Szerkesztő:Drbogdanp/Emlékhelyek1
 |
Ez a szerkesztői lap most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Világháborús roma emlékművek[szerkesztés]
Babócsa:
I. és II. Világháborúban elhunyt cigányok emlékműve[szerkesztés]
A 230 cm-es kopjafa az I. és II. világháborúban elhunyt babócsai roma áldozatoknak állít emlékművet. Az emlékmű állíttatója: a Babócsai Cigány Kisebbségi Önkormányzat.
Nagykanizsa:
II.Világháború cigány áldozatainak emlékműve[szerkesztés]
Nagykanizsán a II. világháború cigány áldozatainak állított 3 méteres emlékművet 1991.08.03-án avatták fel, a Vár úton (az Ifjúsági parkban). A kompozíció alkotója Csávás Csaba fafaragó.
Roma vallási kegyhelyek[szerkesztés]
Balatonszentgyörgy[szerkesztés]
A 220X40 cm-es, beton és műkő, feszület Balatonszentgyörgyön található, Orsós János és Bogdán Mária magánkezdeményezése, amelyet a Batthyány utca 8. szám alatt (az előkertben) állítottak fel "Isten dicsőségére" 1968-ban.
Gádoros[szerkesztés]
A gádorosi (öntött műkő) Szűz Mária-szobor a Kossuth utca és a Fő utca kereszteződésénél található parkban kapott helyet a Roma Nemzetiségi Önkormányzat kezdeményezésére.
A talapzattal együtt az alkotás 3 méter magas, 2019.október 20-án adták át a nagyközönségnek. A szobor talapzatára rögzített márványtáblát Náfrádi György orosházi sírköves készítette.
Az emléktábla felirata: Szűz Mária tiszteletére emeltette a gádorosi Cigányság.
Kecskemét[szerkesztés]
A Cigány Jézus Kecskeméten, a műkertvárosi Assisi Szent Ferenc templom (Mártírok útja 24.) melletti parkban található. A feszületen a Krisztus-alak roma arcvonásokat visel, vele szemben egy vastag fatörzs üregében Szűz Máriát jelenítette meg az alkotó.
A kompozíciót 2011. 08. 02-án avatták fel, a holokauszt roma áldozatainak emlékére. A fa, festett fémlemezből álló emlékmű alkotója: Varga Imre festőművész, az állíttatója pedig: a Kecskeméti Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a Posta Kereszt Kör és a Műkertvárosi Templomépítő Egyesület.
Monor[szerkesztés]
Monoron, a cigánytelepen, a Czinka Panna és a Thököly utca sarkán található a kereszt[1]. Az emlékmű állíttatója és alkotója: ismeretlen.
Kb.2,70 méter magas és a talapzatán lovári és magyar nyelvű szöveg szerepel a Bibliából:
Kon mande avel, chi bishalav les./Aki hozzám jön, nem utasítom el. (Jn 6, 37)
Tura[szerkesztés]
Turán, a Fráter Lóránt utcában a helyi roma lakosság 1998-ban feszületet állíttatott fel (A vallási kegyhely létrehozását Baranyi Miklósné Edit kezdeményezte. A cigánytelep roma lakossága 300.000 forintot adott össze, a fennmaradó 228.000 forintos költséget négy fiúgyermeke vállalta magára).
A feszület talapzatának felirata szerint a település cigány hívői megköszönik Isten jóságát és áldást kérnek az életükre, az Apostolok Cselekedeteiből vett idézettel (10:34-35):
Péter így kezdte beszédét: Valóban el kell ismernem, hogy az Isten nem tesz a személyek közt különbséget, mindenki kedves előtte, aki féli és az igazsághoz igazodik, bármely nép fia is.
1956-os roma szabadságharcos[szerkesztés]
Dandos Gyula I.
Dandos Gyula 1956-os roma szabadságharcos volt. A Nyíregyháza Északi temetőjében neki állított, 2,80 méteres, jelfát 2010.02.26-án leplezte le Csabai Lászlóné, Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere és Balogh Artúr, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Az alkotás készítője Schmidt Sándor népi iparművész volt.
Dandos Gyula II.
Dandos Gyula 1956-os roma szabadságharcosnak 1993.10.22-én állított emléktáblát a Történelmi Igazságtétel Bizottsága és a POFOSZ Nyíregyházán, a Közép utca 1. szám alatt, a Szent István utca és a Béla utca sarkán.
Dandos Gyula (1938 Torockó – 1957 Szentgotthárd) fiatalon állami gondozott volt. 1947-ben a Nemzetközi Vöröskereszt segítségével jutott Svájcba. Két évvel később már a debreceni, majd a karcagi nevelőintézetekben tanult, a középiskolát Nyíregyházán kezdte el. Így lett 1956-ban a forradalmi diákság egyik szószólója. A forradalom és szabadságharc leverése után Svájcba akart visszatérni, de határátlépési kísérletei nem sikerültek. Amikor második alkalommal el akarta hagyni Magyarországot, a határőrök 1957. február 10-én lelőtték. A holttestét később sem tudták felkutatni, nem tudható, hol van elhantolva.
Romák elleni rasszista sorozatgyilkosságok emlékhelyei[szerkesztés]
Komló:
Komló városában, a Vörösmarty utcában, egy 2019. februárjában - a Belső Tűz Egyesület által - felállított terméskő és gránittábla idézi fel a 2008/2009 folyamán (romák elleni sorozatgyilkosság néven elhíresült) cigányellenes, rasszista támadássorozatot, és egyben megőrizni hivatott az áldozatok emlékét is.
Miskolc:
A romák elleni 2008/2009-es gyilkosságsorozatra emlékező táblát, Miskolc Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata kezdeményezésére, 2018.11.03-án helyezték ki Miskolcon, a települési roma önkormányzat épületének falán, a Baross utca 13-15-ben.
Nagycsécs:
A romák elleni rasszista sorozatgyilkosság első áldozatainak állított emléket a nagycsécsi temetőben a települési Roma Nemzetiségi Önkormányzat a következő szöveggel: Nagy Tiborné (40) † / Nagy József (43) † / A rasszista sorozatgyilkosság első halálos áldozatai. / Bőrük volt a bűnük! / Állíttatta: Nagycsécsi Roma Önkormányzat / A gyilkosság 10. évfordulója alkalmából. / 2018. november 03-án.
Csendőr-gyilkosságok roma áldozatai[szerkesztés]
Doboz:
A Békés megyei Doboz temetőjében 20 roma ember, tizenöt férfi, két nő és három gyermek fekszik egy tömegsírban. Ott, ahová magyar csendőrök és katonák lőtték őket. 1944 szeptember végén, október elején a magyar hadsereg kötelékében harcoló első páncélos hadosztály Sarkadon állomásozó csoportja a környék falvaiban letartóztatta azokat, akikről azt feltételezték, hogy valamilyen formában együttműködtek az oroszokhoz átállt románokkal. 50 embert fogtak el, romákat és nem romákat vegyesen. Köztük volt a helyi pap is. A cigányok bűne a visszaemlékezők szerint az volt, hogy ételt fogadtak el a beérkező katonáktól. A foglyokat a sarkadi csendőr-laktanyába szállították, ahol tábori csendőrök és katonák rettenetesen összeverték, megkínozták őket. Október 5-én délután a hadosztály-parancsnokság elrendelte a kiürítést, a foglyokat Boldizsár János csendőrőrmester és csapata Szentes felé hajtotta. Este 10 körül érkeztek a dobozi Wenckheim-kastélyhoz. Itt a cigányokat különválasztották a többiektől, akiket az épület istállójába zártak. A 20 főből álló roma csoportot (15 férfit, 2 asszonyt és 3 gyermeket) viszont továbbvitték a dobozi temetőbe. A romákat a földre fektették, sortüzet zúdítottak rájuk, majd, hogy spóroljanak a lőszerrel, kézigránátokat hajítottak rájuk. A holttesteket ezután a közelben lakó dobozi romákkal földeltették el. Az elkövetők csak 1956-ban kerültek bíróság elé. Boldizsárt életfogytig tartó, társait 5-8 év börtönbüntetésre ítélték.
A csendőri atrocitásra emlékeztető, 2 méteres, kopjafa a (pharrajimos/roma holokauszt idején) kivégzett 20 roma embernek állít emléket. 2002.10.05-én a Dobozi Cigány Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére adták át a dobozi temetőben.
Lengyel:
A második világháború idején, 1944-ben Lengyelben csendőrök vadásztak a romákra. Egytől a hatvankilenc évesig mindenkit legyilkoltak. Az áldozatok emlékhelye a lengyeli temető szélén található, az elkövetőket 1957-ben ítélték el. Az emlékoszlop kopjafaszerű, térben elforgatva az áldozatok neve és kora szerepel rajta, a tetején pedig egy lángra hasonlító faragás van.
Helyi roma közösség emlékezete[szerkesztés]
Hetvehely:
A beás cigánytelep lebontásának emlékhelye két kopjafából és egy csakrából (kerékből) áll. A hetvehelyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat állíttatta fel 2005 augusztusában. Arra emlékezteti az odalátogatókat, hogy 2005-ben volt 25 éve annak, hogy a településhez tartozó cigánytelepet felszámolták. Az emlékoszlopon beás nyelvű felirat is olvasható.
Pálfa:
Pálfán, a helyi cigányságra emlékére, 2000-ben avatott, kb.2,7 m-es, kopjafát a Pálfai Cigány Kisebbségi Önkormányzat. Az emlékoszlop alkotója, Nagy Sándor 2007.08.11-én külön táblát kapott a kopjafán, olyan személyként, akire tisztelettel gondolnak. Az emlékhelyet László József családja és barátai 2019 őszén felújíttatták, majd 2019. szeptember 29-én a felszentelésére is sor került.
Szedres:
Szedresen, az Acsádi-völgyben található egy lófejet formázó kopjafa (kb.3,20 m). Azoknak a beás cigányoknak állít emléket, akik Szatmárnémetiből az 1870-es években költöztek oda. Az emlékoszlopot 1996-ban állították fel. A Partiumból Tolnába bevándorolt beás cigányok (Szedres Acsádi-völgyi területén) negyven, félig földbe vájt épületben laktak – aminek napjainkban már nincsen nyoma, és elsősorban fafaragással foglalkoztak. Magas szintű munkamoráljuknak köszönhetően gyorsan beilleszkedtek a Szedresen lakók közösségébe.
Tengelic:
Tengelicen a beás cigány közösségre emlékeztető, fából faragott, lovat ábrázoló oszlopot (kb. 2 m-es) az Aradi utcai temetőben állították fel 1999-ben.
Véménd:
Véménden, a Libalegelőn egykor volt cigánytelepnek állít emléket az a kétnyelvű (festett fa), beás–magyar verses emléktábla, amelynek szövegét Dr. Orsós Anna költő, romológus írta. Sorai a következőket beás és magyar nyelven üzenik az utókornak: A mi beásaink itt éltek: / Sírtak, nevettek, daloltak, zenéltek / Sok fakanalat, teknőt faragtak / Tiszteld a helyet, ahol laktak.”
Árvízben elhunyt romák emléke[szerkesztés]
Báta:
Az 1956-os dunai jeges árvíz a magyarországi árvizek történetében különleges helyet foglal el, amennyiben – a korábbi jeges árvizekhez viszonyítva – vízmagassága a legnagyobb, a vízhozama pedig a legtöbb volt. Ezen természeti katasztrófa roma áldozatainak állíttatott a Bátai Roma Nemzetiségi Önkormányzat emléket, egy 2,40 m-es kopjafával.
Roma építészeti kultúra[szerkesztés]
Hetvehely:
Hetvehelyen a Roma Nemzetiségi Önkormányzat kezdeményezésére Hetvehely Község Önkormányzata felvállalta a helyi Roma Skanzen létrehozásának ügyét. Az épületeket a település lakosai építették fel, a nagyközönségnek 2014. augusztusában adtak át. A skanzen kunyhói sárból, szalmából, fahusángokból és vesszőkből épültek. Berendezésük hagyományos, azt kívánja bemutatni, hogy fél évszázaddal korábban az erdő alján hogyan éltek a helyi romák.
Hodász I.:
Az ország első Roma Tájháza Hodászon található, az Ady Endre u. 29. szám alatt . Az épített örökség három épületből áll. Az építmények célja bemutatni a térségben élő romák lakhatási lehetőségeit 1920–1970 között. 2001-ben, Rézműves Melinda roma etnográfus hozta létre a helyiek támogatásával.
Az épített örökség három részből áll: 1. egy kétosztatú szoba-konyhás felújított, sár falazatú, nádtetős házból , amely az 1950-60 -as évek lakhatási lehetőségeit mutatja be. 2. egy félig földbe ásott, sár falazatú, náddal fedett putriból (veremház), amely az 1920-30-as évek lakhatási lehetőségeit ábrázolja. 3. egy kétosztatú, szilikát falazatú cseréptetős felújított épületből, amely az 1970-80-as évek lakáskultúráját mutatja be.
A látogató megtekintheti az épületeket, azok berendezéseit, valamint a hagyományos roma mesterségek használati tárgyait.
Hodász II.:
Az 1940-es évek közepén a hodászi roma közösség vályogból kápolnát épített Hodászon, amit a helyi lelkész, Sója Miklós fővárosi kapcsolatainak köszönhetően fel tudtak szerelni régi templomi bútorokkal is. A későbbiekben bővítették a kápolnát, mert VI. Pál pápa személyes adományt küldött Hodászra, 1991-ben pedig, a görögkatolikus egyház templomépítkezésbe kezdett, amihez a későbbiekben nemzetközi támogatók is csatlakoztak. A görögkatolikus cigány templomot 1995-ben avatták fel a Vatikán küldöttei és állami vendégek jelenlétében. A vallási központban található egy vörös márványból készült emléktábla Sója Miklós görögkatolikus esperes parókus tiszteletére, valamint az első görögkatolikus cigány templom keresztje, amit a felirat szerint: Isten dicsőségére Rétháti Kálmán és neje emeltetett 1988-ban.
A görögkatolikus templom helyszíne: Hodász, Sója Miklós u. 6. Az épület és az ikonosztázion terveit: Csanády Gábor készítette, az ikonok: Janka Gábor művei.
Rinyaújlak:
Rinyaújlakon a Rinyamenti Hátrányos Helyzetű Emberek Egyesülete, 2020.08.15-én Roma Skanzent adott át a nagyközönségnek Roma Kulturális és Hagyományőrző Park néven, amelyben három korhű ház, 1 kemence és 1 szabadtéri tűzhely található.
A Rinyamenti Hátrányos Helyzetű Emberek Egyesülete célul tűzte ki, hogy a régióban olyan közösségi teret hoz létre, amely segít megismertetni a helyi roma és nem-roma lakossággal a cigányság 100 évvel ezelőtti életkörülményeit.
A Roma Kulturális és Hagyományőrző Park kialakítása másfél évet vett igénybe. Kegyhelyet is kialakítottak, ahol Szűz Mária-szobrot helyeztek el.
Vérvád roma áldozatainak emléke[szerkesztés]
Kemence:
II.József uralkodása idején, 1782-ben, Magyarországon elterjedt az az álhír, hogy a birodalom területén a romák embereket tüntettek el, gyilkoltak meg, ettek meg. Az elfogott cigányokat megkínozták, ezért félelmükben mindent bevallottak, amivel vádolták őket. A kikényszerített vallomások után többüket ki is végezték Kemencén, a Nyúzó-völgyben. Az ügy nagy port kavart, II.József vizsgálatot indított, mert elfogadhatatlannak tartotta, hogy az országában emberevéssel vádolnak más embereket, s a nyomozás alapján ki is derült, hogy az összes eltűnt ember él, csak nem tartózkodtak a lakóhelyükön. Az is kiderült: sem gyilkosság, sem „emberevés” nem történt, a romákat ártatlanul végezték ki. Ennek nyomán II. József a halálos ítélet jogát megvonta a magyar hatóságoktól, azt császári jognak tartotta meg, azaz 1782-től a „Kalapos király” uralkodói engedélye nélkül, Magyarországon senkit nem végezhettek ki.
Kemencén, a Nyúzó-völgyben, 1982. augusztusában, a roma vérvád 200. évfordulóján, felállítottak egy (20x220 cm-es) emlékművet. A bitófát szimbolizáló kopjafa, roma értelmiségiek szervezésében, roma középiskolások által került a helyére, az alkotója: Kosár Ferenc volt.
Szkinhedtámadás roma áldozatának emléke[szerkesztés]
Salgótarján:
Danyi Zoltán roma mártír emléktáblája: Salgótarjánban található, a Forgách Antal utca 16. számú ház falán. Az emléktábla állítása három roma szervezet összefogásának köszönhető: egy helyi (Salgótarján Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata), egy megyei (Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége) és egy országos (Idetartozunk Egyesület).
Danyi Zoltán csendes, fiatal, salgótarjáni munkás volt, aki nem bántott senkit. 1992.11.06-án szkinhedek gyilkos erőszakának áldozata lett. Egy farúddal ütötték-verték, majd rugdosták meg, aminek következtében a helyszínen elhunyt. 28 év elteltével, 2020.02.20-án a roma közösség 50x40 cm-es (fekete gránit) emléktáblát állított neki a következő szöveggel: Danyi Zoltán (1960–1992) / A rendszerváltás után elszabaduló rasszizmus első halálos áldozata, akit a szkinhedek meggyilkoltak. Emléke legyen áldott!
Romák felemelkedését segítők emléke[szerkesztés]
Bicske:
Kerecsendi Kiss Márton (eredeti neve: Kis Márton István) (Kerecsend, 1917.06.28. – Cleveland, 1990.02.23.) költő, író, szerkesztő. Győrben és Egerben tanult, a budapesti tanítóképző intézetben diplomázott. 1945-ben emigrált, Németországban, Olaszországban, 1947-től Argentínában, majd 1957-től Kanadában élt, aztán az USA-beli Clevelandbe költözött, ahol városi tisztviselőként dolgozott, s ott is halt meg 1990-ben. Bicske Város Önkormányzata 2006. március 15-én tüntette ki posztumusz díszpolgári címmel, aztán 2014-ben emlékházat is avattak a tiszteletére abban az épületben, ahol 1938-tól működtette Magyarország első cigány iskoláját.
Emléktáblája (kb.65x40 cm-es gránit) Bicskén, a Kerecsendi Kiss Márton emlékház (Bihari u. 9.) falán található. Állíttatói Bicske Város Önkormányzata, Bicske Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata, egy Roma Civil Szervezet és a Magyarország kormánya voltak. Az emléktábla átadására 2014-ben került sor. A rajta lévő szöveg szerint: Kerecsendi Kiss Márton bicskei cigány iskolája az országban az első volt, 1938 és 1944 között ő maga is tanított benne.
Békés:
A cigányság felemelkedését elősegítők (40x50 cm-es, vésett márványból készült) emléktáblája Békésen található, a Táncsics utcában. Az emléktábla szövege szerint: a Békési Cigány Kisebbségi Önkormányzat Antóni Pálnak, Ásós Gézának, Bodoczki Mihálynak, Flóra Jánosnak, Fekete Mihálynak, Földesi Józsefnek, Flóra Józsefnek és Surmann Lászlónak kíván emléket állítani vele a cigányság felemelkedéséért végzett áldozatos munkájukért.
Az emléktábla eredetileg, a Soványház utcai Közösségi Ház udvarán volt kihelyezve, 2001-ben avatta fel Kósáné Kovács Magda. Később átkerült a Polgármesteri Hivatalba, míg nem a Békési Cigány Kisebbségi Önkormányzat azt indítványozta, hogy a Táncsics utca mellett lévő közterületen legyen elhelyezve.
Romák emléke más nemzetiségekkel a köztérben[szerkesztés]
Csobánka
A 2011.10.16-án átadott Nemzetiségek Életfái Emlékpark, öt - Csobánkán - élő nemzetiségnek állít (egyenként 2 méteres) kopjafával és három emléktáblával emléket. A kopjafák – balról jobbra – a szlovák, roma, magyar, német és szerb nemzetiségekre emlékeztetnek, a felállításuk pedig a helyi nemzetiségi önkormányzatok adományainak köszönhető.
Gödre:
A magyarországi német és roma közösséget is szimbolizáló Életfa a baranyai Gödrén található, a falumúzeum udvarán. A műalkotást 2007-ben adták át. Kivitelezői Semes-Bogya Eszter, Kutasi Gyula és Halovács Béla fafaragók voltak. A többfelé elágazó műalkotáson, a fatörzs egyrészt szimbolizálja a Gödréhez csatolt baranyai kisebb településeket (Szénás, Szentmárton, Kiskeresztúr), másrészt emléket állít a magyarországi németségnek és cigányságnak is. A romákat egy csakra (kerék) jelképezi, emlékeztetve az őshazára, Indiára, valamint a cigányság vándorló életmódjára, a folyamatos migrációra.
Piliscsaba:
A piliscsabai Ősök parkja a helyi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésre jött létre a település plébániatemploma közelében. Szák Kocsis Pál fafaragó munkája, 2002-ben adták át. A (2x2x6 m-es) szoborkompozíció a település roma, magyar, zsidó, német és szlovák őseinek állít emléket.
Roma zarándokhely[szerkesztés]
Csatka:
Cigány kápolna és feszület található Csatkán. A kegyhelyet 2006-ban adták át, s kiemelt fontosságú elemévé vált a romák vallásosságának. Az Országos Roma Önkormányzat előbb feszületet készíttetett egy cigány származású művésszel, melyre 2004-ben, Rómában kérte és kapta II.János Pál pápa áldását, azt követően pedig (adományozó magánszemélyek támogatásával) Cigány kápolnát is építtetett a feszület befogadására. A kápolnában oltár nincs, a feszület a szakrális tér közepén áll, a falakon körben a pápánál tett látogatásról készült fényképek láthatók.
- ↑ Nem feszület, mert nincs rajta Jézus-alak