Szellemi termelési mód

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A szellemi termelési mód Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor "A szellemi termelési mód" című könyvében szereplő kifejezés. A kötetben kifejtett gondolatmenet szerint a tőkés termelési módot felváltó következő változat a szellemi termelési mód lehet.

A szellemi alkotások (szellemi termékek) jellemzője, hogy felhasználásuk során nem semmisülnek meg, nem használódnak el, így korlátlanul megoszthatóak. Ez alapvetően megkülönbözteti őket az anyagi termékektől. Ez a különbség az alapja annak, hogy a szellemi termelési mód - mint újfajta termelési mód - gondolata felvetődhet, ugyanis a hagyományos árucsere, és ennek fejlettebb változata, a "piac" az anyagi termékek cseréjére alakult ki, így nem optimális eszköze a szellemi termelők együttműködésének.

Tulajdonképpen minden termelő tevékenységnek van szellemi mozzanata is, és a technológiai fejlődés során ennek a mozzanatnak a jelentősége egyre növekszik. Amennyiben a szellemi termelés válik a termelés meghatározó elemévé (ezzel foglalkozik az emberek meghatározó része, és ez válik a társadalmi összmunkaidő-ráfordítás meghatározó, illetve az értéktermelés meghatározó elemévé) akkor az ehhez igazodó együttműködési formák válnak meghatározóvá, és ezért új termelési módról, a szellemi termelési módról beszélhetünk. A Kapitány házaspár a szellemi termelési mód fogalmát és jellemzését Marx társadalomfilozófiájából kiindulva, de azzal több helyen vitatkozva vezeti le.

A szellemi termelési mód néhány jellemzője[szerkesztés]

A Kapitány házaspár munkája alapján:

  • Autonóm individuumok részvétele (szabad emberek szabad társulása),
  • Plurális de nem relativizáló megközelítés (az eltérő vélemények meghallgatása, hasznosítása konszenzusra törekedve az objektív igazság felismerése érdekében),
  • Minőség-elv (a mennyiség-elv helyett),
  • Az egész emberiséghez (emberi-nemhez) kapcsolódás (az önzésen,  részérdekeken, nacionalizmuson felülemelkedés),
  • Innovatív (újító), Menedzselő (szervező) és társadalomkritikai elemek integrálása a gondolkodásban és cselekvésben,
  • Hosszú távú gondolkodás; az egymás kölcsönös gazdagítása a cél, nem rövidtávú az egyes tranzakciókra vonatkoztatott költség-haszon optimalizálás.
  • Jellemzően mindenki termelő és fogyasztó is egy személyben

Jegyzetek[szerkesztés]

A szellemi termelési mód megvalósulására - a pénz és árú viszonyok megtartása mellett - a feltétel nélküli alapjövedelem intézménye lehet az egyik forma.

A szellemi termelési mód egyes elemei, "csírái" jelenleg is megfigyelhetők az internet világában az "open-source" kultúrában (pld. a wikipedia működésében)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]