„Andreas von Ettingshausen” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
új cikk az ÖBL alapján
 
aNincs szerkesztési összefoglaló
9. sor: 9. sor:
| halál helye = Bécs
| halál helye = Bécs
| gyermekei = Constantin von Ettingshausen
| gyermekei = Constantin von Ettingshausen
| felsőoktatási intézmény = x
}}
}}
'''Andreas von Ettingshausen''' ([[Heidelberg]], [[1796]]. [[november 25.]] – [[Bécs]], [[1878]]. [[május 25.]]) osztrák matematikus, fizikus. [[Constantin von Ettingshausen]] paleobotanikus apja.
'''Andreas von Ettingshausen''' ([[Heidelberg]], [[1796]]. [[november 25.]] – [[Bécs]], [[1878]]. [[május 25.]]) osztrák matematikus, fizikus. [[Constantin von Ettingshausen]] paleobotanikus apja.

A lap 2010. október 10., 09:53-kori változata

Andreas von Ettingshausen
Életrajzi adatok
Született1796. november 25.
Heidelberg
Elhunyt1878. május 25.
Bécs
Ismeretes mintmatematikus, fizikus
Nemzetiségosztrák
SzüleiConstantin von Ettingshausen
GyermekekConstantin von Ettingshausen
IskoláiBécsi Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Andreas von Ettingshausen témájú médiaállományokat.

Andreas von Ettingshausen (Heidelberg, 1796. november 25.Bécs, 1878. május 25.) osztrák matematikus, fizikus. Constantin von Ettingshausen paleobotanikus apja.

Élete

Katonatiszti családból származott. A középiskolát Bécsben végezte, ugyanitt szerzett filozófiai és jogi diplomát, közben a tüzértiszti főiskolán matematikai előadásokat hallgatott. 1817-től az innsbrucki egyetemen a matematika és fizika adjunktusa, 1821-től a felsőbb matematika professzora volt a bécsi egyetemen, 1835-től pedig a fizika, alkalmazott matematika és mechanika rendes professzora. 1849 és 1852 között a mérnöki akadémián tanított, 1852-ben visszakerült a bécsi egyetemre és a fizikai intézet igazgatói tisztét is betöltötte. 1862-ben rektorrá mevezték ki.

1847 és 1850 között ő volt a Bécsi Tudományos Akadémia első főtitkára, komoly érdemeket szerezve az alapítás során.

Matematikai dolgozataiban a hatványsorokkal, egyenletrendszerek megoldásával, határozott integrálokkal, a Sturm-tétellel, síkgörbékkel, differenciálegyenletekkel, a Taylor-képlettel, illetve a Green-tétellel foglalkozott. A fizika területén az érdeklődése a mikroszkópok nagyítása, elektromágneses gépek, a fényoszcilláció felé fordult.

Főbb művei

  • Vorlesungen über höhere Mathematik. 1827.
  • Anfangsgründe der Physik. 1860.

Forrás

  • Ettingshausen Andreas Frh. von. In: Österreichisches Biographisches Lexikon 1815–1950 (ÖBL). Band 1, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 1957, 271-272.