Szerkesztő:Egyed/Mohács1994
Polgármester-választás
Érvénytelen szavazat: 94 db Képviselő-választás
Érvénytelen szavazat: 210 db | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az 1994-es önkormányzati választásokat december 11-én bonyolították le.
Mohács városában a szavazásra jogosultak jóval kevesebb mint fele ment el szavazni. A szavazók öt polgármester- és közel kilencven képviselőjelölt közül választhattak.
A választás rendszere[szerkesztés]
A települési önkormányzati választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a helyi képviselők és a településük polgármestere mellett, – településtípustól függően – a területi önkormányzatok, jellemzően a megyei közgyűlések képviselőire is ekkor adhatták le a szavazataikat.[1]
1994 őszén az országgyűlés megváltoztatta az önkormányzatokra vonatkozó választási eljárást. Ennek részeként a 10 ezer főnél népesebb települések választási rendszere is jelentősen módosult.
A települési képviselőket választókerületenként választhatták meg a polgárok. A település méretétől (lakóinak számától) függött a választókerületek, s így a megválasztható képviselők száma is. A képviselők nagyjából háromötöde az egyéni választókerületekben nyerte el a megbízatását, míg kétötödük úgynevezett kompenzációs, azaz kiegyenlítő listán. A listákra közvetlenül nem lehetett szavazni, az úgynevezett töredékszavazatokat rendelték az egyes listákhoz. A töredékszavazatokon azokat a szavazatokat értették, amelyeket az egyéni választókerületekben adtak le, de képviselői helyet nem eredményeztek (nem a győztes jelölt kapta őket). Ezeket a töredékszavazatokat arányosan osztották el a listák között.
1994-től a polgármester személyéről közvetlenül a választópolgárok dönthettek. A polgármester-választás egyfordulós volt, és a legtöbb szavazatot kapó jelölt nyerte el a megbízatást. (1990-ben a választópolgárok közvetlenül még csak a képviselőket választhatták meg, a település polgármesterét pedig a képviselő-testület választotta.)
A választásokon nem volt sem érvényességi, sem eredményességi küszöb, azaz a választási rendszer nem írta elő bizonyos mennyiségű választópolgár részvételét, illetve a győztes jelölt bizonyos minimális támogatottságát – ellentétben az 1990-es választásokkal. (Elvileg tehát az is lehetővé vált, hogy egy tizenötezer fős városban, akár öt-hatszáz – sőt akár öt-hat – választópolgár részvételével dőljön el az önkormányzat összetételének kérdése.)
Választókerületek[szerkesztés]
A választási reform következtében, Mohács városában a képviselő-testület alaplétszáma 17 főre csökkent, a korábbi 19-ről. A szabályok szerint a települési képviselő-testületek létszáma a település lakosságszámához igazodott. Ebben az évben a városnak 21 ezer lakója volt, közülük 16 ezren rendelkeztek választójoggal.[2]
A képviselők közül tizet az egyéni választókerületekben választhattak meg a polgárok, míg hét fő a kiegyenlítő listákról nyerte a megbízatását. A kisebbségi jelöltek esetében lehetőség volt kedvezményes helyhez jutni, ezekkel megnövelték a testület létszámát.
A polgármester-választás tekintetében a város egy választókerületet alkotott, így minden polgár szavazata egyenlő mértékben érvényesülhetett.
A szavazás menete[szerkesztés]
| jogosultak arányában |
szavazók arányában | |||
|---|---|---|---|---|
| Választójogosult | 15 795 | |||
| Szavazó | 6 811 | 43,12% | ||
| Távolmaradó | 8 984 | 56,88% | ||
| érvénytelen / hiányzó szavazólap | ||||
| polgármester-választás | 94 | 0,65% | 1,38% | |
| képviselő-választás | 210 | 1,33% | 3,08% | |
A választásokat 1994. december 11-én, vasárnap bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.
Részvétel[szerkesztés]
- Hét polgár közül három ment el szavazni
A 16 ezer szavazásra jogosult polgárból kevesebb mint 7 ezer vett részt a választásokon (43%).
A polgármester-választáson közel százan szavaztak érvénytelenül (1,4%), a képviselő-választásokon több mint kétszázan (3,1%).
Eredmények[szerkesztés]
Polgármester-választás[szerkesztés]
| Jelölt | Szervezet | Szavazat | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Kuti István | KDNP-MDF-Nagycsaládosok | 2 138 | 31.8% | ||||||||||||||||
| dr. Németh Elemér | Köztársaság Párt | 2 026 | 30.2% | ||||||||||||||||
| dr. Kernya István | FKGP | 1 166 | 17.4% | ||||||||||||||||
| Unger Attila | SZDSZ-Fidesz | 747 | 11.1% | ||||||||||||||||
| Vajdics László | MSZP | 640 | 9.5% | ||||||||||||||||
| Összesen | 6 717 | ||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Képviselő-választás[szerkesztés]
| Jelöltek száma |
Egyéni választókerületek | ∑ | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | ||||
| szervezet nélküli (független) jelöltek | 16 | 0 | 1 | 1 | |||||||||
| Szervezetek által állított jelöltek | |||||||||||||
| MSZDP | 1 | 0 | |||||||||||
| Nagycsaládosok | 3 | 0 | |||||||||||
| Munkáspárt | 4 | 0 | |||||||||||
| MIÉP | 6 | 0 | |||||||||||
| Városvédők | 7 | 0 | |||||||||||
| FKGP | 8 | 0 | |||||||||||
| Köztársaság Párt | 9 | 2 | |||||||||||
| MDF-KDNP | 2 | 0 | |||||||||||
| KDNP-MDF | 8 | 2 | |||||||||||
| Fidesz | 5 | 0 | |||||||||||
| 4 | 1 | ||||||||||||
| SZDSZ | |||||||||||||
| 6 | 2 | ||||||||||||
| MSZP | 10 | 2 | |||||||||||
| Összesítve | 89 | 10 | |||||||||||
Az új önkormányzat[szerkesztés]
| Polgármester | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Kuti István | KDNP-MDF- Nagycsaládosok | |||||||
| Képviselő-testület | ||||||||
| Szervezet | Képviselő | |||||||
| SZDSZ + Fidesz | 5 | 27,8% | ||||||
| MSZP | 3 | 16,7% | ||||||
| KDNP-MDF | 3 | 16,7% | ||||||
| Köztársaság Párt | 3 | 16,7% | ||||||
| FKGP | 2 | 11,1% | ||||||
| szervezet nélküli (független) képviselők |
2 | 11,1% | ||||||
| Összesen | 18 | |||||||
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A területi önkormányzatok vonatkozásában a települések túlnyomó többségében a megyei közgyűlés összetételéről szavazhattak a polgárok. Értelemszerűen a Budapesten élők a fővárosi közgyűlés képviselőire voksolhattak. Ugyanakkor a megyei jogú városok polgárai – az önkormányzati rendszer sajátosságaiból fakadóan – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.
- ↑ A lakosságszám 1994. január 1-jén 20 755 volt. A törvényben megadott táblázat szerint a 10 ezernél főnél népesebb, de legfeljebb 25 ezer lakóval bíró településeken 10 egyéni és 7 listás képviselőt lehetett megválasztani. A lakók számára lásd: Mohács. Választókerületek. Választástörténet. (Hozzáférés: 2019. február 1.)
- ↑ A jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma a (J) mezőben szerepel. Az alábbi ábra "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (J) és (F) mezője különbségének felel meg.