„Tebriz” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Története: stíl |
|||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
[[Marco Polo]] [[1298]]-ban emlékirataiban Tebriz nevét '''Taurisz''' néven "nagy és nemes város"-nak írta le, melyet "elbűvölő kertek öveznek, és vizük is bőségesen van". |
[[Marco Polo]] [[1298]]-ban emlékirataiban Tebriz nevét '''Taurisz''' néven "nagy és nemes város"-nak írta le, melyet "elbűvölő kertek öveznek, és vizük is bőségesen van". |
||
A [[13. század]]ban a [[mongol]] hódítók székhelye volt |
A [[13. század]]ban a [[mongol]] hódítók székhelye volt és jelentôs kulturális központ. |
||
A [[14. század]]ban [[Timur Lenk]] hódította és tartományi székhelyévé tette. |
A [[14. század]]ban [[Timur Lenk]] hódította és tartományi székhelyévé tette. |
||
A lap 2011. június 10., 13:35-kori változata
|
A településen világörökségi helyszín található |
Tebriz (perzsa تبریز, azeri تبریز) a legnagyobb város Irán északnyugati részében, Kelet-Azerbajdzsán tartomány székhelye.
Fekvése
A Kaszpi-tenger déli részétől keletre, a Szahand vulkáni kúpjától északra, az Ejnali hegytől délre helyezkedik el, a Komur (Mehran) és az Adzsi folyók találkozásánál.
Mintegy 1370 méter magasan fekszik, de egy völgyben, három oldalról hegyekkel közrefogva, földrengészónában.[1]
Népessége
Népessége a 2007-es népszámlálás szerint mintegy 1,6 millió, ezzel Irán negyedik legnagyobb városa (Teherán, Mashad és Iszfahán után).[2] A lakosság többségét azeriek elkotják.
Mintegy 1370 méter magasan fekszik, de egy völgyben, három oldalról hegyekkel közrefogva, földrengészónában.[1]
Története
Már a 7–8. században lakott helynek írták le.
Marco Polo 1298-ban emlékirataiban Tebriz nevét Taurisz néven "nagy és nemes város"-nak írta le, melyet "elbűvölő kertek öveznek, és vizük is bőségesen van".
A 13. században a mongol hódítók székhelye volt és jelentôs kulturális központ.
A 14. században Timur Lenk hódította és tartományi székhelyévé tette.
A 15. század elején türkmén uralom alá került, ekkor újra főváros lett.
1514-ben a törökök törtek a városra, s Isztambulba hurcolták tudósait, művészeit és kézműveseit is.
Két évszázad múlva Abbasz Sah Tebrizt Perzsiához csatolta. Tebrizér sokáig heves politikai és katonai harcok dúltak, melyekbe időközben az oroszok is bekapcsolódtak és csak 1918-ban vonultak vissza. Azóta végleg a perzsa birodalomhoz tartozik, bár közben a II. világháború alatt a szovjet csapatok biztonsági okokra hivatkozva megszállták a várost. 1946-ban kivonulásuk után Azerbajdzsán tartomány lakói kikiáltották a népi köztársaságot. A sah csapatai ekkor egészen az Araksz-folyóig nyomultak előre és véresen leszámoltak a demokratikus erőkkel.
Tebriz műemlék épületeit az itt folyó harcok erősen megritkították. A város ma nagy ipari és közlekedési központ, kedves kisvárosias hangulattal.
Nevezetességek
- Kék-mecset (Masdzsid-Kabud) - 1465-ben épült, de később a hódítók és a földrengések sokat romboltak rajta. 1967-1968-ban restarálták és eredeti formájában helyreállították.
Nevét díszes kék csempével borított főkapujáról kapta.
- Vár (Ark) - Helyén a 14. században még mecset emelkedett, melyet földrengés pusztított el. Ennek romjaira épült rá a 42 méter magasságú falakkal övezett erős várkastély, melynek tornyainak ma már csak a maradványai láthatók.
- Péntek-mecset - a bazár területén áll. Többször is átépítették.
Források
- Szentirmai József: Irán (Panoráma 1979) ISBN 963 243 133 2
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Ez a szócikk részben vagy egészben a Tabriz című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.