Magyar állampolgárság

A magyar állampolgárság születéssel, honosítással vagy visszahonosítással és családjogi tények alapján keletkezhet.

A lakosság fogalmának alkotmányjogi értelmezése

• szűkebb értelemben a lakosságot a magyar állampolgárok alkotják, akiket tartózkodási helyüktől függetlenül sajátos jogi helyzet illet meg, a magyar állampolgárok az úgynevezett státusjogokat élvezik.
• tágabb értelemben a lakosság kiegészül a magyar állampolgárok mellett a bevándoroltakkal és a menekültekkel, akik a Magyarországon tartózkodó külföldiek közül a lakcímnyilvántartás hatálya alatt állnak.

A magyar állampolgárság fogalmát a magyar állampolgársági törvény (Áptv.) formai értelemben (a korábbiakkal megegyezően) az állampolgárok körébe való bekerülés módjának felsorolásával határozza meg: „Magyar állampolgár az, aki e törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, továbbá az, aki e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy e törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg. " [2. § (1) bek.]

Az állampolgárság szabályozásának elvei

• A leszármazás elve – felmenők alapján
• Egyenjogúság elve (ne legyen különbség aszerint, hogy a gyerek házasságon belül, vagy kívül született, illetve az anya és apa jogállása között)
• Család egységének elve
• Diszkrecionalitas elve (az állampolgár az állama főhatalma alatt áll, mely hatalom a jogszabályokon keresztül érvényesül.)
• Hontalanság kiküszöbölésének az elve
• Visszaható hatály tilalma (kivéve ha kedvezőbb)

Állampolgárság keletkezése

Születéssel

• „Születésénél fogva magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke".
• A gyermekek védelmében, a hontalanság megelőzésére alkalmazza: „Ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni:

– a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan Magyarországon született gyermekét

– az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket.

Családjogi tények alapján

• az apaság és/vagy az anyaság bírói megállapításával, vagy
• a teljes hatályú apai elismerés, vagy a szülők utólagos házasságkötése által.

A magyar állampolgárság megszerzése

Honosítással

Ezt öt feltételhez köti az Áptv.:

• nyolc éven keresztül folyamatosan Magyarországon kell lakni (kiskorú tekintetében ettől el lehet térni, ha az állampolgárságot a szülővel együtt kérei, illetve azt a szülő már megszerezte),
• büntetlen előélethez (a kérelmező büntetőeljárás alatt sem állhat),
• magyarországi megélhetés és lakóhely biztosítottságához,
• igazolja, hogy magyar nyelven alkotmányos alapismeretekből eredményes vizsgát tett, vagy azt, hogy ez alól a kötelezettség alól a törvény szerint mentesül,
• a Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti.

Speciális kedvezmények

Öt évre csökken a helybenlakás követelménye, ha

• Magyarország területén született;
• kiskorúsága idején létesített Magyarországon lakóhelyet; vagy
• hontalan.

Három évre csökken a helybenlakás követelménye, ha

• magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, illetve a házasság a másik fél halálával szűnt meg;
• kiskorú gyermeke magyar állampolgár;
• magyar állampolgár fogadta örökbe; illetve
• Magyarországon menekült státuszú.

A magukat magyar nemzetiségűnek valló nem magyar (de Magyarországon lakó) állampolgárok, akiknek felmenője magyar állampolgár volt folyamodhatnak magyar állampolgárságért. Esetükben a honosítási kérelem a lakcímlétesítés után akár azonnal benyújtható.

Bizonyos esetekben a Magyar Köztársaság elnöke az állampolgársági ügyekért felelős miniszter javaslatára további kedvezményt adhat a honosítás tekintetében (ld. Áptv. 4. § (7) bek.)

Visszahonosítással

Míg honosítást a nem magyar, addig visszahonosítást csak volt magyar állampolgár kérhet.

Nyilatkozattétel alapján

Ennek értelmében a köztársasági elnökhöz címzett egyoldalú nyilatkozattal alanyi jogon visszaszerezheti magyar állampolgárságát az, akit 1945. szeptember 15-e és 1990. május 2-a között ettől megfosztottak, illetve akit e kötelékből elbocsátottak. A nyilatkozat elfogadása esetén a belügyminiszter állampolgársági bizonyítványt állít ki. A nyilatkozat feltételeinek hiányosságait megállapító határozat pedig bíróság előtt megtámadható.

Házasságkötéssel

Jelenleg a honosítás kedvezményes megszerzésének egyik lehetséges útja.

A magyar állampolgárság megszűnése

• Lemondás – a lemondásról szóló nyilatkozat elfogadásának feltétele, hogy igazolja az új állampolgárság megszerzésének tényét, ami a hontalanság kiküszöbölésének elve miatt szükséges.
• Halálozás – ha az állampolgár meghal.
• Visszavonással – a honosítás visszavonása a született magyar állampolgárral szemben nem értelmezhető. Feltételekkel és mérlegelési jog alapján alkalmazható az ellen a személy ellen, aki magyar állampolgárságát jogszabályok megszegésével szerezte meg; e körben jogszabályszegésnek számít: a hamis adatok közlése valamint az adatok és tények elhallgatásával a hatóság félrevezetése. A honosítás visszavonása időtartamhoz is kötött; a jogszabálysértés bizonyítása ellenére sincs helye a visszavonásnak, ha az állampolgárság megszerzésétől számított tíz év már eltelt.

Az állampolgárság visszavonásáról a belügyminiszter előterjesztésére a köztársasági elnök dönt, s a döntést a Magyar Közlönyben is közzé kell tenni. A belügyminiszter ténymegállapító határozata ellen bírói jogorvoslatra nyílik lehetőség.

Külső hivatkozások

• Kukorelli István: Alkotmánytan. Budapest, Osiris Kiadó, 1997. pp.115-133

A magyar állampolgárság viszonya a magyar nemzetiséghez és a lakóhelyhez - a jogtörténetben és jelenleg

A magyar állampolgárság fejlődéstörténete a kezdetektől a rendszerváltozásig

Az állampolgárság megszerzéséről a Magyar Köztársaság Helsinki Nagykövetségének honlapján