„Kende (méltóság)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Dzsajháni |
a gyula egyért. |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
A '''kende''' (''kündü'', ''künde'') |
A '''kende''' (''kündü'', ''künde'') magyar méltóság; a [[kettős fejedelemség]] idején a főfejedelem és vallási vezető neve. |
||
Egyes elméletek szerint a kende szó török eredetű, jelentése |
Egyes elméletek szerint a kende szó török eredetű, jelentése „nap”. A tisztség létezéséről az arab [[Dzsajháni]] írásából tudunk. |
||
A kende színe a fehér volt, amely szimbolikájában valószínűleg a [[kelet]] égtájjal kapcsolódott össze. (A fehér a gyász színe is volt, a [[Dél-Dunántúl]]on ez a szokás egészen a [[20. század]]ig fennmaradt. A magyar házak jelentős részének bejáratát a hagyomány szerint sokáig keletre tájolták.) Szimbolikus féme az [[arany]] volt. |
A kende színe a fehér volt, amely szimbolikájában valószínűleg a [[kelet]] égtájjal kapcsolódott össze. (A fehér a gyász színe is volt, a [[Dél-Dunántúl]]on ez a szokás egészen a [[20. század]]ig fennmaradt. A magyar házak jelentős részének bejáratát a hagyomány szerint sokáig keletre tájolták.) Szimbolikus féme az [[arany]] volt. |
||
A kendét, ha nem volt nemzőképes, vagy egészséges, megölték, mert úgy tartották, hogy különben szerencsétlenséget hozott volna a népre. (Erre a sorsra jutott [[Álmos]] is, aki a bejövetelkor már nem léphetett az új hazába.) A kende volt a főpap és a főfejedelem, aki legalább névleg a főhatalmat gyakorolta. A hadsereg vezére a [[gyula]] volt, aki háború idején gyakorlatilag átvette a hatalmat. |
A kendét, ha nem volt nemzőképes, vagy egészséges, megölték, mert úgy tartották, hogy különben szerencsétlenséget hozott volna a népre. (Erre a sorsra jutott [[Álmos]] is, aki a bejövetelkor már nem léphetett az új hazába.) A kende volt a főpap és a főfejedelem, aki legalább névleg a főhatalmat gyakorolta. A hadsereg vezére a [[Gyula (méltóság)|gyula]] volt, aki háború idején gyakorlatilag átvette a hatalmat. |
||
Akárcsak a gyula és a horka ez a méltóság is személynévvé alakult. A [[Kende (keresztnév)|Kendék]] szeptember 25-én ünneplik névnapjukat. |
Akárcsak a gyula és a horka ez a méltóság is személynévvé alakult. A [[Kende (keresztnév)|Kendék]] szeptember 25-én ünneplik névnapjukat. |
||
11. sor: | 11. sor: | ||
[[Kategória:A magyarok története az államalapításig]] |
[[Kategória:A magyarok története az államalapításig]] |
||
⚫ | |||
[[en:Kende]] |
[[en:Kende]] |
||
⚫ |
A lap 2006. október 7., 14:25-kori változata
A kende (kündü, künde) magyar méltóság; a kettős fejedelemség idején a főfejedelem és vallási vezető neve.
Egyes elméletek szerint a kende szó török eredetű, jelentése „nap”. A tisztség létezéséről az arab Dzsajháni írásából tudunk.
A kende színe a fehér volt, amely szimbolikájában valószínűleg a kelet égtájjal kapcsolódott össze. (A fehér a gyász színe is volt, a Dél-Dunántúlon ez a szokás egészen a 20. századig fennmaradt. A magyar házak jelentős részének bejáratát a hagyomány szerint sokáig keletre tájolták.) Szimbolikus féme az arany volt.
A kendét, ha nem volt nemzőképes, vagy egészséges, megölték, mert úgy tartották, hogy különben szerencsétlenséget hozott volna a népre. (Erre a sorsra jutott Álmos is, aki a bejövetelkor már nem léphetett az új hazába.) A kende volt a főpap és a főfejedelem, aki legalább névleg a főhatalmat gyakorolta. A hadsereg vezére a gyula volt, aki háború idején gyakorlatilag átvette a hatalmat.
Akárcsak a gyula és a horka ez a méltóság is személynévvé alakult. A Kendék szeptember 25-én ünneplik névnapjukat.