Szeder Fábián János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szeder Fábián János
Szeder Fábián János.png
Született 1784. június 24.
Csáb
Elhunyt 1859. december 13. (75 évesen)
Komáromfüss
Foglalkozása újságíró

Szeder Fábián János OSB (Csáb,[1] 1784. június 24.[2]Komáromfüss,[3] 1859. december 13.) bencés áldozópap és tanár. Széles körű irodalmi tevékenységet folytatott, részt vett számos irodalmi lap szerkesztésében.

Életútja[szerkesztés]

Szeder Fábián síremléke a füssi temetőben

1793-tól szülőfalujában, majd Komáromban tanult; 1797-ben Esztergomban a költészetet Révay Miklós, a szónoklatot 1798-ban Kulcsár István alatt tanulta. 1800-tól a bölcseleti tanfolyamot a pozsonyi akadémián hallgatta. 1802-ben Esztergomban írnoki, 1803-ban Nagyszombatban gazdasági hivatalnok.
1803. november 5-én Pannonhalmán a Szent Benedek-rendbe lépett. Teológiai tanulmányait Győrött és Pannonhalmán végezte. 1808. augusztus 23-án fölszentelték.

Gimnáziumi tanár volt 1808-1811 között Esztergomban a szónoklati, 1811-1812 között Győrött a költészeti osztályban, majd 1812-1813 között igazgató lett ugyanitt. Tanított továbbá Sopronban és Dömölkön is. 1817-19 között házfőnök és gimnáziumi igazgató Győrött, 1819-24-ben Nagyszombatban, 1824-26-ban Komáromban, 1826-30-ban Esztergomban.
1830-32 között Pannonhalmán a rend III. évi bölcselethallgatóinak a nevelés-, esztétika-, oklevéltan és tanmódszer tanára volt; mi közben a pénz-, ásvány- és régiséggyűjteményeknek elrendezésével foglalkozott.

Tiszteletére állíttatott mellszobra szülőfalujában, Csábon

1831. február 17-én az MTA levelező tagjának választotta, melyről azonban hat év múlva (1837) lemondott. 1832-ben Pannonhalmán levéltárnokká, majd 1838-ban könyvtárnokká nevezték ki. 1823-ban vették fel a római arkádiai társaságba, akik közt Ilissia Amintas nevet viselt.

Elismerést aratott a pannonhalmi főmonostor tövében elterülő kert átalakításával. Különös gondot fordított az eperfák termesztésére, és ezért a helytartótanács meg is jutalmazta. 1841-től a rend füssi jószágát kormányozta.

Munkái[szerkesztés]

Számos cikk, értekezés, elbeszélés, vígjáték, költemény jelent meg tőle a következő hírlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben: Aurora, Szépliteraturai Ajándék, Koszorú, Hasznos Mulatságok, Kedveskedő, Uránia, Felsőmagyarországi Minerva, Tudományos Gyűjtemény, Regélő, Egyházi Tár. Szerkesztette az Uránia nemzeti almanachot új esztendei ajándékul 1828-33-ban Esztergomban.
Kéziratban maradt művei a pannonhalmi könyvtárban: Magyar-latin-német szótár, 2 rét 1066 lap; Melyek a magyar nyelvben a tiszta gyökök? 4 rét 125 lap; Magyar grammatika, 4 rét 310 lap, néhány színmű, oklevéltan, széptan, egyházi beszédek és hat rendbeli szakkatalógus a pannonhalmi könyvtár példányairól.

Horváth István ösztönzésére a Tudományos Gyűjtemény pályázatára népismereti tanulmányt írt a palócokról, amely a szakirányú magyar néprajzi érdeklődés egyik elindítója lett.[4]

Művei[szerkesztés]

  • Öröm dal (Győr, 1818)
  • Ode dicata a gymnasio r. Jaurinensi ord. S. Benedicti (1819)
  • A palóczokról (1819) – hasonmás kiadás, Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2005, ISBN 80-8062-260-4
  • A katholikusok tanítása a protestantismusra nézve... (Ford. németből. Nagyszombat, 1820)
  • Válogatott darabok (Néhány jeles honi munkákból a magyar olvasást kedvelő ifjúság számára szedettek ki. 1821)
  • Ázael halála, avagy Dina elragadtatása (Pest, 1826)
  • Kisded köszöntő zsebkönyv az ifjúság számára... (Esztergom, 1837)
  • Nepomuk Szent Jánoshoz való ájtatosság (1829)
  • Örömének (1829)
  • Örömvers

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Magyar katolikus lexikon szerint Csáb. A pannonhalmi levéltárban őrzött önéletrajzában azt írja, hogy Csábon született.
  2. A Magyar katolikus lexikon szerint június 23.
  3. A Magyar katolikus lexikon szerint Füss.
  4. Magyar néprajzi lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]