Szüdi György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szüdi György
Született Kellner György
1909. július 25.
Újpest
Elhunyt 1964. szeptember 1. (55 évesen)
Budapest XII. kerülete
Állampolgársága magyar
SzüleiKellner Márk
Singer Margit
Foglalkozása költő
Sírhely Farkasréti temető

Szüdi György, született Kellner (Újpest, 1909. július 25.[1]Budapest, 1964. szeptember 1.)[2] költő.

Életpályája[szerkesztés]

Kellner Márk kereskedő és Singer Margit (1886–1927) fia.[3] Szüleinek önálló kis kalaposüzlete volt. Édesanyja volt a masamód, édesapja az anyagbeszerző, a küldönc, a kereskedő. Édesanyja egyre súlyosbodó betegsége miatt tönkrementek, az első világháború kirobbanásakor már alkalmazottként dolgoztak az üzletben. Anyja halála után a család felbomlott. Ő nagynénjéhez, Frida nénihez került, aki piaci kofa volt. Frida néni nagyon sokat dolgozott, csipkét, gombot árult az újpesti piacon. Mire a polgárit elvégezte, édesapja is meghalt, így nem tanulhatott tovább, sokáig alkalmi munkákat végzett, míg nem munkát kapott a H.P.S. Szövőgyárban. Itt találkozott a munkásmozgalommal, majd belépett a szakszervezetbe, és bekapcsolódott a sztrájkmozgalomba. Elvesztette állását, feketelistára került. Fiatalkorában Franciaországba került, munkásként dolgozott Párizsban, Marseille-ben, a Riviérán. Párizsban ismerkedett meg a marxizmussal. 1930 körül belépett a Szociáldemokrata Pártba, 1931-ben onnan kilépve belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Tevékenysége miatt sokszor volt börtönben.

1930-tól írt verseket. Verseiben a külvárosok világának életét, gondjait mutatta be. A második világháború befejeződése után gazdasági, irodalmi funkciókat viselt, de költészetében megmaradt a külvárosok, a munkások, a gyárak témakörénél. Versei egyszerűek, négysorosak, a népi költészet elemeit viselte.

Felesége Bőhm Zsuzsanna volt, akit 1951-ben Budapesten vett nőül.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Főbb művei[szerkesztés]

  • Kitagadva (1939)
  • Három leány. Mese; s. n., (Budapest, 1942)
  • Sötét évek után (1947)
  • Bányász vagyok (1951)
  • A forradalom katonája (1951)
  • Megy a traktor (1952)
  • A szeleburdi tapsi (1953)
  • Tiszta hittel (1954)
  • Vitéz László. Mese az örökké fiatal magyar népről; Ifjúsági, (Budapest, 1955)
  • Vitéz László (1955)
  • Esztendők (1956)
  • Szerelmünk – az élet (1958)
  • Magunk törvénye (1963)
  • Miénk e század (1986)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]