Szívsebészet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A képen két szívsebész látható, miközben aorto-coronariás bypasst készítenek. Jól látható az úgynevezett retraktor, mely a középen kettéfűrészelt szegycsont széttárására szolgál, megfelelő munkaterületet biztosítva a sebészek számára. A képen lefelé és jobbra irányuló ívet leírva látható továbbá az aortás kanül, mely a szív-tüdő gépben oxigenált vért pumpálja vissza a beteg artériás rendszerébe, fenntartva a keringést, miközben a szívsebészek az álló szíven dolgoznak.

A szívsebészet a sebészet azon ága, melynek célja a szív és a szívközeli nagyerek megbetegedéseinek műtéti kezelése. Ennek megfelelően a szívsebészet tárgykörébe tartozik az ischaemiás szívbetegségben végzett coronaria revaszkularizáció, vagyis aoroto-coronariás áthidalás (közismertebb nevén bypass műtét), a különböző szívbillentyűk megbetegedéseinek (az ún. vitiumoknak) a sebészi helyrállítása, a billentyűk cseréjével, vagy billentyűplasztikával, az aortagyök cseréje (az aorta billentyű egybekötött cseréjével vagy megtartásával), a veleszületett (congenitalis), a szívet és a nagyereket érintő rendellenességek helyreállítása, továbbá a szívátültetés.

Történeti áttekintés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar szívsebészet története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műtéti típusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aorto-coronariás áthidalás (bypass műtét)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az aorto-coronariás áthidalást a köznyelvben és a szakzsargonban bypass műtétként emlegetik, mely az angol terminológia (coronary artery bypass grafting, CABG) egyszerűsített alkalmazása.
Az eljárás lényege, hogy a koszorús erek elzáródott szakaszát egy megefelelő érgrafttal, vagyis a test más területéről nyert artéria, vagy véna szakasszal hidalják át. A graft, vagyis az átültetett ér, származhat a lábon felületesen futó vena saphenák valamelyikéből (v. saphena magna, v. saphena parva), az a. thoracica internából (a szegycsont belső felszínén lefelé haladó artéria), avagy az a. radialisból (az alkar hüvelykujji oldalán futó artéria). Az így nyert érszakaszokat először a helyreállítandó koszorúsérhez anasztomizálják end-to-side (vég az oldalhoz), vagyis a graft végét a koszorúsérnek az elzáródott szakaszán túli oldalához varrják. A második lépésben a graft másik végét az aortához varrják (szintén end-to-side anasztomózissal). Az utóbbi lépés természetesen nem szükséges, amennyiben az a. thoracica internát alkalmazzák, hiszen az arteria subclaviából (kulccsont alatti arteria) eredve jó vérátáramlást biztosít.
A beavatkozás elvégezhető megállított szíven (on-pump, vagyis a szívtüdőgép segítségével), vagy dobogó szíven (off-pump).

Billentyűműtétek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aortagyök rekonstrukció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az aortagyök, vagyis a főütőér kezdeti szakaszának aneurysmája (tágulata) vagy dissectiója (az aortafal rétegeinek lap szerinti szétválása) esetén - pl. Marfan szindróma esetén - szükségessé válik az aortagyök műtéti helyreállítása, vagyis műérre történő lecserélése. Ez történhet az aortabillentyű egybekötött cseréjével (Bentall-DeBono, illetve Cabrol-féle eljárás), vagy a billentyű megtartásával (ez általában a Tirone David által leírt eljárást jelenti). A rendellenes aortaszakasz pótlására egy különleges polimerből, ún. Dacronból készített műeret alkalmaznak. A Bentall-DeBono és a Cabrol-féle beavatkozások során a műbillentyű és a műér gyárilag egybeépített formáját, az ún conduitot használják az aortagyök pótlására[1].

Congenitális szívsebészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]