wikiben

[szerkesztés]