Szántay Aladár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szántay Aladár
Született 1845. november 7.
Debrecen
Elhunyt 1900. július 8.
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása ügyvéd,
járásbíró
SablonWikidataSegítség

Szántay Adolf, írói nevén Szántay Aladár[1] (Debrecen, 1845. november 7.Budapest, 1900. július 8.)[2] ügyvéd, járásbíró.

Élete[szerkesztés]

Szülei Szántai József és Kis Sára (Kiss Sarolta), 1845. november 11-én keresztelték Debrecenben.[3][2] Iskoláit elvégezvén, Bihar vármegyének esküdtje lett. 1859-ben Pesten ügyvédi irodát nyitott. 1872-ben derecskei, majd utóbb tenkei aljárásbirónak, 1878 tavaszán pedig váci járásbírónak nevezte ki a kormány. Egyik legelső kutatója volt Debrecen őskori emlékeinek.[4] Felesége Stockinger Eugénia (Jenny) volt,[2] akit 1879 októberében jegyzett el.[5]

Cikkei a Vasárnapi Ujságban (1864. Alföldi népbabonák), a Pesti Naplóban (1865. 38. sz. Csokonai V. M. lak- és halálozás helye Debreczenben); a Hazánk és a Külföldben (1869. A czigányok magyarországi történetei, 1870. Adalék a régészet történetéhez, Alföldi babonák).

Munkái[szerkesztés]

  • Debreczen környékén s Biharmegyében és a Hajdúkerületen talált kő- és bronzkorszaki maradványokról. Debreczen, 1871.
  • Költemények. Debrecezen, 1871.
  • A romanismus. Debreczen, 1877. (Azt tanácsolja a ruméneknek, hogy az orosz helyett inkább a magyarokkal szövetkezzenek, s hogy különösen a hazánkban lakók ne kifelé keressék a jövőt, hanem idebenn).
  • Az őskori bronzgyártás hazánk területén. Nagyvárad, 1878.
  • Költemények. Budapest, 1880.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szűcs István: Szabad királyi Debreczen város történelme I. A legrégibb kortól a mai időkig (Debrecen, 1871) Negyedik fejezet. Debreczen város történetének korszakokra felosztása • Első korszak. A legrégibb időktől kezdve, a reformátiónak Debreczenbe behozataláig (1536-dik évig) • Első rész. Debreczen város külélete • Első fejezet. A legrégibb időktől Zsigmond király koráig (48. oldal)
  2. a b c Budapest IX. kerületi állami anyakönyv 1688/1900.
  3. Debreceni református egyházközség keresztelési anyakönyve, 1845. év
  4. Kiszely Gyula (szerk.): Debrecen sz. kir. város - Magyar városok fejlődése 1. (Budapest, 1931) Első könyv. Debrecen sz. kir. város múltja1. Dr. Zoltai Lajos, ny. múzeumigazgató: Debrecen sz. kir. város története a legrégibb időktől 1693-ig. 14. old.
  5. Fővárosi Lapok, 1879. október 7.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, Debrecen, 2009.