„Mágneses elhajlás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a log. pontosítás |
a defaultsort és apró javítgatások |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
==A deklináció hatása a navigációra== |
==A deklináció hatása a navigációra== |
||
A mágneses elhajlás figyelembevétele elsősorban a légi közlekedésnél, illetve a tengeri hajózásnál fontos. Azon pontokat amelyekre az [[iránytű]] mutat [[Földi mágneses mező| |
A mágneses elhajlás figyelembevétele elsősorban a légi közlekedésnél, illetve a tengeri hajózásnál fontos. Azon pontokat, amelyekre az [[iránytű]] mutat, [[Földi mágneses mező|földi mágneses]] pólusoknak nevezzük. Ezek a pontok a tényleges [[földrajz]]i sarkpontoktól a mágneses deklináció – azaz a mágneses elhajlás – értékével térnek el. A mágneses pólusok szünet nélküli lassú vándorlásban vannak. (A vándorlás feltételezett okára több, egymástól eltérő [[geofizika]]i magyarázat is létezik.) A [[Elemi navigáció|navigációs]] [[térkép]]ek pontosságát az évről évre változó adatokkal szükséges korrigálni, ezért az ilyen térképeken mindig feltüntetik a készítés dátumát és az akkor mért deklinációs [[szög]]et is. Ez inkább a hosszabb útvonalak esetében számottevő, országon belüli navigáció során nem szokás pontosan számolni vele. |
||
==Lásd még== |
==Lásd még== |
||
*[[Földi mágneses mező]] |
*[[Földi mágneses mező]] |
||
*[[Északi-sark]] |
*[[Északi-sark]] |
||
*[[Iránytű]] |
*[[Iránytű]] |
||
*[[Mágneses lehajlás]] ( |
*[[Mágneses lehajlás]] (mágneses inklináció) |
||
{{portál|földrajz|-}} |
{{portál|földrajz|-}} |
||
{{DEFAULTSORT:Magneseselhajlas}} |
|||
[[Kategória:Térképészet]] |
[[Kategória:Térképészet]] |
||
[[Kategória:Navigáció]] |
[[Kategória:Navigáció]] |
||
A lap 2011. június 4., 21:34-kori változata
A mágneses elhajlás vagy más néven mágneses deklináció a mágneses és a földrajzi Északi-sark közötti szögbeli eltérés fokokban kifejezve. Az azonos mágneses elhajlású helyek összekötő képzeletbeli vonal az izogona. Azt a földgömbön elhelyezett képzeletbeli vonalat, ami a nulla mágneses elhajlás pontjait köti össze, agonának nevezik. A valóságban ez a különleges vonal egy kettős délkör, mert egyrészt érinti a mágneses pólust, másrészt a földrajzi póluson is áthalad. Az agonán elhelyezett iránytű tűje egyidejűleg mutatja a földrajzi és a mágneses pólust. Az agona a földgömböt két félre osztja fel. Az egyik féltekén az iránytű nyugat felé mutat (nyugati mágneses elhajlás), a másik felén viszont keletre felé hajlik el. A mágneses pólussal együtt az agona lassan kelet felől nyugati irányba vándorol.
A mágneses elhajlás figyelembevétele elsősorban a légi közlekedésnél, illetve a tengeri hajózásnál fontos. Azon pontokat, amelyekre az iránytű mutat, földi mágneses pólusoknak nevezzük. Ezek a pontok a tényleges földrajzi sarkpontoktól a mágneses deklináció – azaz a mágneses elhajlás – értékével térnek el. A mágneses pólusok szünet nélküli lassú vándorlásban vannak. (A vándorlás feltételezett okára több, egymástól eltérő geofizikai magyarázat is létezik.) A navigációs térképek pontosságát az évről évre változó adatokkal szükséges korrigálni, ezért az ilyen térképeken mindig feltüntetik a készítés dátumát és az akkor mért deklinációs szöget is. Ez inkább a hosszabb útvonalak esetében számottevő, országon belüli navigáció során nem szokás pontosan számolni vele.
Lásd még
- Földi mágneses mező
- Északi-sark
- Iránytű
- Mágneses lehajlás (mágneses inklináció)
