I. Frigyes Vilmos porosz király

I. Frigyes
I. Frigyes Vilmos porosz király Antoine Pesne festményén 1733 körül
Porosz király
Uralkodási ideje
1713. február 25. – 1740. május 31.
Elődje	I. Frigyes
Utódja	II. Frigyes
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Hohenzollern-ház
Született	1688. augusztus 14. Cölln
Elhunyt	1740. május 31. (51 évesen) Potsdam
Nyughelye	Béke-templom
Édesapja	I. Frigyes porosz király
Édesanyja	Hannoveri Zsófia Sarolta
Testvére(i)	Lujza Dorottya porosz hercegnő
Házastársa	Hannoveri Zsófia Dorottya
Gyermekei	Filippa Sarolta porosz királyi hercegnő Zsófia Dorottya porosz királyi hercegnő Lujza Ulrika porosz királyi hercegnő Ágost Vilmos porosz herceg Anna Amália porosz királyi hercegnő Henrik porosz királyi herceg Ágost Ferdinánd porosz királyi herceg Friderika Lujza porosz királyi hercegnő II. Frigyes porosz király Vilma porosz királyi hercegnő Frigyes Lajos porosz koronaherceg Friedrich Wilhelm Prinz von Preußen Charlotte Albertine Prinzessin von Preußen Ludwig Karl Wilhelm Prinz von Preußen
I. Frigyes aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Frigyes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

I. Frigyes Vilmos (Cölln, 1688. augusztus 14. – Potsdam, 1740. május 31.) 1713-tól Poroszország királya. A Hohenzollern-ház tagja. Apja I. Frigyes.

Belpolitikája

I. Frigyes Vilmos jelentős államadósságot örökölt apjától, I. Frigyestől, melyet fegyelmezetten törleszteni tudott és uralkodása során rendbe tette az ország pénzügyeit.

Az uralkodó támogatta a gazdaság fejlődését, hajógyárakat építtetett, dohánymonopóliumot vezetett be stb. A bevételeket a hadsereg fejlesztésére fordította elsősorban.

Frigyes Vilmos számos telepest hívott országába. Csak a salzburgi püspökség területéről mintegy 1500 protestáns telepes érkezett porosz földre és Brandenburgba. Berlinbe jelentős számban érkeztek csehek, akik fontos szerepet játszottak a textilipar fejlesztésében.

A király protekcionista gazdaságpolitikát folytatott, mely azonban lassanként majdhogynem rendőrállammá változtatta Poroszországot. A lakosságnak meg volt tiltva, hogy külföldi textilből készítsen ruhát, és az uralkodó elrendelte a külföldi kelmék megsemmisítését.

A tudományokat és művészetet I. Frigyes Vilmos nem támogatta, ezeket inkább gúnyolta. Elhíresült mondása Leibnizről: „Teljesen haszontalan ember, aki arra is alkalmatlan, hogy tisztességben álljon a strázsán”.

A családban tartott fegyelem és szigor miatt összetűzésbe került a későbbi uralkodóval, II. (Nagy) Frigyessel.

Külpolitikája

A spanyol örökösödési háborút lezáró utrechti békében (1713) Poroszországhoz csatolták Geldernt, Limburgot és a lengyel Stettint.

A svédek ellen vívott északi háborúban megszerezte Poroszország számára Elő-Pomerániát (1720).

Poroszország katonai hatalma

Poroszország I. Frigyes Vilmos uralkodása alatt Európa negyedik legnagyobb katonai hatalmává vált. 89.000 szuronyost tartanak számon ebben az időszakban. A militarizmus abban is kifejezésre jutott. hogy I. Frigyes Vilmos volt az első olyan uralkodó, aki egész életében tiszti egyenruhát viselt.

Trónkövetés

• Elődje: I. Frigyes (1701-1713)
• Utódja: II. Frigyes (1740-1786)

Lásd még

• Poroszország uralkodóinak listája

Forrás

• Európa uralkodói, Maecenas kiadó, Fábián Teréz szerk., 1999, ISBN 9636450536, 77-78. old.

Előző uralkodó: I. Frigyes

Poroszország királya 1713-1740 Hohenzollern

Következő uralkodó: II. Frigyes