„Jean-Baptiste Say” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a robot Adding: it:Jean-Baptiste Say |
a kép javítása |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Életrajz infobox |
{{Életrajz infobox |
||
|név=Jean-Baptiste Say |
|név=Jean-Baptiste Say |
||
|kép=Jean- |
|kép=Jean-baptiste Say.jpg |
||
|felirat=Jean-Baptiste Say |
|felirat=Jean-Baptiste Say |
||
|születési_dátum=[[1767]]. [[január 5]]. |
|születési_dátum=[[1767]]. [[január 5]]. |
||
A lap 2006. november 14., 19:56-kori változata
| Jean-Baptiste Say | |
 | |
| Született | 1767. január 5.[1][2][3][4][5] Lyon |
| Elhunyt | 1832. november 14. (65 évesen)[6] former 2nd arrondissement of Paris |
| Állampolgársága | francia[7] |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Françoise Castanet Jean-Étienne Say |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-Baptiste Say témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jean-Baptiste Say (1767. január 5. - 1832. november 15.) francia közgazdász, üzletember és újságíró, a klasszikus közgazdaságtan fontos képviselője.
Elsősorban az általa 1803-ban, Értekezés a politikai gazdaságtanról (Traité d'économie politique) című főművében megfogalmazott Say-dogmáról ismert. Ezzel a dogmával, amely az aggregált kereslet és az aggregált kínálat azonosságát jelenti ki a gazdaságban, Say máig tartó hatást gyakorolt az elméleti közgazdaságtan világára.
A tudomány más kérdéseiben többnyire Adam Smith és más klasszikusok nézeteit osztotta, Ricardo munkaérték-elméletét viszont nem fogadta el, véleménye szerint a javak hasznosságát nem a beléjük fektetett munka, hanem a jószágot fogyasztó egyén szubjektív hasznossága határozza meg. A szubjektív hasznosság azzal a maximális pénzösszeggel mérhető, amit az egyén még hajlandó az adott jószágért kifizetni - ezt az összeget a mai közgazdászok rezervációs árnak nevezik. Hasonlóan tudtán kívül vezette be a határhaszon fogalmát is, amikor a „hasznos dolgok utolsó mennyiségének hasznosságá”-ról írt. A szubjektív hasznossággal kapcsolatos elméletei Sayt a neoklasszikus közgazdaságtan legfontosabb előfutárává tették.
Életrajza
Szülei üzletemberek voltak, Say maga is annak tanult Londonban.
1789-ben, a nagy francia forradalom évében adta ki A sajtó szabadsága (La liberté de la presse) című pamfletjét, 1792-től folyóiratot szerkesztett. 1799-től egy pamutfonoda vezetője.
1815-ben Say lett Franciaország első politikai gazdaságtan professzora.
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Babelio (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven)
- ↑ GeneaStar
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. augusztus 30.)
- ↑ LIBRIS, 2012. november 6. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
- ↑ Jules Moiroux: Le cimetière du Père-Lachaise (francia nyelven), 1908