Szerkesztő:Editke83/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A dzsukuk, középiskolai tanulmányok kiegészítésére létrehozott díjfizetős magániskolák.

Az LEC, egy dzsuku Japánban
Az LEC, egy dzsuku Japánban

Ezekben a létesítményben a középiskolai tananyagot veszik részletesebben illetve, vannak olyan nagyobb vállalati dzsuku létesítmények ahol továbbtanulni kívánó diákok számára felvételi vizsga előkészítő órákat is tartanak, de ilyen típusú órák nem minden dzsukuben vannak. Azt a létesítmény ahol kimondottan csak, felső középiskolai, illetve egyetemi felvételi előkészítéssel foglalkozik, azt Jobikonak hívják. A diákok iskola után vesznek rész a dzsuku óráin, amik akár estig is el szoktak húzódni. Lényeges, hogy a dzsuku rendszer nem a kötelező oktatás része, a diákok vagy a szülők határozata miatt, de legtöbb esetben önként jelentkeznek a tanfolyamokra.

Történelmi háttér[szerkesztés]

A japán társdalomban nagyon meghatározó, hogy ki milyen iskolában végezte a tanulmányait. Minél jobb nevű felső középiskolába és egyetemen végzett az illető annál nagyobb eséllyel fog bekerülni egy jó nevű céghez.

Ezzel tisztában vannak a diákok, ezért a döntő többségű tanulók jelentkeznek felsőoktatású intézményekbe. Aminek az eredményeképpen a felvételi vizsgáknál egy kiélezett, versenyezett alakul ki. A japán oktatásban „verseny” meghatározó. A japán diákok már akár már az alsó középiskolában is elkezdik.

Lényeges, hogy minél jobb jegyeket érjenek el és a tovább tanulásán minél híresebb felső középiskolába illetve egyetemre tudjanak bekerülni. Tulajdonképpen ezek szolgálnak az árnyékoktatás kialakulásának a főtényezőjéül.

Valójában már a Heian-kor óta is léteztek magán iskolák Japánban, amik az Edo-korban érték el a virág-korukat. Viszont az első nagy változások a II. világháború után voltak, amikor nagy reformok következtek Japánban, és ezzel együtt a magániskolák is megváltoztak.

Ezt a növekedést két fontosabb tényező váltotta ki. Az egyik az volt, hogy első babyboom generációjának az idején a felvételi vizsga helyzet kiéleződött, ezzel együtt megnőtt a magániskolába járok száma is (mellékesem, annak érdekében,hogy minél jobb jegyeket érjenek el a tanulok általánossá vált a korrepetálás stílusú oktatás a dzsukukben). A másik pedig, amit fő okként is szoktak tekinteni az a 60-as években bekövetkezet magas szintű gazdasági növekedés, ami azt is eredményezte, hogy a szülök elkezdtek befektetni a gyermekeik taníttatására.

Továbbá a vállalatnál dolgozók úgynevezett „ Salaryman”ek  növekedtek. A tanulmányi háttér el kezdte befolyásolni azt, hogy milyen állást tudnak vállalni és azt hogy mennyi fizetésre tehetnek szert.

1970 ben a felső-középiskola  és a egyetemekre való tovább tanulásra jelentkezés aránya megnőtt, és a dzsukube járó tanulók száma is egyre jobban növekedett, aminek a hatására az eddig főként privát irányítású dzsukuk mellett megjelentek a nagyvállalati magániskolák is. Továbbá ebben az évben került sor a második „dzsuku boom”-ra amikor a dzsukuk száma meghaladta a dzsukube járó diákok arányát.

A dzsukuk hatékonysága megmutatkozott az diákok sikeres felvételi eredményein is aminek következménye képen a dzsukukbe járok száma meghaladta a 3000 főt is.

1997 ben Japán csökkenő társadalomba lépet, ami a magániskolákra is hatással volt. A kis-és közepes dzsukuk elkezdtek csődbe menni és a nagyvállalati dzsukuk részesedései egyre inkább növekedésnek indultak. Ma a dzsukuk piaci részesedése a nagyvállalati dzsukuknek 80%, az általánosaknak pedig 20%.

Nem mellékesen a kis-, és közepes privát- és a nagyvállalati dzsukuk mellett elkezdtek megjelenni a franchise szerű magániskolák is, amik manapság egyre gyakoribbá váltak.

A Yoyogi Seminer épülete
A Yoyogi Seminer épülete

Tantárgyak[szerkesztés]

A legtöbb dzsukuben 5 fő tantárgy van, amik az anyanyelv, társadalomtudomány, matek, természettudomány ( fizika/kémia) és az angol.

A gyámok és a diákok kérése főként, hogy az angolra, matekra és az anyanyelvre koncentrálnak főként.

Vannak másodlagos tantárgyak is ilyen a testnevelés, zene, szépművészet. Vannak dzsukuk ahol természettudományos órákon  gyakorlati feladatokat is csinálnak.

Tanfolyamok[szerkesztés]

A dzsukuk általánosan általános iskolásokat és alsó középiskolásokat foglalkoztatnak. A szülők gyermekeiknek a jövőjük érdekében, akár már általános koruktól kezdve járatják őket a dzsuku programjaira.

A diákok eleinte kisebb korban csak szüleik utasítására vesznek részt az órákon, de a többségük már alsó középiskolás korukban saját motivációból járnak magániskolákba, annak érdekébe, hogy minél jobb jegyeket érjenek le és lépést tudjanak tartani a„versenyhelyzetben”.

Az órák csak délutáni órákba szoktak folyni. Ezek a tanfolyamok heti 2-3 alkalommal vannak egy héten és 2-3 órán át tartanak.

A dzsukuben a középiskolai kötelező tananyagot tanulják. A tanfolyamokon pedig korrepetálás jellegű oktatás folyik vagyis, ha egy diáknak órán nem sikerült megértenie egy adott dolgot itt megkérdezheti, és újra elmagyarázzák neki. De ami igazán lényeges azaz, hogy itt részletesebben átveszik az anyagot és olyan dolgokra is kitérnek, amikre az iskolában nem, itt olyan dolgokat tanulnak, amikkel pluszpontokat tudnak szerezni a felvételi vizsgákon.

Lényeges, hogy a dzsukuk fő célja, hogy minél jobb jegyeket érjenek el a diákok.

Bár vannak olyan dzsukuk is, amik folytatnak felső középiskolába szóló felvételire előkészítő tanfolyamokat is, de ahol kimondottan felső-középiskolai és egyetemei felvételi vizsga előkészítőket tartanak azok a Jobiko nevezetű magániskolák, ami szintén Japán árnyékoktatás rész.

Csoportosítás[szerkesztés]

Alapvetően két dzsuku típust tudunk megkülönböztetni a nagyvállalati dzsuku-et és az általánosokat.

Nagyválallati dzsukuk[szerkesztés]

Azok a diákok járnak ezekbe a méregdrága felkészítő iskolákba, akik neves felső középiskolákba akarnak felvételizni.

Ezeknél az iskoláknál kezdéskor ki kell tölteni egy próba vizsgát, amit nagyvállalati dzsukuk esetében az intézet állít össze. Ezekre a vizsgákra elsősorban azért is kerül sor, mert ezekben felmérik az eddigi tanulmányaik alapján meg szerzettudásukat és szintjüknek megfelelően csoportokba osztják őket.

Ami a tantárgyakat illeti, ugyan azokat a tantárgyakat veszik, mint az általmos magán-iskolákban, azzal a lényeges különbséggel, hogy itt magasabb szintű témákat tanulnak, mint az általános magániskolákban. Továbbá ezekben a dzsukekben tartanak felső-középiskolába szóló felkészítő tanfolyamokat is.

A magas színvonalú oktatásban elengedhetetlenek a színvonalas tanárokat.

Nem is kérdéses, hogy a ezek a dzsukuk oda figyelnek hogy csak is a legjobb tanárok oktassák diákjaikat. ez az s mutatja hogy a nem csak a diákoknak de a tanároknak is felvételi vizsgát kell írniuk, hogy biztos legyen hogy alkalmas arra, hogy a feladatra

Szintén nem meglepő hogy nagyvállalati dzsuku tanári gárdáit híres felső-középiskolai és egyetemi tanárok. Általában másodállásban, de természetesen vannak, akik főállású tanárok is

Sokszor olyan tanárok is előfordulhatnak ezekben a drága magániskolákban, akik felvételi vizsga lapokat alítják elő. a szülők minél drágább dzsukube vagy jobikoban íratják be a gyermekeiket, annál nagyobb eséllyel kerülnek közel a tűzhöz.

Természetesen a tanároknak is megéri itt tanítani, hiszen remek az itteni fizetésük meghaladhatja a középiskolákban, de akár az egyetemen kapott fizetésüket is.

Általános dzsuku[szerkesztés]

A legtöbb kis és közepes illetve a franchise szerű dzsukuk ebbe a kategóriába tartóznak.

A tanfolyamokon részletesebben veszik a középiskolai anyagokat és előre tanulják azokat. Ellenben a nagyvállalati dzsukuk-tól itt nem bontják csoportokra a diákokat. Ezekbe a magán iskolákban a hangsúly problémás részek kiküszöbölésén van.

A tanárokat illetően, itt nem csak profi szakemberek dolgozhatnak, hanem egyetemisták is. Ami népszerű diákmunka a tanárnak készülő egyetemisták köreiben. Természetesen a felvételi vizsga tantárgyait csak szakmabeli tanár taníthatja, általában általános iskolás diákokkal tanítanak.

Az előbbiekben vázolt magán iskolák tandíjaik méregdrágák.

De ennek ellenére a legtöbb szülő mégis bevállalja ezeket a magániskolák költségeit mivel, nagyobb eséllyel jutnak be a diákok a kívánt felső-középiskolába vagy egyetemre, ha részt vesznek a dzsuku és a jobiko programjain. Ugyanis ezekben az iskolákban olyan részleteket is megtanítanak, amit az iskolai anyagok tanmenetében nem szerepelnek, de a hivatalos irányítású központi vizsgákba anyagaiban igen.

Az állami dzsuku tanfolyam havi díja kürölbelül 17000 yen (42 500 Ft) ami egész évre 200 000 yen (500 000 Ft). A egyéni dzsukukben pedig körülbelül12 000 yen (30 000 Ft) ami egész évre 140 000 yen ami egész évre (350 000 Ft)

Hivatkozások[szerkesztés]


Források[szerkesztés]