„Száll a kakukk fészkére (regény)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 31. sor: | 31. sor: | ||
Ezek egyike [[Ken Kesey]] amerikai író [[1962]]-ben megjelent első, széleskörű ismertséget hozó regénye, a '''''Száll a kakukk fészkére''''' (''One Flew Over the Cuckoo's Nest'') |
Ezek egyike [[Ken Kesey]] amerikai író [[1962]]-ben megjelent első, széleskörű ismertséget hozó regénye, a '''''Száll a kakukk fészkére''''' (''One Flew Over the Cuckoo's Nest'') |
||
A történet színtere egy elmegyógyintézet A „tébolyda” mikrokozmosza szimbolikus leképezése a mindent ellenőrizni, mindenkit irányítani óhajtó „Üzemnek” – vagyis a totalitárius mivoltát hevesen tagadó, ám elüzletiesedettségében kizárólag a szabványhoz igazodó egyéneket el- és befogadni képes államnak. |
A történet színtere egy elmegyógyintézet A „tébolyda” mikrokozmosza szimbolikus leképezése a mindent ellenőrizni, mindenkit irányítani óhajtó „Üzemnek” – vagyis a totalitárius mivoltát hevesen tagadó, ám elüzletiesedettségében kizárólag a szabványhoz igazodó egyéneket el- és befogadni képes államnak. |
||
S ne tévesszen meg minket a George Orwell 1984 című regénye köré épített mítosz: nem a kommunista szovjethatalmat szándékozott allegorizálni ez a könyv, hanem a hidegháborús Amerikát.Sokkal kevésbé megkérdőjelezhetetlen, mégis jelentős párhuzam fedezhető fel a történet félvér indián elbeszélője, az önmagát süketnémának tettető Bromden főnök, és az állítólagosan ugyancsak félig indián származású, de az indián kultúra iránt kétségtelenül érdeklődő Ken Kesey között, aki 1960-ban önként jelentkezett, hogy kórházi felügyelet mellett tesztelje az akkor még legális LSD, és az ahhoz hasonló pszichedelikus drogok hatását. Mindketten egyszerre az eseményeket elszenvedő és tevékeny megfigyelőként követhették a kezeltek sorsának alakulását. |
S ne tévesszen meg minket a George Orwell 1984 című regénye köré épített mítosz: nem a kommunista szovjethatalmat szándékozott allegorizálni ez a könyv, hanem a hidegháborús Amerikát.Sokkal kevésbé megkérdőjelezhetetlen, mégis jelentős párhuzam fedezhető fel a történet félvér indián elbeszélője, az önmagát süketnémának tettető Bromden főnök, és az állítólagosan ugyancsak félig indián származású, de az indián kultúra iránt kétségtelenül érdeklődő Ken Kesey között, aki 1960-ban önként jelentkezett, hogy kórházi felügyelet mellett tesztelje az akkor még legális LSD, és az ahhoz hasonló pszichedelikus drogok hatását. Mindketten egyszerre az eseményeket elszenvedő és tevékeny megfigyelőként követhették a kezeltek sorsának alakulását. |
||
A történet valódi főhőse az intézetbe kerülésekor még életvidám, nyers és szókimondó Randle Patrick McMurphy, akit szintén Kesey személyiségének részleges tükörképeként foghatunk fel. |
A történet valódi főhőse az intézetbe kerülésekor még életvidám, nyers és szókimondó Randle Patrick McMurphy, akit szintén Kesey személyiségének részleges tükörképeként foghatunk fel. |
||
Talán kifogyhatatlan jókedve miatt, talán, mert McMurphy is tetteti fogyatékosságát (ám az is megeshet, hogy csak mert valóban egyazon személyiség kivetülései), rögtön egyfajta szimpátia alakul ki a börtönből kikívánkozott, s épp ezért tébolyt színlelő rab, és a szokatlanul nagytermetű indián főnök között. |
Talán kifogyhatatlan jókedve miatt, talán, mert McMurphy is tetteti fogyatékosságát (ám az is megeshet, hogy csak mert valóban egyazon személyiség kivetülései), rögtön egyfajta szimpátia alakul ki a börtönből kikívánkozott, s épp ezért tébolyt színlelő rab, és a szokatlanul nagytermetű indián főnök között. |
||
Nem sokáig kell azonban várni a konfliktusra, mely sorsszerűen alakul ki a szabadságot, a megtörhetetlen akarást és erőt képviselő McMurphy, és a tökéletes „Üzem”-vezető, vagyis a Főnéni között. Jóllehet mindenki – McMurphy maga is – sejti, tudja, hogy esélytelenül próbálkozik, az új páciens mégis szembeszegül a hatalommal, és a kilátástalan küzdelembe nem bocsátkozó betegek apátiájával. |
Nem sokáig kell azonban várni a konfliktusra, mely sorsszerűen alakul ki a szabadságot, a megtörhetetlen akarást és erőt képviselő McMurphy, és a tökéletes „Üzem”-vezető, vagyis a Főnéni között. Jóllehet mindenki – McMurphy maga is – sejti, tudja, hogy esélytelenül próbálkozik, az új páciens mégis szembeszegül a hatalommal, és a kilátástalan küzdelembe nem bocsátkozó betegek apátiájával. |
||
Lehetséges vajon nem együttérezni e született lázadóval, ezzel az örökké mókázó alakkal? |
Lehetséges vajon nem együttérezni e született lázadóval, ezzel az örökké mókázó alakkal? |
||
A Száll a kakukk fészkére a bele nem törődés, a bolondos anarchia bibliája, melynek – s emellett nem kis mértékben sajátos, a regényben leírtakéhoz hasonló elveket követő életvitelének – köszönhetően Ken Kesey nem csupán a beat-nemzedék, hanem a hippik „szószólójává” is válhatott.(Galamb Zoltán) |
A Száll a kakukk fészkére a bele nem törődés, a bolondos anarchia bibliája, melynek – s emellett nem kis mértékben sajátos, a regényben leírtakéhoz hasonló elveket követő életvitelének – köszönhetően Ken Kesey nem csupán a beat-nemzedék, hanem a hippik „szószólójává” is válhatott.(Galamb Zoltán) |
||
A könyv megjelenését osztatlan lelkesedéssel fogadták olvasói és kritikusai, jóllehet a polgárpukkasztó beat nemzedék hatásait tükrözi, és az akkortájt formálódó, ellenkultúrának nevezett mozgalom több majdani eszméje is vezérmotívumként ível át a regényen. A műben Kesey veteránkórházi munkatapasztalatait írta meg. A regény [[1959]]-ben készült el, de csak 1962-ben látott napvilágot. Többek között szexuális tartalma miatt nagy vihart kavart, de ma már a legjobb amerikai irodalmi művek között tartják számon.<ref>{{cite web|url=http://www.time.com/time/2005/100books/the_complete_list.html|title=All-TIME 100 novels|publisher=[http://www.time.com Time.com]|language=angol|accessdate=2009-09-10}}</ref> |
A könyv megjelenését osztatlan lelkesedéssel fogadták olvasói és kritikusai, jóllehet a polgárpukkasztó beat nemzedék hatásait tükrözi, és az akkortájt formálódó, ellenkultúrának nevezett mozgalom több majdani eszméje is vezérmotívumként ível át a regényen. A műben Kesey veteránkórházi munkatapasztalatait írta meg. A regény [[1959]]-ben készült el, de csak 1962-ben látott napvilágot. Többek között szexuális tartalma miatt nagy vihart kavart, de ma már a legjobb amerikai irodalmi művek között tartják számon.<ref>{{cite web|url=http://www.time.com/time/2005/100books/the_complete_list.html|title=All-TIME 100 novels|publisher=[http://www.time.com Time.com]|language=angol|accessdate=2009-09-10}}</ref> |
||
A lap 2011. június 3., 19:48-kori változata
 |
Ez a szócikk sürgős javításra/bővítésre szorul, mert vállalhatatlan, katasztrofális állapotban van. |
| Száll a kakukk fészkére | |
| Szerző | Ken Kesey |
| Eredeti cím | One Flew Over the Cuckoo's Nest |
| Ország |  USA |
| Nyelv | angol |
| Műfaj | szépirodalom |
| Kiadás | |
| Kiadó | Viking Press & Signet Books |
| Kiadás dátuma | 1962 |
| Magyar kiadó | Európa Könyvkiadó |
| Magyar kiadás dátuma | 1972 |
| Fordító | Bartos Tibor |
| Média típusa | könyv |
| Oldalak száma | 332 oldal |
| ISBN | helytelen ISBN kód: 0-451-16396-6 0-451-16396-6, helytelen ISBN kód: 978-0-451-16396-7 978-0-451-16396-7 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Száll a kakukk fészkére témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
1962 egészen különleges év volt az angolszász irodalom történetében. Két olyan, nagy hatású regény is megjelent ebben az esztendőben az Atlanti-óceán két partján, melyek központi metaforái az elgépiesített, óraművé degradált emberi lények, akik közül a renitenseket a társadalom beilleszkedési problémáik miatt ideiglenesen vagy véglegesen kivet magából, s önmagához hasonlatossá igyekszik formálni. Ezek egyike Ken Kesey amerikai író 1962-ben megjelent első, széleskörű ismertséget hozó regénye, a Száll a kakukk fészkére (One Flew Over the Cuckoo's Nest) A történet színtere egy elmegyógyintézet A „tébolyda” mikrokozmosza szimbolikus leképezése a mindent ellenőrizni, mindenkit irányítani óhajtó „Üzemnek” – vagyis a totalitárius mivoltát hevesen tagadó, ám elüzletiesedettségében kizárólag a szabványhoz igazodó egyéneket el- és befogadni képes államnak.
S ne tévesszen meg minket a George Orwell 1984 című regénye köré épített mítosz: nem a kommunista szovjethatalmat szándékozott allegorizálni ez a könyv, hanem a hidegháborús Amerikát.Sokkal kevésbé megkérdőjelezhetetlen, mégis jelentős párhuzam fedezhető fel a történet félvér indián elbeszélője, az önmagát süketnémának tettető Bromden főnök, és az állítólagosan ugyancsak félig indián származású, de az indián kultúra iránt kétségtelenül érdeklődő Ken Kesey között, aki 1960-ban önként jelentkezett, hogy kórházi felügyelet mellett tesztelje az akkor még legális LSD, és az ahhoz hasonló pszichedelikus drogok hatását. Mindketten egyszerre az eseményeket elszenvedő és tevékeny megfigyelőként követhették a kezeltek sorsának alakulását.
A történet valódi főhőse az intézetbe kerülésekor még életvidám, nyers és szókimondó Randle Patrick McMurphy, akit szintén Kesey személyiségének részleges tükörképeként foghatunk fel. Talán kifogyhatatlan jókedve miatt, talán, mert McMurphy is tetteti fogyatékosságát (ám az is megeshet, hogy csak mert valóban egyazon személyiség kivetülései), rögtön egyfajta szimpátia alakul ki a börtönből kikívánkozott, s épp ezért tébolyt színlelő rab, és a szokatlanul nagytermetű indián főnök között.
Nem sokáig kell azonban várni a konfliktusra, mely sorsszerűen alakul ki a szabadságot, a megtörhetetlen akarást és erőt képviselő McMurphy, és a tökéletes „Üzem”-vezető, vagyis a Főnéni között. Jóllehet mindenki – McMurphy maga is – sejti, tudja, hogy esélytelenül próbálkozik, az új páciens mégis szembeszegül a hatalommal, és a kilátástalan küzdelembe nem bocsátkozó betegek apátiájával.
Lehetséges vajon nem együttérezni e született lázadóval, ezzel az örökké mókázó alakkal? A Száll a kakukk fészkére a bele nem törődés, a bolondos anarchia bibliája, melynek – s emellett nem kis mértékben sajátos, a regényben leírtakéhoz hasonló elveket követő életvitelének – köszönhetően Ken Kesey nem csupán a beat-nemzedék, hanem a hippik „szószólójává” is válhatott.(Galamb Zoltán)
A könyv megjelenését osztatlan lelkesedéssel fogadták olvasói és kritikusai, jóllehet a polgárpukkasztó beat nemzedék hatásait tükrözi, és az akkortájt formálódó, ellenkultúrának nevezett mozgalom több majdani eszméje is vezérmotívumként ível át a regényen. A műben Kesey veteránkórházi munkatapasztalatait írta meg. A regény 1959-ben készült el, de csak 1962-ben látott napvilágot. Többek között szexuális tartalma miatt nagy vihart kavart, de ma már a legjobb amerikai irodalmi művek között tartják számon.[1]
Filmváltozat
1975-ben Jack Nicholson és Louise Fletcher főszereplésével Miloš Forman rendezett belőle Oscar-díjas filmet, amelyet nemrégiben a húsz legjobb film közé sorolt az Amerikai Film Intézet. Száll a kakukk fészkére.
Hivatkozások
- ↑ All-TIME 100 novels (angol nyelven). Time.com. (Hozzáférés: 2009. szeptember 10.)
