Szentháromság-szobor (Komárom)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szentháromság-szobor
Komárom-Szentháromság-szobor.JPG
Település Komárom
Cím Klapka György tér
Építési adatok
Építés éve 1715
Rekonstrukciók évei 1803, 1870, 1927, 1992
Hasznosítása
Felhasználási terület szentháromság szobor
Egyéb jellemzők
Nevezetességei Komárom legrégebbi köztéri szobra
é. sz. 47° 45′ 26″, k. h. 18° 07′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 26″, k. h. 18° 07′ 46″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentháromság-szobor témájú médiaállományokat.

A komáromi Szentháromság-szobor a város legrégebbi köztéri szobra. A város főterének, a Klapka-térnek nyugati oldalán fekszik, a Zichy-palotával szemben, a volt Kovách-gyógyszertár előtt. 1715-ben állították fel hálaadásul az 1710-1711. évi pestisjárvány után.

A város lakói már 1703 decemberében fogadalmat tettek Szentháromság-szobor felállítására, mivel az osztrák kézen levő várost Rákóczi kurucai ostrommal fenyegették. Az ostrom hosszas alkudozás és tetemes anyagi áldozatok árán elmaradt, a fogadalmat azonban nem tartották be.

1710 januárjában pusztító pestisjárvány vette kezdetét Komáromban. Cserkó János plébánosnak sikerült rávennie a városi tanácsot a szobor felállítására. Kezdetben egy ideiglenes faszobrot állítottak fel, majd 1714. február 2-án a komáromi jezsuita rend főnöke letette a kőszobor alapkövét, melyet 1715. Szentháromság vasárnapján avattak fel. Az oszlop csúcsán a Szentháromságot ábrázoló szoborcsoport áll, a talapzaton pedig öt szentnek a szoboralakja: Páduai Szent Antal, Szent Sebestyén, Szent Rókus, Szent Rozália, Borromei Szent Károly. A szentekról latin hexaméterekből álló kronogramok emlékeznek meg.

A szobrot 1803-ban, 1870-ben, 1927-ben, 1992-ben is felújították. 1940-ben a Szent Sebestyén szobrot újjal cserélték fel, 1970-ben a négy évvel korábbi vandál rongálás nyomait tüntették el. A szobor előtt a 19. században piac működött, itt volt a madárbörze és a szegényeknek szánt adományokat gyűjtő persely is.

Források[szerkesztés]

  • Mácza Mihály: Komárom – történelmi séták a városban, Madách, 1992, 24 p.