„Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Az APEH elnökei: jav |
|||
18. sor: | 18. sor: | ||
* 1999. január 1. – Megalakult a Járulék Igazgatóság, valamint a Bűnügyi Igazgatóság, mellyel az APEH nyomozati jogkört kapott, ami viszont nem sokáig maradt életképes, 2000. december 31-ig működött. |
* 1999. január 1. – Megalakult a Járulék Igazgatóság, valamint a Bűnügyi Igazgatóság, mellyel az APEH nyomozati jogkört kapott, ami viszont nem sokáig maradt életképes, 2000. december 31-ig működött. |
||
2007. január 1. – Az illetékhivatalok beépültek az APEH-ba. Ezek után az adóztatási feladatokat az APEH Központi hivatala, a 7 régió igazgatósága és a Kiemelt Adózók Igazgatósága látja el. |
* 2007. január 1. – Az illetékhivatalok beépültek az APEH-ba. Ezek után az adóztatási feladatokat az APEH Központi hivatala, a 7 régió igazgatósága és a Kiemelt Adózók Igazgatósága látja el. |
||
* 2011. január 1. – Létrejött a [[Nemzeti Adó- és Vámhivatal]] (NAV) az APEH és a [[Vám- és Pénzügyőrség]] összevonásával.<ref>[http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/12/29/ilyen_lesz_az_uj_ado-_es_vamhivatal/ Ilyen lesz az új adó- és vámhivatal] – [[Index.hu|Index]], 2010. december 29.</ref> |
|||
== Az APEH elnökei == |
== Az APEH elnökei == |
A lap 2010. december 31., 13:23-kori változata
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a pénzügyminiszter irányítása és felügyelete alatt álló, önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű, önállóan gazdálkodó közigazgatási szerv Magyarországon.
Története
Előtörténete
- 1967 – Megalakult a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága, ami mellett hat adóhivatal látta el a vállalkozások és szövetkezetek vizsgálatát.
- 1971 – A hat adóhivatalt tizenkilenc megyei területi igazgatóságra és egy fővárosi igazgatóságra osztották fel.
- 1982 – A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságát átalakították, ezzel megszületett a Pénügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága.
Az APEH létrejötte és fejlődése
- Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 14/1987. (V. 13.) MT rendelet 1987. július 1-jével létrehozta az APEH-et. Ekkor háromszintű szervezetként működött: Hivatali Központ, a tizenkilenc megyei és az egy fővárosi igazgatóság és az irányítása alatt az adófelügyelőségek.
- 1992. január 1. – Megszüntetteték az adófelügyelőségeket, amelyek beolvadtak a megyei igazgatóságokba. Az APEH innentől kezdve kétszintű szervezetté vált.
- 1996 – A döntéshozók úgy gondolták, hogy nem elég az egy fővárosi igazgatóság, ezért létrejött a Dél-, az Észak-, és a Kelet-budapesti Igazgatóság, valamint az APEH Pest Megyei és Fővárosi Kiemelt Adózóinak Igazgatósága.
- 1999. január 1. – Megalakult a Járulék Igazgatóság, valamint a Bűnügyi Igazgatóság, mellyel az APEH nyomozati jogkört kapott, ami viszont nem sokáig maradt életképes, 2000. december 31-ig működött.
- 2007. január 1. – Az illetékhivatalok beépültek az APEH-ba. Ezek után az adóztatási feladatokat az APEH Központi hivatala, a 7 régió igazgatósága és a Kiemelt Adózók Igazgatósága látja el.
- 2011. január 1. – Létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az APEH és a Vám- és Pénzügyőrség összevonásával.[1]
Az APEH elnökei
- Sütő Dezső – 1987-1991
- Minarik György – 1991-1994
- Pitti Zoltán – 1994-1996
- Kékesi László – 1997-1998
- Simicska Lajos – 1998-1999
- Vida Ildikó – 1999-2002
- Király László György – 2002-2005
- Szikora János, dr. – 2005-2010
- Vida Ildikó – 2010-
Feladat- és hatásköre
Az adózás rendjéről szóló törvény értelmében az adóhatóságok körében az APEH Központi Hivatala és területi szervei minősülnek állami adóhatóságnak, vagyis ezek végzik az adóztatási feladatokat. Az APEH legfontosabb feladatcsoportjai:
- adóügyi feladatok,
- ellenőrzési feladatok,
- adók beszedésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok.
Források
- Index- APEH elnökei
- 14/1987. (V. 13.) MT rendelet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról
Külső hivatkozások
- ↑ Ilyen lesz az új adó- és vámhivatal – Index, 2010. december 29.