„Palatális hang” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: bg:Небна съгласна |
a Kategória:Fonetika kategória eltávolítva; Kategória:Beszédhangok képzéshelye kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
11. sor: | 11. sor: | ||
A palatális [[magánhangzó]] a nyelv elülső részével képzett magánhangzó. Ide tartoznak az ''e, i, ö, ü''-szerű hangok. |
A palatális [[magánhangzó]] a nyelv elülső részével képzett magánhangzó. Ide tartoznak az ''e, i, ö, ü''-szerű hangok. |
||
[[Kategória: |
[[Kategória:Beszédhangok képzéshelye]] |
||
[[en:Palatal consonant]] |
[[en:Palatal consonant]] |
A lap 2010. október 27., 19:36-kori változata
Palatális hangnak nevezzük a szájüreg elülső részében képzett beszédhangokat.
A palatális mássalhangzó olyan mássalhangzó, amelynek képzési helye a szájpadlás legmagasabb pontja. Nem tévesztendő össze a palatalizált vagy jésített mássalhangzóval, amelynek képzésekor az eredeti képzéshellyel egyidejűleg a nyelv felpúposodik a szájpadlás felé. Palatális mássalhangzók számos nyelvben előfordulnak, a magyarban ezek a következők:
- zár-réshangok: gy, ty;
- réshangok: j (esetenként ly-nal jelölve);
- orrhang: ny;
- pergőhang: r.
Az cs, dzs zár-rés hangok, illetve az s, zs réshangok inkább posztalveolárisoknak számítanak, de valahol a palatálisok közé sorolják őket.
A palatális magánhangzó a nyelv elülső részével képzett magánhangzó. Ide tartoznak az e, i, ö, ü-szerű hangok.