Számítógépes csalás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Az informatika térhódításával párhuzamosan megjelent egyre több, ehhez kapcsolódó bűncselekmény. Az első számítógépes bűncselekmények már az '50-es évek végére datálhatóak, legfőképpen az Amerikai Egyesült Államokban. A támadások ma már legtöbbször egyedi felhasználók ellen irányulnak, zömében bankok és bankszámlák ellen.[1]

A bűnözés szerkezetét is megváltoztatta a piacgazdaságra való áttérés, megjelentek új bűncselekmények, melyek törvényi tényállását a hatályos BTK nem tartalmazta, így a felelősségre vonás jogi akadályokba ütközött. Ilyen új bűncselekményfajta a számítógépes bűnözés. Pillanatnyilag az egyetlen, "számítógéphez köthető" bűncselekmény a BTK-ban a számítógépes csalás (computer-based fraud), mely a kiberbűnözés legelterjedtebb formája.

BTK 423-424. §

Információs rendszer vagy adat megsértése[szerkesztés]

423. §(1) Aki információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve vagy azt megsértve bent marad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki

a) az információs rendszer működését jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve akadályozza, vagy

b) információs rendszerben lévő adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény jelentős számú információs rendszert érint.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt közérdekű üzem ellen követik el.

(5) E § alkalmazásában adat: információs rendszerben tárolt, kezelt, feldolgozott vagy továbbított tények, információk vagy fogalmak minden olyan formában való megjelenése, amely információs rendszer általi feldolgozásra alkalmas, ideértve azon programot is, amely valamely funkciónak az információs rendszer által való végrehajtását biztosítja.[2]

Információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása[szerkesztés]

424. § (1) Aki a 375. §-ban, a 422. § (1) bekezdés d) pontjában vagy a 423. §-ban meghatározott bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő

a) jelszót vagy számítástechnikai programot készít, átad, hozzáférhetővé tesz, megszerez, vagy forgalomba hoz, illetve

b) jelszó vagy számítástechnikai program készítésére vonatkozó gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit más rendelkezésére bocsátja,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Nem büntethető az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha - mielőtt a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges vagy ezt megkönnyítő jelszó vagy számítástechnikai program készítése a büntető ügyekben eljáró hatóság tudomására jutott volna - tevékenységét a hatóság előtt felfedi, az elkészített dolgot a hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a készítésben részt vevő más személy kilétének megállapítását.

(3) E § alkalmazásában jelszó: az információs rendszerbe vagy annak egy részébe való belépést lehetővé tevő, számokból, betűkből, jelekből, biometrikus adatokból vagy ezek kombinációjából álló bármely azonosító.[2]

De mit jelent pontosan a "számítógépes bűnözés" fogalom? Annak ellenére, hogy a napjainkra a számítógépes bűnözés egyre elterjedtebbé, egyre jelentősebbé vált, még nincsen pontos - szakirodalom által egységesen elfogadott - meghatározása. Ennek oka vélhetően a jelenség változékonysága és sokszínűsége: amennyiben megszületik egy pontos definíció, könnyen lehet, hogy már nem sokat mond a jelenségről, annak változásai miatt.[3]

A számítógépes csalás 1996-ban a gazdasági bűncselekményeknek csupán hozzávetőleg 1 százalékát adta, 1997-ben pedig már 5 százalékát. 1999-ben és 2000-ben a számító- gépes csalás a gazdasági bűncselekmények mindössze 1,5-1,7 százalékát tette ki. A legtöbb számítógépes csalást 1998-ban regisztrálták. 1999-ben az ismertté vált bűncselekmények száma az 1997-es érték alá csökkent, és 2000-ben sem változott meg a csökkenési tendencia.[1]

A számítógépes csalásokon belül a károkozással járók szaporodása, ugyanakkor az ismertté vált bűnelkövetők számának csökkenése a számítógépes csalás „profi” szintre való áttolódására utal: a profi csaló ritkábban bukik le, viszont több bűncselekményt követ el.[4]

Kellemetlen tény, hogy bárkiből lehet elkövető és áldozat egyszerre. Az interneten barangoló személy gépe bármikor beleütközhet egy olyan szoftverbe, mely önmagát letölti a gépre és telepíti, vagy a rosszindulatú támadás áldozata lesz. Az ilyen gépeket a tulajdonos tudta nélkül képesek felhasználni bármire: fontos információt tölthetnek le a fertőzött gépről, képesek nem kívánt üzenetek ezreit szétküldeni onnan, de fel tudják használni akár más számítógép megfertőzésére is.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Dr. Pergel Józsefné (2001): A számítógépes család és egyéb számítógépes bűncselekmények, In: Statisztikai Szemle, 79. 9. sz. 763-775.
  • 2012. évi C. törvény
  • Szegediné Lengyel Piroska (2010): Számítógépes bűnözés avagy fiatalok a cyber-térben In: Hadmérnök, 5. 2. sz.
  • Kovacsicsné Nagy Katalin (2001): Igazságügyi statisztika. Rejtjel Kiadó, Budapest.