Strájmli

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
חסיד ברסלב 27.8.10.jpg

A strájmli vagy strámli szőrmekalap, amit a haszid zsidók szoktak viselni.

Egykor a kelet-európai zsidók körében népszerű, széles karimájú kalap volt, főleg a haszidok viselték sábátkor és ünnepeken. A kalap kerek, selyemből vagy bársonyból készült közepét tizenhárom barna cobolyprém vette körül illetve oldalán 13 cobolyfarok lógott, emlékeztetőül a 13 zsidó törzsre (József két fiát külön számítva), a Maimonidész által összeállított 13 hittételre és főként az Örökkévaló 13 tulajdonságára.[1] Ma is elsősorban – bár egyáltalán nem kizárólag – haszid viselet.

A strájmli alatt kisméretű kipát (jármülkét) viseltek.[2]

A strájmli egykor a lengyelek öltözékének egy darabja volt, melyet a zsidók akkor vettek át, amikor Lengyelországban a nyugati öltözködés kezdett terjedni. Ezáltal elkülönültek más lengyelektől, s a strájmli lassanként különleges zsidó viseletnek kezdett számítani. Más vélemények szerint a strájmli a negyedik lateráni zsinat rendelkezése nyomán született, ami arra kötelezte a zsidókat, hogy kalapjukra állatfarkat varrjanak.[1][2]

A vőlegény először esküvőjén teszi fel a strájmlit.[3]

Hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Strájmli témájú médiaállományokat.
  1. ^ a b Raj Tamás: Száz jiddis szó. www.zsido.hu (Hozzáférés: 2018. márc. 29.)
  2. ^ a b Somorjai László: Kóser hungarikumok: Egyedülálló tárlat a Néprajzi Múzeumban. Hetek, (2015. okt. 2.)
  3. Naftali Kraus: Veszélyben a strájmli (szőrme) ellátás. judaizmus.blogspot.hu (2009. júl. 17.) (Hozzáférés: 2018. márc. 29.)