Ugrás a tartalomhoz

Szemjon Aronovics Gersgorin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szemjon Aronovics Gersgorin
SzületettСемён Аронович Гершгорин
1901. augusztus 24.[1][2]
Pruzsani
Elhunyt1933. május 30. (31 évesen)[1][2]
Leningrád
Állampolgársága
Foglalkozásamatematikus
IskoláiNagy Péter Szentpétervári Műszaki Egyetem (–1923)
SablonWikidataSegítség

Szemjon Aronovics Gersgorin, oroszul: Семён Аронович Гершгорин, belarusz nyelven: Сямён Аронавіч Гершгорын, jiddisül: סמיון ארונוביץ גרשגורן (Pruzsani, 1901. augusztus 24.Leningrád, 1933. május 30.) fehéroroszországi születésű szovjet-zsidó[3] matematikus, aki a matematika numerikus módszerei terén elért eredményei révén vált híressé. Legismertebb felfedezése a róla elnevezett Gersgorin-tétel (amely Gersgorin körtétele néven is ismert). Ez lehetőséget ad a komplex test fölötti négyzetes mátrixok sajátértékeinek hatékony közelítésére.

Pályafutása

[szerkesztés]

Pruzsaniban született, az akkor még az Orosz Birodalomhoz tartozó Fehéroroszországban. Petrográdban (a mai Szentpéterváron) járt műszaki egyetemre, ahol 1923-ban végzett.[2]

Az 1920-as években úttörő kutatásokat végzett az analóg (előbb mechanikus majd elektromos) számítóeszközök kifejlesztése terén. Ezek segítségével különböző komplex változós függvényeket modellezett, illetve egyes parciális differenciálegyenletek numerikus megoldásait határozta meg.[2] Különösen kiemelkedő 1929-es cikke, amelyben a Laplace-egyenlet közelítő megoldására használható elektromos hálózat működését írja le.[4]

Szintén jelentős alkalmazott matematikai kutatásokat végzett mechanikai és gépészeti területeken: vizsgálta az elaszticitást, a vibrációkat, a hidrodinamikát és módszert dolgozott ki a repülőgépek szárnyszelvényeinek tervezésére.[2]

Legismertebb eredménye a Gersgorin-tétel vagy Gersgorin körtétele néven ismert tétel, amely lehetővé teszi a mátrixok sajátértékeinek egyszerű mátrixaritmetikai eszközök segítségével történő közelítő kiszámítását. Ez 1931-ben jelent meg német nyelven a Szovjet Tudományos Akadémia folyóiratában.[5]

1930-ban a Leningrádi Politechnikai Intézetben professzori kinevezést kapott. Ezzel párhuzamosan a Turbinakutató Intézet mechanikai osztályát is vezette.[6]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven)
  2. a b c d e MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  3. Jewish Mathematicians. www.jinfo.org. (Hozzáférés: 2021. április 10.)
  4. Гершгорин С.А. (1929). „Об электрических сетках для приближенного решения дифференциального уравнения Лапласа”. Журнал прикладной физики 6 (3-4), 3-29. o.  
  5. S. Gerschgorin (1931). „Über die Abgrenzung der Eigenwerte einer Matrix”. Известия Академии наук СССР. [2020. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 10.)  
  6. Varga, Richard S. (2004. július 23.). „Geršgorin and His Circles” (angol nyelven). Springer Series in Computational Mathematics. DOI:10.1007/978-3-642-17798-9. ISSN 0179-3632.