Szélmérő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Szélmérő (másként anemométer) a szél sebességének mérésére szolgáló meteorológiai műszer. Két fontosabb változata van: a kanalas és a légcsavaros szélmérő. Míg a kanalas szélmérőnél az irányjelző alatt egy kis tengelyen helyezkedik el 3 kanál, addig a légcsavaros megoldásnál vagy az irányjelző orrán vagy alatta egy kisebb légcsavar helyezkedik el.

A szélmérőt hivatalos körülmények között a talajfelszíntől 10 méter magasságban helyezik el.

A műszer idegen neve a görög anemosz szóból származik, amelynek jelentése: szél. A szélmérőt Leon Battista Alberti találta fel 1450 körül.

A műszer által mért szélsebesség és szélirány értékét felhasználják a meteorológiában az időjárás előrejelzésére, a repülésben és a hajózásban pedig az egyik feltétel a megfelelően kis mértékű szélerősség.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szélmérő témájú médiaállományokat.