Ugrás a tartalomhoz

Szüdi György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szüdi György
SzületettKellner György
1909. július 25.
Újpest
Elhunyt1964. szeptember 1. (55 évesen)
Budapest XII. kerülete
Állampolgárságamagyar
SzüleiKellner Márk
Singer Margit
Foglalkozásaköltő
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Szüdi György témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szüdi György, született Kellner (Újpest, 1909. július 25.[2]Budapest, 1964. szeptember 1.)[3] költő.

Életpályája

[szerkesztés]

Kellner Márk kereskedő és Singer Margit (1886–1927) fia.[4] Szüleinek önálló kis kalaposüzlete volt. Édesanyja volt a masamód, édesapja az anyagbeszerző, a küldönc, a kereskedő. Édesanyja egyre súlyosbodó betegsége miatt tönkrementek, az első világháború kirobbanásakor már alkalmazottként dolgoztak az üzletben. Anyja halála után a család felbomlott. Ő nagynénjéhez, Frida nénihez került, aki piaci kofa volt. Frida néni nagyon sokat dolgozott, csipkét, gombot árult az újpesti piacon. Mire a polgárit elvégezte, édesapja is meghalt, így nem tanulhatott tovább, sokáig alkalmi munkákat végzett, míg nem munkát kapott a H.P.S. Szövőgyárban. Itt találkozott a munkásmozgalommal, majd belépett a szakszervezetbe, és bekapcsolódott a sztrájkmozgalomba. Elvesztette állását, feketelistára került. Fiatalkorában Franciaországba került, munkásként dolgozott Párizsban, Marseille-ben, a Riviérán. Párizsban ismerkedett meg a marxizmussal. 1930 körül belépett a Szociáldemokrata Pártba, 1931-ben onnan kilépve belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Tevékenysége miatt sokszor volt börtönben.

1930-tól írt verseket. Verseiben a külvárosok világának életét, gondjait mutatta be. A második világháború befejeződése után gazdasági, irodalmi funkciókat viselt, de költészetében megmaradt a külvárosok, a munkások, a gyárak témakörénél. Versei egyszerűek, négysorosak, a népi költészet elemeit viselte.

Felesége Bőhm Zsuzsanna volt, akit 1951-ben Budapesten vett nőül.

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Kitagadva (1939)
  • Három leány. Mese; s. n., (Budapest, 1942)
  • Sötét évek után (1947)
  • Bányász vagyok (1951)
  • A forradalom katonája (1951)
  • Megy a traktor (1952)
  • A szeleburdi tapsi (1953)
  • Tiszta hittel (1954)
  • Vitéz László. Mese az örökké fiatal magyar népről; Ifjúsági, (Budapest, 1955)
  • Vitéz László (1955)
  • Esztendők (1956)
  • Szerelmünk – az élet (1958)
  • Magunk törvénye (1963)
  • Miénk e század (1986)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]