„Paul Valéry” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a kisebb formai javítások |
a Dátumformátum, dátumtoldalékolás, dátumkékítés |
||
30. sor: | 30. sor: | ||
== Élete == |
== Élete == |
||
Paul Valéry a délfrancia [[Sète]] városában született [[1871]]. [[október 30.|október 30 |
Paul Valéry a délfrancia [[Sète]] városában született [[1871]]. [[október 30.|október 30-án]]. |
||
Középiskoláját [[Montpellier]] városában végezte, majd jogi tanulmányokat folytatott. |
Középiskoláját [[Montpellier]] városában végezte, majd jogi tanulmányokat folytatott. |
A lap 2010. október 16., 00:48-kori változata
Paul Valéry | |
Paul Valéry | |
Élete | |
Született | 1871. október 30. Sète, Franciaország |
Elhunyt | 1945. július 20. (73 évesen) Párizs, Franciaország |
Sírhely | Cimetière Marin, Sète |
Nemzetiség | francia |
Házastársa | Jeannie Valéry |
Gyermekei | Agathe Rouart-Valéry |
Pályafutása | |
Első műve | Album des vers anciens (magyarul: Régi versek albuma, 1920) |
Kitüntetései |
|
Hatottak rá | Stéphane Mallarmé André Gide |
Hatása | Rainer Maria Rilke André Breton |
Paul Valéry aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Valéry témájú médiaállományokat. |
Paul Valéry (Sète, 1871. október 30. – Párizs, 1945. július 20.) francia költő, esszéíró, a 20. századi francia költészet kimagasló egyénisége.
Élete
Paul Valéry a délfrancia Sète városában született 1871. október 30-án.
Középiskoláját Montpellier városában végezte, majd jogi tanulmányokat folytatott.
1891-ben bemutatták Stéphane Mallarmé költőnek, akit bálványozott. A Hadügyminisztérium munkatársa volt, majd 1922-ig a Havas hírügynökségnél dolgozott, ezután az irodalomból tartotta el magát. 1925-től a Francia Akadémia tagja, 1938-tól a Collège de France tanára lett. Tevékenyen részt vett a Népszövetség munkájában, megbízottként Magyarországon is járt. Fiatalon nagyon termékeny költő volt, versei 1889-1992 között különböző folyóiratokban jelentek meg, majd 1892-ben hirtelen lemondott a versírásról.
Munkássága
Korai verseit később erősen megválogatta és gyökeresen átdolgozta - a parnasszisták és Stéphane Mallarmé hatásától akart szabadulni -, és csupán 1920-ban adta ki André Gide ösztönzésére a Régi versek albuma című kötetében. Valéry első költői korszaka lezárulása után még megírta a Bevezetés Leonardo da Vinci módszerébe (1895) című esszéjét, az Egy este Teste úrral (1896) című novellisztikus filozófiai riportját, és A német hódítás (1897) című politikai tanulmányát, majd két évtizedre elhallgatott. 1917-ben tért vissza az irodalomhoz az Ifjú Párka című terjedelmes költeményével, amely a Varázslatok (1922) című kötettel együtt a francia líra élvonalába emelte. Ez a költemény Rilkére is nagy hatást tett. A kortárs, főként fiatal írókra is hatott, így elsősorban az induló dadaistákra és szürrealistákra (Breton első mestere volt), rájuk azonban elsősorban személyiségével gyakorolt befolyást. A Varázslatok után Valéry költészete ismét elnémult. Nagy számban jelentette meg azonban esztétikai, politikai, filozófiai esszéit, dialógusait.
Művei
- Album des vers anciens (magyarul: Régi versek albuma, 1920)
- Introduction á la Méthode de Léonard de Vinci (magyarul: Bevezetés Leonardo da Vinci módszerébe (1895, esszé)
- La Soirée avec Monsieur Teste (magyarul: Egy este Teste úrral, 1896, novellisztikus filozófiai riport)
- La Conquéte allemande (magyarul: A német hódítás, 1897, politikai tanulmány)
- Jeune Parque (magyarul: Az ifjú Párka, 1917)
- Charmes (magyarul: Varázslatok, 1922, verseskötet)
- L'Áme et la danse (1923, magyarul: Lélek és tánc, 1973, aforizmák)
- Eupalinos ou l'architecte (1923) (magyarul: Eupalinos vagy az építész, 1973, dialógus)
- Variété (magyarul: Változatok, 1924-1944, esszé)
- Mon Faust (magyarul: Az én Faustom (1946, lírai dráma)
Források
- Világirodalmi lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest)
- Ki kicsoda a világirodalomban? (1975-ig), Könyvkuckó, Budapest 1999 ISBN 9 638157 90 9
- Világirodalmi kisenciklopédia I–II. Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. ISBN 963-280-184-9