Fehmarnbelt-kapcsolat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fehmarnbelt-kapcsolat
Ország
Típus
  • nemzetközi alagút
  • építés alatt
  • vasúti alagút
  • közúti alagút
TulajdonosFemern A/S
Hosszúsága18 000 m
Elhelyezkedése
Fehmarnbelt-kapcsolat (Dánia)
Fehmarnbelt-kapcsolat
Fehmarnbelt-kapcsolat
Pozíció Dánia térképén
é. sz. 54° 34′ 33″, k. h. 11° 18′ 20″Koordináták: é. sz. 54° 34′ 33″, k. h. 11° 18′ 20″
Térkép
Fehmarnbelt-kapcsolat weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fehmarnbelt-kapcsolat témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A Fehmarn-Belt híd és egy alternatív megoldás a dán és a német autópálya-hálózatban

A Fehmarnbelt-kapcsolat (dánul: Femern Bælt-forbindelsen, németül: Fehmarnbelt-Querung) egy tervezett alagút (korábbi tervváltozatokban híd) a balti-tengeri Fehmarnbelt tengerszoros alatt, a Németországhoz tartozó Fehmarn és a dániai Lolland között.

Története[szerkesztés]

A két állam 2008. szeptember 3-án államszerződést kötött a Fehmarnbelt híd felépítéséről. A 18 km széles szorost átívelő híd a tervek szerint 2018-ra készülhetett volna el.[1] A terveket 2011-ben alagútra módosították, mert így kevésbé zavarja a hajóforgalmat és az élővilágot, valamint a költségei is alacsonyabbak lehetnek. Az alagútban kétvágányos vasúti pálya és kétszer két sávos közút kapna helyet.[2] Az alagút építése 2021 január 2-án kezdődött, a kapcsolódó vasútvonalak felújítása már 2019-ben megkezdődött. Az alagút és a hozzá vezető vasútvonal felújítása előreláthatólag 2029-ban készül el teljesen.

2016-ban az építési költségeket 7,1 milliárd euróra (mintegy 2600 milliárd forintra) becsülték. További 3,5 milliárd euróra becsülték annak költségeit, hogy a német oldalon Fehmarnt bekapcsolják a német autópályahálózatba.

Ha elkészül, az alagút egy órával csökkenti majd a menetidőt közúton és két órával vasúton Hamburg és Koppenhága között, ami jelenleg 4-5 órás utat jelent.[3]

Építése[szerkesztés]

Az alagút előre gyártott vasbeton elemekből készül majd, melyet a szárazföldön építenek meg, majd hajóval a kívánt helyre úsztatnak, végül elsüllyesztik a tengerben. A tenger fenekén egy kőágyat alakítanak ki először az alagútelemek számára, majd erre kerülnek az előregyártott elemek. Végül a kész alagutat biztonsági okokból ismét betemetik.

Technikai jellemzői[szerkesztés]

Az alagút teljes hossza 18 km lesz. Kétszer két sávos autópálya és egy kétvágányos vasútvonal halad majd keresztül rajta. Az autópálya két különböző irányú forgalmi sávja külön-külön alagútban halad majd, ezek mellé egy szerviz/menekülő alagút kerül majd, végül a vasút kétszer egyvágányos alagútja. Így összesen öt, egymástól elszeparált alagutat tartalmaz majd a nagy alagút.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Német-dán híd épül a Balti-tengeren (magyar nyelven). Index, 2008. szeptember 3. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
  2. 18 kilométeres alagút épülhet Dánia és Németország közt (magyar nyelven). hg.hu, 2011. február 7. [2011. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 8.)
  3. Elkezdődött a Dániát Németországgal összekötő alagút építése

További információk[szerkesztés]