Stùc a’ Chroin
| Stùc a' Chroin | |
 | |
| A hegy csúcsa a Ben Vorlichról | |
| Magasság | 975[1] m |
| Hely | Skócia, Loch Earn |
| Hegység | Grampian-hegység |
| Relatív magasság | 252 m |
| Típus | munro |
| Első megmászás | vadászok és pásztorok, az 1790-es évek előtt |
| Legkönnyebb útvonal | Ardvorlich - Ben Vorlich - Dubh Choirein-átjáró - Chasain-szikla |
| Elhelyezkedése | |
 Stùc a' Chroin
Pozíció Skócia térképén
| |
 é. sz. 56° 19′ 45″, ny. h. 4° 14′ 15″Koordináták: é. sz. 56° 19′ 45″, ny. h. 4° 14′ 15″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Stùc a' Chroin témájú médiaállományokat. | |
A Stùc a' Chroin (kiejtése: IPA: [s̪t̪ʰuːʰk ə xɾɔɲ]) a skóciai Loch Earn közelében található hegycsúcs, amelyet a tőle északkeletre fekvő Ben Vorlichal együtt szoktak megmászni.
Általános információk[szerkesztés]
A két csúcs a legdélebbi munrók, vagyis háromezer láb feletti skót hegyek közé tartoznak, és a skót Felföld déli részének jellegzetes tájelemei. A Stùc a' Chroin északi oldala sokkal sziklásabb, és meredekebb, mint az északkeleti szomszédjáé, hagyományos módon mégis innen, a Ben Vorlich csúcsán keresztül közelítik meg. A hegy csúcsán át húzódik Perth és Kinross és Stirling megye határa, ugyanakkor a Loch Lomond és Trossachs Nemzeti Park területén található.
A Stùc a' Chroint egy mély völgy választja el a Ben Vorlichtól, ez a Dubh Choirein-átjáró, amely a Dubh Choirein-völgy (Gleann an Dubh Choirein) végét jelenti, amely hosszan nyúlik el délkeleti irányban. A hegy északi oldala az átjáró felől nézve egy meredek sziklafalnak tűnik, ez a Chasain-szikla (Creag Chasain). A csúcstól délnyugatra található a Beinn Each nevű corbett, nyugatra pedig az Ample-völgy (Glen Ample), amely észak-déli irányban húzódik a Loch Earn és a Loch Lubnaig között. Mivel a Stùc a' Chroin még a Ben Vorlichnál is délebbre helyezkedik el, jó kilátást biztosít déli és keleti irányban, amerre nem találhatók magasabb hegyek.
Nevének második tagja, a cròthan a gael kis juhakol szóra vezethető vissza. Nevét onnan kaphatta, hogy a csúcstól délkeletre lévő völgy, a Chroin-völgy (Gleann a' Chroin) valamikor természetes lakhelyként szolgált a juhok számára, a völgyet északnyugatról a Stùc a' Chroin és a Beinn Each csúcsai zárják el a nyugati szelek elől, valamint az egyik közeli hegy, a Meall na Caora neve egyértelműen a juhokra utal, a caora jelentése juh. A stùc jelentése hegy, a beinn vagy sgùrr szavak szinonímája, így a hegy teljes neve a kis juhakol hegye, bár elfogadott az a nézet is, hogy chroin a cron szóra vezethető vissza, ami veszélyt jelent.[2]
A csúcs első meghódítói[szerkesztés]
A John Sinclair[m 1] által összeállított, huszonegy részes The Statistical Account of Scotland (Skócia statisztikai jegyzéke) egyik kötete tartalmaz egy bejegyzést, amely a Stùc a' Chroinról szól, és talán bizonyítékot szolgáltat a csúcs első megmászására. A forrás szerint a hegy tetején talált vaskarika azokhoz a pásztorokhoz tartozott, akik a hegyen éltek. A bejegyzés írója, James Robertson, aki Callander egyházközségének vezetője volt, azzal érvel, hogy a Chroin-völgy nyugati vége, vagyis közvetlenül a Stùc a' Chroin csúcsa alatti rész egy amfiteátrum-jellegű mélyedés, amely alkalmas volt állatok tartására. Ez az elmélet összhangban van a csúcs elnevezésével is, és úgy tartják, hogy a Stùc a' Chroin első meghódítói vadászok vagy pásztorok lehettek valamikor az 1790-es évek előtt.[3]
„Sokkal valószínűbb, hogy azért csinálták, hogy a vadászkutyákat hozzákössék, amikor a vadászok elmentek éjszaka pihenni, vagy a szarvasmarhákat kötötték ki, hogy ne kóboroljanak el a hegyekben [...]. Nem kell meglepődni ezen az elővigyázatosságon, mert kevés kétség fér ahhoz, hogy az eredetileg itt élők, legalábbis a sziget ezen részén, először a hegyek tetején laktak, bármennyire lehetetlennek is látszik ez az utókor számára. Még mindig lehet látni azokat a nyomokat, ahol a földet felszántották és bevetették, még a Felföld magasabban fekvő hegyein is.”
– James Robertson, Parish of Callander[4]
A túra leírása[szerkesztés]
A hegyet általában a Ben Vorlichal együtt szokták megmászni, így a leggyakoribb útvonal annak csúcsán át vezet, de ki is lehet kerülni, 600-650 méteres magasságon a Ben Vorlich nyugati lejtőin halad egy nehezen észrevehető ösvény. Ez elvezet a két hegyet elválasztó nyereghez, amely a Dubh Choirein-átjáró. Innen közvetlenül északra a Chasain-sziklán némi mászással lehet elérni a hegy észak-déli irányban elnyúló tetejét. Az Ardvorlichból induló, mindkét csúcson áthaladó túra hossza 13-14 kilométer, több mint 1100 méter szinttel.
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ Sinclair (1754-1835) skót származású politikus volt, aki az 1790-es években javasolta, hogy egyházközségenként gyűjtsék össze a földrajzi, történelmi, gazdasági információkat. Ezt úgy kivitelezte, hogy a majdnem ezer egyházközség mindegyikének küldött kérdőíveket, a helyiek begyűjtötték az információkat, Sinclair pedig 21 kötetbe rendezve megszerkesztette azokat, ezeket 1791 és 1799 között adták ki. A munka még ma is az egyik legfontosabb skót történelmi forrás. Mitchison, Rosalind: Sinclair, Sir John, first baronet (1754–1835), Oxford Dictionary of National Biography, Oxford University Press, 2004 [online kiadás] http://www.oxforddnb.com/view/article/25627 [hozzáférés: 2015. december 18.]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.hill-bagging.co.uk/mountaindetails.php?qu=S&rf=18
- ↑ Drummond, Peter: Scottish Hill Names. The origin and meaning of the names of Scotland's hills and mountains, Glasgow, Scottish Mountaineering Trust, 2010. 160. ISBN 978 0 907521 95 2
- ↑ Mitchell, Ian R.: Scotland's Mountains before the Mountaineers, Edinburgh, Luath Press Limited, 2013. 60. ISBN 978 1 909912 44 1
- ↑ Robertson, James: Parish of Callander, Sinclair, John: The Statistical Account of Scotland, Vol. 11., Edinburgh, William Creech, 1794., 574-627. 582.
Források[szerkesztés]
- http://www.walkhighlands.co.uk/perthshire/ben-vorlich.shtml (angolul)
- Townsend, Chris: Scotland [World Mountain Ranges], Milnthorpe, Cumbria, Cicerone, 2010. 120-121. ISBN 978 1 85284 442 4
- http://www.faclair.com/index.aspx?Language=en (angol-gael szótár) (angolul)
- http://www.ordnancesurvey.co.uk/resources/historical-map-resources/gaelic-placenames.html (az Ordnance Survey által kiadott szótár, amely a különböző gael eredetű földrajzi neveket sorolja fel) (angolul)
- http://www.ceantar.org/Dicts/MB2/index.html (Alexander MacBain által szerkesztett gael etimológiai szótár) (angolul)
- http://www.scotland.org.uk/guide/castles/ardvorlich-house (információ az Ardvorlich-házról) (angolul)
További információk[szerkesztés]
- http://www.lochlomond-trossachs.org/ a Loch Lomond és Trossachs Nemzeti Park honlapja) (angolul)
- http://www.visitscotland.com/info/towns-villages/callander-p235441 (információ Callander városáról, és a környék látnivalóiról) (angolul)
- http://www.visitscotland.com/info/towns-villages/loch-earn-p253631 (információ a Loch Earnről) (angolul)