Szeder Fábián János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szeder Fábián János
Szeder Fábián János.png
Született 1784. június 24.
Csáb
Elhunyt 1859. december 13. (75 évesen)
Komáromfüss
Foglalkozása újságíró

Szeder Fábián János OSB (Csáb,[1] 1784. június 24.[2]Komáromfüss,[3] 1859. december 13.) bencés áldozópap és tanár. Széles körű irodalmi tevékenységet folytatott, részt vett számos irodalmi lap szerkesztésében.

Életútja[szerkesztés]

Szeder Fábián síremléke a füssi temetőben

1793-tól szülőfalujában, majd Komáromban tanult; 1797-ben Esztergomban a költészetet Révay Miklós, a szónoklatot 1798-ban Kulcsár István alatt tanulta. 1800-tól a bölcseleti tanfolyamot a pozsonyi akadémián hallgatta. 1802-ben Esztergomban írnoki, 1803-ban Nagyszombatban gazdasági hivatalnok.
1803. november 5-én Pannonhalmán a Szent Benedek-rendbe lépett. Teológiai tanulmányait Győrött és Pannonhalmán végezte. 1808. augusztus 23-án fölszentelték.

Gimnáziumi tanár volt 1808-1811 között Esztergomban a szónoklati, 1811-1812 között Győrött a költészeti osztályban, majd 1812-1813 között igazgató lett ugyanitt. Tanított továbbá Sopronban és Dömölkön is. 1817-19 között házfőnök és gimnáziumi igazgató Győrött, 1819-24-ben Nagyszombatban, 1824-26-ban Komáromban, 1826-30-ban Esztergomban.
1830-32 között Pannonhalmán a rend III. évi bölcselethallgatóinak a nevelés-, esztétika-, oklevéltan és tanmódszer tanára volt; mi közben a pénz-, ásvány- és régiséggyűjteményeknek elrendezésével foglalkozott.

Tiszteletére állíttatott mellszobra szülőfalujában, Csábon

1831. február 17-én az MTA levelező tagjának választotta, melyről azonban hat év múlva (1837) lemondott. 1832-ben Pannonhalmán levéltárnokká, majd 1838-ban könyvtárnokká nevezték ki. 1823-ban vették fel a római arkádiai társaságba, akik közt Ilissia Amintas nevet viselt.

Elismerést aratott a pannonhalmi főmonostor tövében elterülő kert átalakításával. Különös gondot fordított az eperfák termesztésére, és ezért a helytartótanács meg is jutalmazta. 1841-től a rend füssi jószágát kormányozta.

Munkái[szerkesztés]

Számos cikk, értekezés, elbeszélés, vígjáték, költemény jelent meg tőle a következő hírlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben: Aurora, Szépliteraturai Ajándék, Koszorú, Hasznos Mulatságok, Kedveskedő, Uránia, Felsőmagyarországi Minerva, Tudományos Gyűjtemény, Regélő, Egyházi Tár. Szerkesztette az Uránia nemzeti almanachot új esztendei ajándékul 1828-33-ban Esztergomban.
Kéziratban maradt művei a pannonhalmi könyvtárban: Magyar-latin-német szótár, 2 rét 1066 lap; Melyek a magyar nyelvben a tiszta gyökök? 4 rét 125 lap; Magyar grammatika, 4 rét 310 lap, néhány színmű, oklevéltan, széptan, egyházi beszédek és hat rendbeli szakkatalógus a pannonhalmi könyvtár példányairól.

Horváth István ösztönzésére a Tudományos Gyűjtemény pályázatára népismereti tanulmányt írt a palócokról, amely a szakirányú magyar néprajzi érdeklődés egyik elindítója lett.[4]

Művei[szerkesztés]

  • Öröm dal (Győr, 1818)
  • Ode dicata a gymnasio r. Jaurinensi ord. S. Benedicti (1819)
  • A palóczokról (1819) – hasonmás kiadás, Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2005, ISBN 80-8062-260-4
  • A katholikusok tanítása a protestantismusra nézve... (Ford. németből. Nagyszombat, 1820)
  • Válogatott darabok (Néhány jeles honi munkákból a magyar olvasást kedvelő ifjúság számára szedettek ki. 1821)
  • Ázael halála, avagy Dina elragadtatása (Pest, 1826)
  • Kisded köszöntő zsebkönyv az ifjúság számára... (Esztergom, 1837)
  • Nepomuk Szent Jánoshoz való ájtatosság (1829)
  • Örömének (1829)
  • Örömvers

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Magyar katolikus lexikon szerint Csáb. A pannonhalmi levéltárban őrzött önéletrajzában azt írja, hogy Csábon született.
  2. A Magyar katolikus lexikon szerint június 23.
  3. A Magyar katolikus lexikon szerint Füss.
  4. Magyar néprajzi lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]