„Zsezkazgan” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 69. sor: | 69. sor: | ||
'''Zsezkazgan ''' ([[kazah nyelv]]en: ''Жезқазған),'' korábbi nevén 1992-ig ''Dzsezkazgan'' [[Kazahsztán]] egyik városa a [[Karagandai terület]]en tartományban, a [[Kara-Kengir folyó]] medencéjében. |
'''Zsezkazgan ''' ([[kazah nyelv]]en: ''Жезқазған),'' korábbi nevén 1992-ig ''Dzsezkazgan'' [[Kazahsztán]] egyik városa a [[Karagandai terület]]en tartományban, a [[Kara-Kengir folyó]] medencéjében. |
||
A város lakosságának 55%-a kazah, 30%-a orosz, ezen felül ukránok, németek, csecsenek és koreaiak is lakják.<ref |
A város lakosságának 55%-a kazah, 30%-a orosz, ezen felül ukránok, németek, csecsenek és koreaiak is lakják.<ref>{{cite web|title=''Historic information''|url=http://www.jezkazgan.kz/main.php?page=44|publisher=jezkazgan.kz|accessdate=20101009}}</ref> |
||
==Történelme== |
==Történelme== |
||
A lap 2010. október 9., 21:00-kori változata
| Zsezkazgan | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Kazahsztán | ||
| terület | Karagandai terület | ||
| Alapítás éve | 1938 | ||
| Polgármester | Kanat Balmagambetov | ||
| Irányítószám | 100600 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 86 227 fő (2009)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 300 m | ||
| Terület | 47 km² | ||
| Időzóna | UTC+6 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 47′, k. h. 67° 42′Koordináták: é. sz. 47° 47′, k. h. 67° 42′ | |||
| Zsezkazgan weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsezkazgan témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Zsezkazgan (kazah nyelven: Жезқазған), korábbi nevén 1992-ig Dzsezkazgan Kazahsztán egyik városa a Karagandai területen tartományban, a Kara-Kengir folyó medencéjében.
A város lakosságának 55%-a kazah, 30%-a orosz, ezen felül ukránok, németek, csecsenek és koreaiak is lakják.[2]
Történelme
A várost 1938-ben alapították a gazdag helyi rézlelőhelyek kiaknázása céljából. 1973-ban óriási bányászati és kohászati komplexum épült a város délkeleti felében, ez előtt a nyersanyagot máshova szállították feldolgozásra. A területen más fémércek bányászata is folyt: mangán, vas és arany kitermelés.
Az orosz uralom idején a város egy részben gulag munkatábor működött Kengirben, melyet Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin A Gulag szigetvilág (The Gulag Archipelago), és Alexander Dolgun An American In The Gulag című műveikben is megemlítenek.
Források
- ↑ Population Census in Kazakhstan (1999)
- ↑ 'Historic information'. jezkazgan.kz. (Hozzáférés: 2010. október 9.)