„Zsezkazgan” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Kategória:Kazahsztán települései kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
70. sor: | 70. sor: | ||
A város lakosságának 55%-a kazah, 30%-a orosz, ezen felül ukránok, németek, csecsenek és koreaiak is lakják. |
A város lakosságának 55%-a kazah, 30%-a orosz, ezen felül ukránok, németek, csecsenek és koreaiak is lakják. |
||
==Történelme== |
|||
A várost 1938-ben alapították a gazdag helyi rézlelőhelyek kiaknázása céljából. 1973-ban óriási bányászati és kohászati komplexum épült a város délkeleti felében, ez előtt a nyersanyagot máshova szállították feldolgozásra. A területen más fémércek bányászata is folyt: mangán, vas és arany kitermelés. |
|||
Az orosz uralom idején a város egy részben [[gulag]] [[munkatábor]] működött Kengirben, melyet [[Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin]] ''A Gulag szigetvilág'' (The Gulag Archipelago), és [[Alexander Dolgun]] ''An American In The Gulag'' című műveikben is megemlítenek. |
|||
==Források== |
==Források== |
A lap 2010. október 9., 20:51-kori változata
Zsezkazgan | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Kazahsztán | ||
Tartomány | Karagandy | ||
Alapítás éve | 1938 | ||
Polgármester | Kanat Balmagambetov | ||
Irányítószám | 100600 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 86 227 fő (2009)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 300 m | ||
Terület | 47 km² | ||
Időzóna | UTC+6 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 47′, k. h. 67° 42′Koordináták: é. sz. 47° 47′, k. h. 67° 42′ | |||
Zsezkazgan weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsezkazgan témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zsezkazgan (Jezkazgan, Zhezkazgan, kazah nyelven: Жезқазған / Jezqazğan, korábbi nevén: Dzhezkazgan) Kazahsztán egyik városa Karagandy tartományban, a Kara-Kengir folyó medencéjében.
A város lakosságának 55%-a kazah, 30%-a orosz, ezen felül ukránok, németek, csecsenek és koreaiak is lakják.
Történelme
A várost 1938-ben alapították a gazdag helyi rézlelőhelyek kiaknázása céljából. 1973-ban óriási bányászati és kohászati komplexum épült a város délkeleti felében, ez előtt a nyersanyagot máshova szállították feldolgozásra. A területen más fémércek bányászata is folyt: mangán, vas és arany kitermelés.
Az orosz uralom idején a város egy részben gulag munkatábor működött Kengirben, melyet Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin A Gulag szigetvilág (The Gulag Archipelago), és Alexander Dolgun An American In The Gulag című műveikben is megemlítenek.
Források
- ↑ Population Census in Kazakhstan (1999)