Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Egyed/Mohács1994

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Önkormányzati választások
Mohács
városában
(Baranya megye)
1990 1994. december 11. 1998
Részvétel: 43.1%
6 811 szavazó a
15 795 jogosultból

Polgármester-választás
Polgármester a választások előtt:
Kuti Isván (KDNP, 1994 óta)

Név / Szervezet Szavazat
Kuti István
KDNP-MDF-Nagycsaládosok
2 138 32%
Németh Elemér
Köztársaság Párt
2 026 30%
Kernya István
FKGP
1 166 17%
Unger Attila
SZDSZ-Fidesz
747 11%
Vajdics László
MSZP
640 10%
' ' '

Érvénytelen szavazat: 94 db


Képviselő-választás

Testület: 17 fő
Többség: 9 fő
Egyéni jelöltek: 89 fő
Listák: 9 db
Szervezet Szavazat Képvi­selő
SZDSZ, Fidesz 1 837 28% 5
MSZP 1 074 16% 3
KDNP-MDF, MDF-KDNP 927 14% 3
Köztársaság Párt 802 12% 3
FKGP 699 11% 2
német 394 6% 1
cigány /kedv./ 165 2% 1
szervezet nélküli
(független) képviselő
141 2% 0
5 3 3 3 2 1 1

Érvénytelen szavazat: 210 db

Az 1994-es önkormányzati választásokat december 11-én bonyolították le.

Mohács városában a szavazásra jogosultak jóval kevesebb mint fele ment el szavazni. A szavazók öt polgármester- és közel kilencven képviselőjelölt közül választhattak.

A választás rendszere

[szerkesztés]

A települési önkormányzati választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a helyi képviselők és a településük polgármestere mellett, – településtípustól függően – a területi önkormányzatok, jellemzően a megyei közgyűlések képviselőire is ekkor adhatták le a szavazataikat.[1]

1994 őszén az országgyűlés megváltoztatta az önkormányzatokra vonatkozó választási eljárást. Ennek részeként a 10 ezer főnél népesebb települések választási rendszere is jelentősen módosult.

A települési képviselőket választókerületenként választhatták meg a polgárok. A település méretétől (lakóinak számától) függött a választókerületek, s így a megválasztható képviselők száma is. A képviselők nagyjából háromötöde az egyéni választókerületekben nyerte el a megbízatását, míg kétötödük úgynevezett kompenzációs, azaz kiegyenlítő listán. A listákra közvetlenül nem lehetett szavazni, az úgynevezett töredékszavazatokat rendelték az egyes listákhoz. A töredékszavazatokon azokat a szavazatokat értették, amelyeket az egyéni választókerületekben adtak le, de képviselői helyet nem eredményeztek (nem a győztes jelölt kapta őket). Ezeket a töredékszavazatokat arányosan osztották el a listák között.

1994-től a polgármester személyéről közvetlenül a választópolgárok dönthettek. A polgármester-választás egyfordulós volt, és a legtöbb szavazatot kapó jelölt nyerte el a megbízatást. (1990-ben a választópolgárok közvetlenül még csak a képviselőket választhatták meg, a település polgármesterét pedig a képviselő-testület választotta.)

A választásokon nem volt sem érvényességi, sem eredményességi küszöb, azaz a választási rendszer nem írta elő bizonyos mennyiségű választópolgár részvételét, illetve a győztes jelölt bizonyos minimális támogatottságát – ellentétben az 1990-es választásokkal. (Elvileg tehát az is lehetővé vált, hogy egy tizenötezer fős városban, akár öt-hatszáz – sőt akár öt-hat – választópolgár részvételével dőljön el az önkormányzat összetételének kérdése.)

Választókerületek

[szerkesztés]

A választási reform következtében, Mohács városában a képviselő-testület alaplétszáma 17 főre csökkent, a korábbi 19-ről. A szabályok szerint a települési képviselő-testületek létszáma a település lakosságszámához igazodott. Ebben az évben a városnak 21 ezer lakója volt, közülük 16 ezren rendelkeztek választójoggal.[2]

A képviselők közül tizet az egyéni választókerületekben választhattak meg a polgárok, míg hét fő a kiegyenlítő listákról nyerte a megbízatását. A kisebbségi jelöltek esetében lehetőség volt kedvezményes helyhez jutni, ezekkel megnövelték a testület létszámát.

A polgármester-választás tekintetében a város egy választókerületet alkotott, így minden polgár szavazata egyenlő mértékben érvényesülhetett.

A szavazás menete

[szerkesztés]
A részvétel összesített adatai[3]
jogosultak
arányában
szavazók
arányában
Választójogosult 15 795
Szavazó 6 811 43,12%
Távolmaradó 8 984 56,88%
érvénytelen / hiányzó szavazólap
polgármester-választás 94 0,65% 1,38%
képviselő-választás 210 1,33% 3,08%

A választásokat 1994. december 11-én, vasárnap bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.

Részvétel

[szerkesztés]
Hét polgár közül három ment el szavazni

A 16 ezer szavazásra jogosult polgárból kevesebb mint 7 ezer vett részt a választásokon (43%).

A polgármester-választáson közel százan szavaztak érvénytelenül (1,4%), a képviselő-választásokon több mint kétszázan (3,1%).

Eredmények

[szerkesztés]

Polgármester-választás

[szerkesztés]
A polgármester-választás eredménye
Jelölt Szervezet Szavazat
Kuti István KDNP-MDF-Nagycsaládosok 2 138 31.8%
dr. Németh Elemér Köztársaság Párt 2 026 30.2%
dr. Kernya István FKGP 1 166 17.4%
Unger Attila SZDSZ-Fidesz 747 11.1%
Vajdics László MSZP 640 9.5%
Összesen 6 717
Kuti István Kernya I. V. L.
         
Németh E. Unger A.

Képviselő-választás

[szerkesztés]
Jelöltek
száma
Egyéni választókerületek
01 02 03 04 05 06 07 08 09 10
szervezet nélküli (független) jelöltek 16 3 1 2 2 2 1 0 2 2 1 1
Szervezetek által állított jelöltek
MSZDP 1 0
Nagycsaládosok 3 0
Munkáspárt 4 0
MIÉP 6 0
Városvédők 7 0
FKGP 8 0
Köztársaság Párt 9 2
MDF-KDNP 2 0
KDNP-MDF 8 2
Fidesz 5   0
4 1
SZDSZ
6 2
 
MSZP 10 2
Összesítve 89 10


Az új önkormányzat

[szerkesztés]
Az önkormányzat összetétele
Polgármester
Kuti István KDNP-MDF-
Nagycsaládosok
Képviselő-testület
Szervezet Képviselő
SZDSZ + Fidesz 5 27,8%
MSZP 3 16,7%
KDNP-MDF 3 16,7%
Köztársaság Párt 3 16,7%
FKGP 2 11,1%
szervezet nélküli
(független) képviselők
2 11,1%
Összesen 18


Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A területi önkormányzatok vonatkozásában a települések túlnyomó többségében a megyei közgyűlés összetételéről szavazhattak a polgárok. Értelemszerűen a Budapesten élők a fővárosi közgyűlés képviselőire voksolhattak. Ugyanakkor a megyei jogú városok polgárai – az önkormányzati rendszer sajátosságaiból fakadóan – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.
  2. A lakosságszám 1994. január 1-jén 20 755 volt. A törvényben megadott táblázat szerint a 10 ezernél főnél népesebb, de legfeljebb 25 ezer lakóval bíró településeken 10 egyéni és 7 listás képviselőt lehetett megválasztani. A lakók számára lásd: Mohács. Választókerületek. Választástörténet. (Hozzáférés: 2019. február 1.)
  3. A jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma a (J) mezőben szerepel. Az alábbi ábra "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (J) és (F) mezője különbségének felel meg.