Bögölyszitkár

Bögölyszitkár
A rovar egy gyűjteményből
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota) Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera) Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota) Rend: Lepkék (Lepidoptera) Alrend: Valódi lepkék (Glossata) Alrendág: Heteroneura Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia) Tagozat: Tineina Altagozat: Sesiina Öregcsalád: Szitkárszerűek (Sesioidea) Család: Szitkárfélék (Sesiidae) Nem: Paranthrene Faj: P. tabaniformis
Tudományos név
Paranthrene tabaniformis Rottb., 1775
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Bögölyszitkár témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Bögölyszitkár témájú kategóriát.

A bögölyszitkár vagy üvegszárnyú nyárfalepke (Paranthrene tabaniformis) a szitkárfélék (Sesiidae) családjának egyik, Magyarországon is honos faja.

Előfordulása, élőhelye

Ez a palearktikus faj, hazánkban is általánosan elterjedt, mert mindenhol megtalálja tápnövényeit.

Megjelenése

Első szárnya feketésbarna, és csak a hátsó szárny átlátszó; ennek a szegélye feketésbarna. Potrohgyűrűi sárgák. Szárnyfesztávolsága 20–30 mm.

Életmódja

Régebben egyértelműen két évig fejlődő fajnak tartották, de az újabb megfigyelések szerint egy részük már egy év alatt kifejlődik a tápnövény belsejében. A lepkék nappal, a napfényes órákban repülnek. A kétféle fejlődési ciklus miatt a lepkék hosszasan, áprilistól júliusig rajzanak.

A hernyók a nyárfa (főként a fekete- és a rezgő nyár), ritkábban a fűzfa törzsében és ágaiban élnek. Petéiket a sebzésekbe rakják. Minden, Magyarországon élő nemesnyár-fajtán megél, mindegyiket károsítja.

További információk

• Mészáros Zoltán – Szabóky Csaba: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma. Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. április 6. (PDF)