„Cuvée” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
módosítottam a háziasítást házasításra, mert háziasítani állatokat szokás... |
bőv. |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Bikaber.jpg|jobbra|80px|bélyegkép|<center>Egri bikavér</center>]] |
[[Fájl:Bikaber.jpg|jobbra|80px|bélyegkép|<center>Egri bikavér</center>]] |
||
A '''cuvée''' |
A '''cuvée''' szó francia eredetű, magyarosan ''küvé''nek írjuk. A [[bor]]-, illetve [[pezsgő]]készítésben három jelentését különböztetjük meg: |
||
== Cuvée1. — must == |
|||
Eredetileg a pezsgő előállításakor felhasznált, házasított és egalizált bort nevezték küvének, az utóbbi időben viszont a többféle szőlő felhasználásával készített borkülönlegességeket hívják így. |
|||
Cuvée a [[pezsgőgyártás]]hoz szánt, bogyózott, de zúzatlan szőlőből az első, gyenge sajtolással nyert must. |
|||
A küvé, két, esetenként többfajta must vagy bor megadott célra történő összekeverésével jön létre az egységes minőségű borelőállítás érdekében. A küvét alkotó borok harmonikusan kiegészítik egymást, hazai klasszikus példája az [[Egri bikavér]], amely a Kékfrankos, Cabernet, Merlot, Zweigelt tulajdonságait egyesíti magában. |
|||
== Cuvée2. — alapbor == |
|||
A Bortörvény 35.§-a 69A bekezdése szabályozza, hogy milyen borokat nevezhetünk küvének. |
|||
A pezsgőgyártás már [[házasítás|házasított]] és [[egalizálás|egalizált]].<ref>Egalizált — kiegyenlített minőségű bor</ref>; több, gyengén sajtolt mustból összerakott alapbora. Et akkor a legalkalmasabb, ha: |
|||
* savtartalma 7–7,5 g/l, |
|||
* cukormentes szárazanyag-tartalma 17–20 g/l, |
|||
* összes [[kénsav]]tartalma < 150 mg/l, |
|||
* alkoholtartalma 10–11%. |
|||
== Cuvée3 — borkülönlegesség == |
|||
Ez a jelentése az utóbbi időben terjedt el: |
|||
A küvé, két, esetenként többfajta must vagy bor adott célú összekeverésével készült minőségi vagy különleges minőségű bor — ebben az értelemben a küvé a házasítás szinonímája. A házasítás célja az egységes minőség elérése. A házasított borok harmonikusan kiegészítik egymást. |
|||
Hazai klasszikus példája az [[egri bikavér]], ami a [[kékfrankos]], a [[cabernet]], a [[merlot]] és a [[zweigelt]] tulajdonságait egyesíti. |
|||
Azt, hogy milyen borokat nevezhetünk küvének, a bortörvény 35.§ 69A bekezdése szabályozza. Az ilyen bor címkéjén fel kell tüntetni, hogy az adott küvé milyen borokat milyen arányban tartalmaz — az arányra a feltüntetett borok sorrendje is utalhat. |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
14. sor: | 30. sor: | ||
* Dr. Buzás Gizella - B. Kiss Andrásné - Dr. Sahin-Tóth Gyula: Italismeret (ISBN 963 336 974 6), Képzőművészeti Kiadó, 2006. |
* Dr. Buzás Gizella - B. Kiss Andrásné - Dr. Sahin-Tóth Gyula: Italismeret (ISBN 963 336 974 6), Képzőművészeti Kiadó, 2006. |
||
* [http://www.kefe45.eoldal.hu/cikkek/borszotar/borszotar Borszótár] |
* [http://www.kefe45.eoldal.hu/cikkek/borszotar/borszotar Borszótár] |
||
* Gerencsér Ferenc: Bor és Szőlő KISLEXIKON. Anno Kiadó, 2008. 229 p. ISBN 978 963 375 545 7 |
|||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
A lap 2011. február 24., 23:30-kori változata
A cuvée szó francia eredetű, magyarosan küvének írjuk. A bor-, illetve pezsgőkészítésben három jelentését különböztetjük meg:
Cuvée1. — must
Cuvée a pezsgőgyártáshoz szánt, bogyózott, de zúzatlan szőlőből az első, gyenge sajtolással nyert must.
Cuvée2. — alapbor
A pezsgőgyártás már házasított és egalizált.[1]; több, gyengén sajtolt mustból összerakott alapbora. Et akkor a legalkalmasabb, ha:
- savtartalma 7–7,5 g/l,
- cukormentes szárazanyag-tartalma 17–20 g/l,
- összes kénsavtartalma < 150 mg/l,
- alkoholtartalma 10–11%.
Cuvée3 — borkülönlegesség
Ez a jelentése az utóbbi időben terjedt el:
A küvé, két, esetenként többfajta must vagy bor adott célú összekeverésével készült minőségi vagy különleges minőségű bor — ebben az értelemben a küvé a házasítás szinonímája. A házasítás célja az egységes minőség elérése. A házasított borok harmonikusan kiegészítik egymást.
Hazai klasszikus példája az egri bikavér, ami a kékfrankos, a cabernet, a merlot és a zweigelt tulajdonságait egyesíti.
Azt, hogy milyen borokat nevezhetünk küvének, a bortörvény 35.§ 69A bekezdése szabályozza. Az ilyen bor címkéjén fel kell tüntetni, hogy az adott küvé milyen borokat milyen arányban tartalmaz — az arányra a feltüntetett borok sorrendje is utalhat.
Jegyzetek
- ↑ Egalizált — kiegyenlített minőségű bor
Források
- Dr. Buzás Gizella - B. Kiss Andrásné - Dr. Sahin-Tóth Gyula: Italismeret (ISBN 963 336 974 6), Képzőművészeti Kiadó, 2006.
- Borszótár
- Gerencsér Ferenc: Bor és Szőlő KISLEXIKON. Anno Kiadó, 2008. 229 p. ISBN 978 963 375 545 7